151334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polipentadién előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ,4»" I -t\*! ^*# ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 7 ÄDALM1 ÁS Pótszabadalom a 150 849 lajstromszámú szabadalomhoz Bejelentés napja: 1962. X. 11. (MO—548) Olaszországi elsőbbsége: 1961. X. 16. Közzététel napja: 1963. XI. 26. Megjelent: 1965. V. 01. Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 g 1 Decimái . osztályozás: Feltalálók: Natta Giulio, Porri Lido, Carbonaro Antonio, Stoppá Gíanfranco vegyészek, Milano, Olaszország Tulajdonos: Montecatini Societa Generale per rindustria Mineraria e Chimica cég, Milano, Olaszország Eljárás polipeníadién előállítására 1 A 150 84Ö lajstromszámú törzsszabadalomban eljárást ismertettünk cisz-1,4 kötésű monomer egységeket tartalmazó és a láncbeli tercier szénatomokon szindiotaktikus konfigurációjú kristályos 1,3-butadién—polimerek előállítására. Ez az eljárás oly homogén katalizátorok alkalmazásán alapult, amelyeket valamely elektron-leadó anyaggal komplexkötésbe vitt monoalkilalurnínium-díklorid és valamely oldható kobaltvegyület reakciója útján nyertünk. Meglepő módon azt találtuk, hogy a törzsszabadalomban leírt termékekhez hasonló szindiotaktikus szerkezetű cisz-l,4-poüpentadiénekhez juthatunk olyan katalizátorok felhasználásával is, amelyeket valamely nikkel-vegyület és valamely elektronleadó-any aggal komplexkötésbe vitt monoalkilalumínium-diklorid reakciója útján állítottunk elő. A találmány szerinti eljárás során felhasználásra kerülő, a szindiotaktikus cisz-l,4-polipen~ tadién előállítására alkalmas katalizátorok készítéséhez gyakorlatilag bármely oldható nikkelvegyület vagy nikkel-komplex felhasználható. Ilyen nikkel-vegyületek, ill. komplexek példáiként a nikkel-acetilacetonátok (sőt általánosabban alkoil- vagy aroil-acetonátok), nikkelalkoxidok, szerves savak nikkelsói. nikkelhalogenidek (vagy más nikkel-vegyületek) Lewisféle bázisokkal képezett komplexei, stb. említhetők. 2 Ami a monoalkilalumínium-dikloridokat illeti, a törzsszabadalomban említettük, hogy ezeket piridin-bázisokkal (piridin, izokinolin stb.), tiofénnel, furánnal és általában nitrogént, ként -5 vagy oxigént tartalmazó szerves vegyületekkel vihetjük komplex-kötésbe. Az alumínium-vegyület és a komplexképzőszer egymáshoz viszonyított mólaránya az alkalmazott komplexképzőszertől függően (amint 10 ezt a törzsszabadalomban ismertettük) különböző lehet; így pl. piridín-bázisok alkalmazása esetén ez az arány 1 : 0,1 és 1 : 0,99 között, előnyösen 1 : 0,5 és 1:2 között változhat. A találmány szerinti katalizátor elkészítése 15 során az Al/Ni mólarány széles határok között, pl. 1-től 1000 feletti értékekig, előnyösen 20-tól 500-ig változhat. A katalizátort a monomer hozzáadása előtt elkészíthetjük, pl. oly módon, hogy a komplex-kötésbe vitt monoalkilalumí-20 nium-diklorid oldatát a nikkel-vegyület oldatával reagáltatjuk; ilyen eljárásmód esetén azonban az alkalmazott nikkel-vegyület könnyen fém-nikkellé redukálódhat, ami a katalitikus aktivitás csökkenésével jár. Ezért a nikkel-25 alapú katalizátorok esetében előnyös oly módon eljárni, hogy a katalizátort már a monomer jelenlétében készítjük el. pl. oly módon, hogy a monoalkilalumíniurn-dikloridot egy olyan szénhidrogénes oldathoz adjuk, amely 30 már tartalmazza a nikkel-vegyületet, illetve 151334