151296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidinszármazékok előállítására
151296 4 valamely alkálifém-származék, pl. nátriumkarbonát használható. Előnyös, ha a reakciót az oldószer forrpontjának megfelelő hőmérsékleten folytatjuk le. Kondenzálószerként a (II) általános képletnek megfelelő piperidin-származék feleslege is használható. 2. Valamely, a csatolt rajz szerinti (IV) általános képlétnek megfelelő vegyületet (e képletben Ar, A' és Y jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel, míg A" 1—5 . szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilén-csoportot jelent) redukciónak vetünk alá. Ezt a redukciót igen előnyösen litiumalumíniumhidriddel folytathatjuk le. Egyebekben olyan reakciókörülmények között dolgozhatunk, amilyeneket általában a karbonil-csoportnak e redukálószer segítségével történő redukálása során alkalmazni szoktak; a redukciót előnyösen tetrahidrofurán vagy hasonló oldószer jelenlétében hajtjuk végre. 3. Valamely, az (I) általános képletnek megfelelő vegyületet önmagukban ismert és hasonló célokra alkalmazott módszerek segítségével más, ugyancsak az (I) általános képlet alá eső vegyületté alakítunk át. így a következő módszereket alkalmazhatjuk erre a célra: a) Oly (I) képletű vegyületeket, amelyekben Ar 3-aminofenil- vagy 4-aminofenil-csoportot képvisel, az olyan (I) képletű vegyületekből, amelyekben Ar 3-nitrofenil- vagy 4-nitrofenilcsoportot jelent, a nitro-csaport redukciója útján állíthatunk elő. b) Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Y karbamoil-, karbamoiloxietil- vagy helyettesített karbamoil-, ill. karbamoil oxi etil-csoportot jelent, a csatolt rajz szerinti (V) vagy (VI) általános képletnek megfelelő alkoholokból (e képletekben Ar, A és A' jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) állíthatjuk elő, az uretánná-alakítás szokásos módszereinek alkalmazásával. Ez az uretánná-alakítás pl. oly módon történhet, hogy az említett alkohol-származékokat izocíánsavval vagy valamely alkil- vagy arilizocianáttal, vagy pedig valamely karbamoilhalogeniddel vagy alkilkarbamáttal hozzuk reakcióba. A reakciót előnyösen valamely oldószer, mégpedig aromás szénhidrogén, mint benzol, toluol vagy xilol jelenlétében, közönséges hőmérsékleten vagy (a reakció gyorsabb végbemenetele érdekében) az oldószer forrpontjának megfelelő hőmérsékleten folytatjuk le. Ha uretánná-alakító szerként valamely alkilkarbamátot alkalmazunk, akkor előnyösen katalizátor, pl. alumíniumizopropilát jelenlétében folytatjuk le a reakciót. c) Az olyan vegyületeket, amelyekben Y alkanoil- vagy alkanoiloxietil-csoportot képvisel, a fentebb említett (V) vagy (VI) általános képletű alkoholok szokásos módszerekkel történő észterezése útján is előállíthatjuk. Ezt az észterezési reakciót célszerűen valamely, legfeljebb 4 szénatomot tartalmazó alifás savhidrid vagy savhalogenid segítségével folytathatjuk le. A reakciót előnyösen az aromás szénhidrogének csoportjába tartozó szerves oldószerben, pl. 3 benzolban vagy toluolban hajtjuk végre, kondenzálószer, pl. piridin alkalmazásával vagy anélkül. 4. Az oly (1) általános képletű vegyületek, amelyekben Y hidrogénatomot jelent, A' pedig 10 a —C(CH 3 ) 2 — csoportot képviseli, oly módon is előállíthatók, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (VII) általános képletnek megfelelő piperidin-származékot (e képletben R metilgyököt vagy egy legfeljebb 4 szénatomot tar-15 talmazó alkoxigyököt képvisel, míg Ar és A jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) metilmagnéziumhalogeniddel reagáltatunk, majd az így kapott reakcióterméket hidrolízisnek vetjük alá. 2° Ez a reakció előnyösen valamely, az alkalmazott reakciókörülmények között közömbösen viselkedő éter (mint dietiléter vagy tetrahidrofurán) jelenlétében, közönséges hőmérsékleten folytatható le. 25 A találmány szerinti eljárással előállított új piperidin-származékok savakkal képezett addíciós sókká vagy kvaternér ammóniumsókká is átalakíthatók. A savakkal képezett addíciós sókat oly módon állíthatjuk elő, hogy az új 30 piperidin-származékot valamely erre alkalmas oldószerben a kívánt savval hozzuk reakcióba. E reakcióhoz szerves oldószerként pl. alkoholok, éterek, ketonok vagy klórozott oldószerek, szervetlen oldószerként előnyösen víz használ-35 , ható. A képződött só, esetleg a reakcióelegy betöm éntyítése után, kiválik az oldatból és szűrés vagy dekantálás útján különíthető el. A kvaternér ammóniumsókat oly módon állíthatjuk elő, hogy az új piperidin-szárma-40 zékokat, esetleg valamely szerves oldószerben, észterekkel hozzuk reakcióba; a reakció közönséges hőmérsékleten vagy — a gyorsabb lefolyás érdekében — enyhe melegítés mellett hajtható végre. 45 Az (I) általános képletnek megfelelő új vegyületek értékes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek; e vegyületek különösen mint köhögéscsillapító szerek mutatkoztak igen hatásosaknak. Emellett azonban gyógyászatilag 50 hasznosítható fájdalomcsillapító, antiemietikus és helyi érzéstelenítő hatást is mutatnak. Ezek az új vegyületek a gyógyászatban akár szabad bázis, akár valamely gyógyászatilag elfogadható, tehát az alkalmazásra kerülő ada-55 gokban nem toxikus addíciós só vagy kvaternér ammóniumsó alakjában alkalmazhatók. A gyógyszerészeti szempontból elfogadható addíciós sók példáiként szervetlen savakkal képezett sók (pl. hidrokloridok, szulfátok, nitrá-60 tok vagy foszfátok) vagy szerves savakkal képezett sók (pl. acetátok, propionátok, szukcinátok, fenolftaleinátok vagy metilén-bisz-béta-oxinaftoátok), valamint az említett savak helyettesítési termékeivel képezett sók említ-65 hetők. 2
