151389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás C-cephalosporin-származékok előállítására

151389 4 A fenti általános képlet alá tartozó vegyüle­tek sorában különös fontossággal bírnak a fenaoetil-, fenoxiacetil-, n-propionil-, alfa­fenoxipropionil-, izobutiril-, hexanoil-, p-nitro­fenilacetil-, p-nitrofenoxiacetil- és 2,6-dimetoxi­benzoil-származékok. A jelen találmány további tárgya a csatolt rajz szerinti \(IV) általános képletű vegyületek — e képletben R hidrogénatomot vagy N-acil­esoportot jelent — valamint e vegyületek old-, ható sói acetilesoportjának valamely erre alkal­mas enzim segítségével történő hidrolízis útján való eltávolításán alapuló eljárás a (Hl) általá­nos képletű dezacetil-származékok előállítására. A fentemlített eljáráshoz felhasználható enzi­mek sorában különösen előnyösen alkalmazha­tónak találtuk a citrus-aeetileszteráz enzimet (előállítását Jansen, Jang és MacDonell ismer­tetik, Archiv. Biochem., 1947, 15, 415). Ez az enzim specifikus acetil-eszteráz hatású lehet, felhasználhatunk azonban a találmány szerinti eljárás céljaira bármely más olyan enzimet is, amely bármiféle észter-csoportok eltávolítására képes, amennyiben el tudja az acetil-csoportot is távolítani. Az enzimes reakció feltételeként alkalmazandó pH-érték és hőmérséklet a fel­használt enzim fajtájától függ, általában azon­ban 5,5 és 0,8 közötti pH-értékek és kb. 20 C° és 40 C° közötti hőmérsékletek jöhetnek tekin­tetbe. A citrus-aeetileszteráz észter alkalm UZ3.SS esetén a legkedvezőbb eredményeket 6,0 és 7,0 közötti pH-érték és kb. 25—37 C° hőmérséklet alkalmazása esetén kapjuk. Az előállított dezaoetil-származékot önmaguk­ban ismert módszerek segítségével különíthet­jük el a reakcióelegyből; így pl. kromatogra­fálás vagy ioncsere alkalmazhatók elkülönítési módszerként. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek sorában különleges fontossággal bír a dezacetil-C-cephalosporin. Előállítása előnyö­sen a C-cephalosporin nátriumsójának kiinduló­anyagként való alkalmazásával történhet: a kapott termékek a reakcióelegyből való elkülö­nítésére gyenge savval képezett só alakjában levő anioneserélő gyantával töltött oszlopot al­kalmazhatunk és a dezacetil-C-cephalosporint az illető gyenge sav anionját tartalmazó oldat­tal eluálhatjuk az oszlopról. Előnyösen alkalmaz­hatjuk erre a célra az olyanfajta 5 körüli pH-értékű illékony tompítószerek oldatait, mint amilyenek az ammóniumacetát vagy a piridin­acetát. A dezacetil-C-cephalosporinnak az eluá­tumban való kimutatására az alkalmazott eluálószertől függően különféle módszereket al­kalmazhatunk, pl. a termék ibolyántúli abszorp­ciós színképe, ninhidrinnel adott reakciója vagy baktériumellenes hatása alapján. Ha eluálószer­ként valamely illékony tompító oldatát alkal­mazzuk, a termiéket szilárd alakban kaphatjuk meg az eluátum megfelelő frakcióinak bepár­lása útján. A termék valamely oldható sóját, pl. nátriumsóját azután kristályosítás útján nyerhetjük ki tiszta állapotban. A dezacetil-HC-cephalosporin az alábbi tulaj­donságai alapján jellemezhető: 1. A Kuhn—Roth-féle meghatározási módszer szerint nem mutat C-metilcsoporíot. 5 2. Nátriumsójának ibolyántúli abszorpciós színképe 0,05 mg/ml koncentrációjú vizes oldat­ban lambda^maximumot mutat 261 millimik­ronnál '(amint ezt az 1. ábra szemlélteti). 3. /Nátriumsójának infravörös színképe (nujol-10 ban) a 2. ábrán látható képet mutatja. 4. Nátriumsója Staphylococcus aureus ellen 2,3 E/mg körüli és Salmonella typhi ellen 1,8 E/mg körüli koncentrációban már hatásos (míg a C-cephalosporin nátriumsója mindkét mikro-15 organizmus ellen csak 8—10 E/mg koncentráció­ban hatásos). 5. Whatman 1. sz. papíron kromatografálva (nátriumsó alakjában víve a papírra és lefelé mozgó oldószerrel kromatografálva) az alábbi 20 Rgücin értékeket mutatja: Oldószer RgUdn (A) n-butanol-ecetsav-víz 25 (4:1:4 tf. arányban) 0,57 (B) propan-'l-ol-víz (7 : 3 tf. arányban) . 0,60 A (B) oldószerben a dezacetil-C-cephalospo-39 rin elválasztható a C-cephalosporintól ^amely­nek Rgiicin értéke 0,77) és a Cc -sephalosporin­tól (amely 0,98 Rgiicin értéket mutat). 6. Ha papír-elektroforázisnek (14 tf. cm 3,3 óra hosszat) vetjük alá 4,5 pH-értékű piridin-35 acetát tompítóoldatban, 7,9 cm-t vándorol az anód felé i(a C-cephalosporin ugyanilyen felté­telek mellett 7,5 om-t vándorol az anód felé, a Cc-cephalosporin pedig 1,9 cm-t a katód felé). Ha az elektroforézist 10 tf.%-os ecetsavoldat-40 ban végezzük, a dezacetil-C-cephalosporin 1,2 cm-t vándorol a katód felé (a C-cephalosporin 0,8 cm-t vándorol a katód felé ugyanilyen fel­tételek mellett, míg a Cc-cephalosporin 4,6 cm-t ugyancsak a katód felé). 45 7. Ha a dezacetil-C-cephalosporint 0,1 n só­savoldatban vagy 1,0 n sósavoldatban oldjuk, gyorsan átalakul Cc -cephalosporinná. Ez az át­alakulás könnyen szemléltethető, ha az oldat egy mintáját papír-elektroforézisnek vetjük alá 50 10 tf.%-os ecetsavoldatban. Az újonnan képző­dött Cc-sephalosporm 4,6 cm-t vándorol a ka­tód felé és baktériumellenes aktivitása alapján mutatható ki. 8. Ha a dezacetil-C-cephalosporint bizonyos 55 savkloridokkal, pl. fenilacetilkloriddal reagáltat­juk, N-ácilszármazékokat képez, amelyek meg­növekedett aktivitást mutatnak Staphylococcus aureus ellen. Az acilezést papírra felvitt álla­potban folytathatjuk le, amint ezt a 150.979 sz. 60 magyar szabadalmunk leírásában ismertettük. Ezeknek a N-acilszárrnazékoknak a szerkezetét a csatolt rajz szerinti (V) általános képlet szem­lélteti, amelyben R/, N-acilcsoportot képvisel. 9. Ha a dezacetil-C-cephalosporint vizes öl­es datban 20 C° hőmérsékleten elektrometriásan l 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom