151384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroid-származékok előállítására

13 juk, majd. az elegyet 2 :l / 2 óra hosszat lassan desztilláljuk. A ledesztilláiló toluol pótlására fo­lyamatosan hozzáadunk összesen 1,33 liter to­luolt. További fél óra múlva az oldatot vízgőz­zel desztilláljuk, majd meglúgosítjuk és kloro­formmal extraháljuk; a kloroformos oldatot mossuk, szárítjuk, majd bepároljuk és a mara­dékot 2 percig forraljuk 100 ml metanol és 10 ml pirrolidin elegyével. A reakcióelegyet ez­után 'lehűtjük és szűrjük. Ily módon 5,33 g 17--béta-pii"r, olid!mo-4-an i d!rosztén,-3-oii-pirrolidin­-enamint kapunk, amely 158—164 Cü -on olvad. 1 g 17^béta-pírrolidino-4-androsZ:tén-3-on-pir­rolidin-enamint 50 ml metanolban szuszpendá­lun'k és keverés közben, 4 óra alatt lassan hoz­záadunk 1 g nátriumbőrhidridet. A reakcióele­gyet ezután híg savoldafba öntjük, az elegyet leszűrjük, meglúgosítjuk és benzollal extraháí­jük. A benzolos oldatot mossuk!, szárítjuk és be­pároljuk. A kapott maradékot etilacetátból kristályosít­juk; ily módon 3-béta,17-béta-dipirrolidino-5--androsztént kapunk, amely 179—180 C°-on olvad. Ezt a terméket metanolos közegben. metil, jodíddal kezeive dijódmetiláttá alakítjuk át, amely 300 C° felett olvad. 11. példa: 0,7 g 3-béta,17-bé'ta-dipirrolidii no-5-androsz­tén ((előállítva, a 10. példában leírt módon), 10 ml ecetsav és 0,2 g platinaoxid. elegyét szoba­hőmérsékleten 6 óra hosszat, 'hidrogémiel kever­jük. 80 ml hidrogén felvétele után a reakciót megszakítjuk. Az oldatot leszűrjük, a szüredé­ket bepároljuk, a maradékot vízzel felvesszük és meglúgosítjuk. Az így kapott szilárd termé­ket etilacetátból kristályosítjuk, majd aiumí­niumoxidon kromatografáiva tisztítjuk. Ily mó­don 3-béta,17-béta^dipir, rolidino-5-alfa-androsz­tánt kapunk, amely 156—160 C°-on olvad; ezt a terméket a 2. példában leírt módon alakítjuk át dijódmetiláttá. 12. példa: 1 g 5-alía-androsztán!-3,17-dion, 70 ml etanol, 0,33 ml pirrolidin. és 0,5 g palládiumos aktív­szén katalizátor elegyét légköri nyomás alatt hidrogénnel keverjük, 80 mii hidrogén felvéte­léig. A terméket bázis alakjában a szokásos módon elkülönítjük és alumíniumoxidon tör­ténő kromaitografálással tisztítjuk. Ily módon 3-alfa-pirrolidino-5-ialf, a-androsz­tán-17-ont kapunk, amely 146—148 C°-on olvad, valamint 3-bé;ta-pirroiidino-5~alfa-androsztán­-17-ont, amelynek olvadáspontja 162—163 C°. 0,5 g 3Haífa-pirTolid:ino-5-alfa-iandrosztán-17--on, 1,3 ml pirrolidin és 0,5 ml hangyasav ele­gyét 8 óra hosszat hevítjük visszafolyó hűtő alatt 170 ±10 C° hőmérsékleten. A kapott bázi­sos terméket az 1. példában leírthoz hasonló módon különítjük el és acetonból átkristályosít­juk. Ily módon 3-alifa,17-ibéta-dipirrolidino-5--alfa-androsztánt kapunk, amely 150—153 C°-14 on olvad. Ez a termék a 8. példa szerint kapott termékkei elegyítve nem mutat olvadáspont csökkenést. A 3-béta-pirrolidino-5-alfa-andro!Sztán-17-on f> ugyanilyen módon alakítható át 3-béta,17-béta­-dipirrolidino-5-alf a^androsztánná, maj d ebből ugyancsak a leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő a bisz-jódmetilátot. 10 13. példa: 0,5 g 5-béta-androsztán-3,17-dion, 3 ml pirro­lidin és 1 ml hangyasav elegyét beforrasztott csőben 16 óra hosszat hevítjük 180 ± 10 Cc hő-15 mérsékleten. A reakció elegyet ezután lehűtjük és híg vizes nátriumhidroxid oldatba öntjük. A kapott, szi­lárd terméket acetonból kristályosítjuk. Ily mó­don 3,17-béta-dipirrolidino-5-4>éta-,androsztánt 20 kapunk, amely 1.22—124 C°-on olvad. Ha ezt a teriméket. a 9. példában leírt 120—121,5 C°-on olvadó izomer diaminnal keverjük, akkor az olvadáspont 100 C° alá csökken. Ha ezt a ter­méket, metanolos közegben metiljodiddai kezel-25 jük, a dijódmetiláthoz jutunk, amely 278—281 C°-on bomlás közben olvad. 14. példa: 0,5 g 3-béta-morfolino-5-alfa-androsztán-17-on 30 (op. 167—169 C ü , előállítva a 6. példában leírt módon), 2,79 g N-metil-ciklohexilamin és 0,79 ml hangyasav elegyét beforrasztott csőben 16 óra hosszat hevítjük 170 ±10 C° hőmérsékleten. A reakcióelegyet azután híg vizes nátrium-35 hidroxid oldatba öntjük és kloroformmal extra­háljuk. A kivonatot mossuk, szárítjuk és be­pároljuk. A maradékot .alumíniumoxidon kro­matograf áljuk. Ily módon 17-béta-!(N-metil­-ciklohexilaminoJ-S-Jbéta-morfolino-S-alfa-and-40 rosztánt kapunk, amely 139—142 C°-on olvad; ha ezt a terméket metanolos közegben metil­jodiddai kezeljük, a 249—254 C°-on olvadó di­jódmetiláthoz jutunk. A fent leírthoz hasonló módon állítható elő 45 a 180—185 C°-on olvadó 17^béta-(N-metil-ben­zilaimino-)-3-béta-morfolino-5-alfa-androsztán, valamint ennek dijódmetilátja is. 15. példa: 50 * 11 ml N-etoxikarbonil-piperazin, 2,5 g 5-alfa­-androsztán-3,17-dion és 2,5 ml hangyasav ele­gyét beforrasztott csőben 18 óra hosszat hevít­jük 180 ±10 C° hőmérsékleten. A reakcióelegyet 55 ezután híg vizes nátriumhidroxid oldatba önt­jük, kloroformmal extraháljuk és a klorofor­mos oldatot bepároljuk. Gyantaszerű maradékot kapunk, ezt vizes metánszulfonsavoldatban old­juk. A nem-bázisos termékeket ét eres extrahá-60 lássál eltávolítjuk, majd a savas oldatot meg­lúgosítjuk és kloroformmal újból extraháljuk. A kapott oldatot „Florisil" (sziliciumdioxid­magnéziumoxid-hidrát gél kromatográfiai cé­lokra, 60—100 Tyler-szitafinomságú por alakjá-05 ban) adszorbensen kromatografáljuk, amikoris 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom