151372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szulfonamid-származékok előállítására
3 151372 4 koxi-gyök van jelen a molekulában, úgy egy R2 klóratomot cserélhetünk ki egy rövidszénláncú alkoxi-gyökre. A (III) általános képletnek megfelelő kiinduló anyagok jórészt már ismert vegyületek; további ilyen vegyületeket önmagukban ismert módszerekkel állíthatunk elő. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek előállítása történhet továbbá oly módon is, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő szulfonsav reakcióképes funkcionális származékát, főként kloridját vagy bromidját —• e vegyület képletében X' egy aminoesoporttá átalakítható nitrogéntartalmú csoportot, főként acilaminovagy nitro-csoportot jelent — valamely, a csatolt rajz szerinti (V) általános képletnek megfelelő helyettesített aminopirimidinnel — e képletben Rt és R 2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — reagáltatunk, adott esetben valamely savlekötőszer jelenlétében, és (tetszőleges sorrendben) a reakcióterméket hidrolízisnek vagy redukciónak vetjük alá az X' csoport szabad aminoesoporttá való átalakítására és kívánt esetben egy Rí és/vagy R2 klóratomot rövidszénláncú alkoxicsoportra cserélünk ki. A (IV) általános képletű szulfonsavak reakcióképes funkcionális származékainak az (V) általános képletű helyettesített aminopirimidinekkel való reagáltatása pl. valamely erre alkalmas, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, mint metilénkloridban, acetonban, tetrahidrofuránban történhet, mimellett savlekötőszerként pl. N,N-diizopropiletilamm, trietilamin, piridin vagy kollidin adható a reakcióelegyhez. Amennyiben RÍ és/vagy R2 rövidszénláncú alkoxicsoportot képvisel, a reakciót nátriumhidroxid savlekötőszerként való alkalmazásával, egyfázisú rendszerben, pl. vizes acetonban. vagy pedig kétfázisú rendszerben, pl. víz és éter elegyében lehet lefolytatni. A p-helyzetű aminocsoport felszabadítása céljából ezután következő hidrolízist előnyösen savas közegben, pl. híg sósav segítségével, mérsékelt melegítéssel folytathatjuk le. A fent említett redukálható, ill. reduktív módon hasítható csoportok redukcióját általában katalitikus úton, pl. hidrogénnel Raney-nikkel jelenlétében, valamely a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben végezhetjük, alkalmazhatók azonban kémiai redukálási módszerek, mint a nitrocsoportok vagy azo-csoportok vas segítségével, ecetsavas vagy sósavas közegben történő redukálása is. Aminoesoporttá redukálható csoportként a három vegyértékének egyikével a benzolgyűrűhöz kapcsolódó N ^fnitrilo-gyök is szerepelhet. A kiinduló anyagként felhasználásra kerülő (V) általános, képletű aminopiri dineket pl. 2,4,5,6-tetraklórpirimidin 1 mól ammóniával való reagáltatása és adott esetben a keletkezett 4-amino-2,5,6-triklórpirimidinnek 1 vagy 2 mól alkálifém-alkanoláttal való továbbreagáltatása útján állíthatjuk élő. Az (I) általános képletnek megfelelő új szulfanilamid-származéko'k belső vagy helyi alkalmazásra szolgáló gyógyszerkészítmények előállítására használhatók fel E vegyületeket ebből a célból erre alkalmas vivőanyagokkal kombinálva pl. tabletták, drazsék, végbélkúpok, szirupok vagy pl. hintőporok alakjában készíthetjük el, vagy pedig az egyes gyógyászati adagoknak megfelelő mennyiségben kapszulákba tölthetjük. A hatóanyagokat adott esetben sóik, pl. nátrium-, kálium-, litium-, magnézium- vagy kalciumsójuk vagy pedig szerves bázisokkal, mint etilaminnal, dimetilaminnal, dietilaminnal, morfolinnal, etiléndiaminnal, arninoetanollal, dietilammoetanollal. dietanolaminnal vagy trietanolaminnal képezett sójuk alakjában használhatjuk fel gyógyszerek készítésére; e sók semleges vagy gyengén alkalikus reakciót mutatnak és egy részük vízben oldható; a vízben oldódó sókat vizes oldatok alakjában, pl. injekciók készítésére használhatjuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kikiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; e példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 10,9 g 2,4,5,6-tetraklór-pirlmidtnt 50 ml dimetilformamidban oldunk és az oldatot keverés közben, szobahőmérsékleten hozzácsepegtetjük 19,4 g szuifanilamid-nátrium 30 ml dime tilf ormami ddal készített szuszpenziój áh oz. Gyengén exoterm reakció következik be. A hőmérsékletet szükség esetén időnként alkalmazott hűtés segítségével 3'0° alatt tartjuk. Kb. 30 perc elteltével a reakcióelegyet nagyvákuumban, legfeljebb 30° hőmérsékletű fürdőt alkalmazva, betöményítjük. A maradékot némi jégecettel megsavanyítjuk, majd 10%-os nátriumkarboriátoldattal felkeverjük, a nem oldódó részt leszívatással elkülönítjük és a szüredéket éterrel egyszer kirázzuk. A kapott vizes oldatot 3 pH-értékre állítjuk be, amikor is egy eleinte olajszerű, később kikristályosodó csapadékot kapunk. Ezt etilacetátbői átkristályosítjuk; az így kapott 4-iszulfanilamido-2,5,6-triklór-pirimidin 210—211°-on bomlás közben olvad. A fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő N4 -acetil-szulf amiamid-nátrium kiinduló anyagként való alkalmazásával a 4-{N4 -acetil-szulfani]amido)-2,5,6-triklór-pirimidint, amely vizes alkoholból történő átkristályosítás után kb. 245°-on bomlás közben olvad; továbbá 4-nitro-benzolszulfamid-nátrium kiinduló anyagként való alkalmazásával a 4~(4'-nitro-benzolszulfonamido) - 2,5,6-triklór-pirimidint, amely etilacetát és hexán elegyéből történő átkristályosítás után 199—2!0'0°-on olvad. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 0.0 2
