151299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteroid-ketonok előállítására

151299 sosságát a Hershberber és munkatársai (Proc. Soc. Exp. Bio! Med., 1953, 83, 175) által leírt kísérleti módszerrel vizsgáltuk, 4*0—50 g' test­siilyú, éppen elválasztott fiatal patkányokon; ezeket ivartalnítottuk és 7 napon át naponta kezeltük a vizsgálandó vegyülettel. A nyolca­dik napon a patkányokat leöltük, a levator ani izmukat kivettük és lemértük; a súlynöve­kedés szolgált az anabolikus hatásosság mér­tékeként. Az adaghatás görbét egy-egy kísérlet­síiózUi eredményei alapján számítottuk ki a legkisebb négyzetek módszere segítségével; a kapott görbét grafikusan ábrázoltuk és grafikus becslés alapján állapítottuk meg azt az adag­nagyságot az egyes vegyületek esetében, amely az izomsúly megkétszereződésének eléréséhez szükséges. Ily módon meghatároztuk az egyes vegyületek viszonylagos hatásosságát az ana­bolikus vizsgálatok összehasonlító alapjául szolgáló tesztoszteron-propionáthoz viszonyítva; a viszonylagos hatásosság értékét az izomsúly megkétszereződéséhez szükséges tesztoszteron­propionát adagjának százszorosa, az ugyanilyen hatás eléréséhez szükséges vizsgált vegyület adagjával való elosztása útján kapott szám­érték mutatja. Az anabolikus hatásosság Hersh-5 berger módszerével történő meghatározásával egyidejűleg meghatároztuk az egyes anyagok androgen hatásosságát is a hasi proisztata­mirigy növekedésének mérése alapján. A fenti­hez hasonló módon felvettük itt is az adag­io hatás görbét és kiszámítottuk a tesztoszteron­propionáthoz viszonyított viszonylagos hatásos­ságot. Az így kapott anabolikus hatásossági és androgen hatásossági értékek alapján kiszámí­tottuk az anabolikus hatásnak az androgen 15 hatáshoz viszonyított arányát is. Ezen az alapon a különböző vizsgált anya­gok, közöttük az ismert anabolikus hatású (+)-17alfa-etil-19-nor-tesztoszteron anabolikus 20 hatásosságát, androgen hatásosságát, valamint az anabolikus és androgen hatásosság arányát az alábbi táblázat mutatja: (-j-)-19-nor-tesztoszteron 17alfa-helyettesített-19-nor-tesztoszteronok: (+)-17alfa-etil (+)-18-homo-17alfa-metil (±)-17a]fa-etil-18-homo (+ )-18~homo-17alf a-n-propil (+)-17alfa~metil-18'-nor-13-n-propil (±)-17alfa-etü-18-nor-13-a-propil Anabolikus Androgen Arány hatásosság hatásosság 60 15 85 12 7 110 89 1 340 17 20 13 0,7 19 270 34 8 54 11 5 Az aktív (-f-)-enantiomérek anabolikus és 40 androgen hatása a racemátokban természete­sen megfelelően magasabb. A 19-nor-teszto­szteron orálisan hatástalan, míg a táblázatban felsorolt többi vegyület orálisan hatásos; így pl. a (+)-17alfa-etil-18-homo-19-nor-tesztoszte- 45 ron orálisan 10%-át mutatja a parenterálisan mutatott hatásnak. Az anaboliás hatásosság mértéke és a kétféle hatásosság elkülönülése különösen a (+)-Í7alfa-etil - 18-homo - 19-nor­tesztoszteron esetében szembetűnő. Másrészről so a (+)-18-homo-17alfa-metil-vegyület figyelem­reméltó androgen hatásosságot mutat. Az anabolikus és androgen hatásosság meg­állapítása során a gyakorlatban azt találjuk, 55 hogy az adag-hatás görbék az egyes anyagok esetében gyakran nem mutatnak párhuzamos lefolyást az összehasonlító alapul szolgáló ve­gyület görbjével (tesztoszteron-propionát); a hatásosság megállapítására alkalmazott fenti 60 módszer ezt a körülményt nem veszi figye­lembe. Annak érdekében, hogy ezt a körül­ményt is figyelembe vegyük, az adag-hatás görbéket az alábbi módon elemeztük. Feltéte­leztük, hogy a) valamely vegyület mindazon 65 adagjai, amelyek afelett a pont felett helyez­kednek el, ahol a levator ani adag-hatás görbe metszi az összehasonlító vegyület hatásszintjét, anabolikus hatásúak, míg b) mindazok az ada­gok, amelyek afelett a pont felett helyezked­nek el, ahol a hasi prosztata-mirigy adag-hatás görbéje metszi az ellenőrző görbe szintjét, and­rogen hatásúak. Amikor tehát valamely adott görbe esetében a levator ani görbéjének met­széspontja kisebb adagnál van, mint a hasi prosztata-mirigy görbéjéé, a vegyület inkább anabolikus, mint androgen hatású; a hasi prosztata-mirigy görbéjének metszéspontjánál álló levator ani súly érték adja meg azt a maximális súlynövekedést, amely nem andro­gen hatású adagokkal elérhető. Ezeket a metszéspont-értékeket (VP = hasi prosztata-mirigy; LA = levator ani), a levator ani izom-súlyértékeket (W) a hasi prosztata­mirigy görbéjének metszéspontjánál, valamint a myotroph potenciált (a levator ani izom-súly elérhető maximális %-os megnövekedése nem­androgén hatású adagokkal) az alábbi táblá­zatban foglaltuk össze: A

Next

/
Oldalképek
Tartalom