151332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nagyüzemi palántanevelésre és palántaülteésre
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI Bejelentés napja: 1961. II. 28. Közzététel napja: 1963. XI. 26. Megjelent: 1965. V. 01. (MO--477) 151132 S/abadalnii osztály; 45 b ll00 Nemzetközi osztály: A 01 c ll00 Decimal osztályozás Dr. Möcsényi Mihály egyetemi adjunktus, Budapest Eijárás és készülék nagyüzemi palántanevelésre és palántaültetésre 1 A találmány a palántanevelés és kiültetés nagyfokú gépesítésével a nagyüzemi palántanevelés céljait szolgálja. A palántanevelés és a kiültetés ugyanis jelenleg igen sok kézi munkát igényel és lényegében mindig helyi jellegű. A magvakat többnyire szaporítóládába vetik és ki csírázás után egy-két lombleveles állapotukban kézzel áttüzdelik. Ez az áttüzdelés vagy a melegágyak földjébe, vagy erre a célra készülő tápkockákba, gyepkockákba, tőzegcserepekbe történik. A melegágyakba történő tűzdelés sor- és tőtávolságának vagy meg kell felelnie a kiültetésre szánt palánták méreteihez szükséges légtérnek, vagy másodszor is tűzdelni kell őket. Ha a tűzdelés tápkockába, tőzegcserépbe történik, úgy egy-egy palánta az áttüzdeléstöl kezdve azonnal kb. 50 cm2 területet, mintegy 350 cm3 teret foglal el. A tápkocka nehéz, a szállítása költséges és ha a gépesített kiültetésüket meg akarnók oldani, ahhoz igen nagyméretű gépre lenne szükség. A melegágyakban nevelt palántákat földjük és gyökérzetük egyrészével kiemelve csomókba rakva, esetleg földjüket kéznyomással összetapasztva szállítják. Ezeknek gépi ültetését már megoldották azzal a megszorítással, hogy a palántákat ez esetben is kézzel kell közvetlenül az ültetőgépbe, vagy az ültetőgépbe bevezetett szalagba helyezni. Mindez meglehetősen nehézkessé teszi a palánták nevelését és kiültetését és éppen ezért nagyüzemi jelleggel mind ez ideig nem is sikerült megoldani. A jelen találmány mindezeket a hátrányokat 5 kiküszöbölve olyan készülékeket és eljárást szolgáltat, amely gazdaságosan oldja meg a palántanevelés, a szállítás és a kiültetés legnagyobbrészt gépesített végrehajtását, és lehetőséget ad arra, hogy bármely mezőgazdasági 10 termelő üzem mind a palántanevelés, mind a palántaültetést megrendelje a központilag telepített palántanevelő nagyüzemnél. A találmány mindenekelőtt olyan palánta• nevelő készülékből áll, amelynek henger-, ha-15 sáb-, csonkakúp-, csonkagúla- vagy csonkaékpalásttal határolt, felül nyitott, alul ugyancsak egészben vagy részben nyitott, egy sorban nevelőléccé (cellasorrá) mereven egyesített cellái és a nevelőléc két végén fogóelem illesztésére 20 alkalmas végződései vannak. Ezek a cellák igen kis (pl. 4—9 cm2 ) alapterületiek, köbtartalmuk mintegy 15—35 cm3 , vagyis sokkal kisebb, mint az eddig alkalmazott tápkockáké. A cellákban a palánta gyö-25 kére főleg függőleges értelemben fejlődik, míg levélzete természetesen oldalirányban is kiterjed. A nevelőlécek azonban csak a palánta első fejlődési szakaszában vannak sűrűn egymás mellé helyezve, azután minden másodikat 30 kiemeljük és ezzel a palánták levegőterét a 151332
