151294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására

11 131294 12 3—enolacetátja a 17 a-(l'-metallil)-retroteszto­szteron-17-acetá'tnak 6a-klór-17P~(l'-metallil)-retrotesztoszteron­,-17-acetát 6/3-kl(3r-17»-(l'-metallü)-retrotésztoszteron-' -17-acetát 6a-fluor-l7«-(l'-metallil)-retrotesztoszteron­-17-acetát 6^-fluor-17a -(l'-metallil)-retrot'3sztOiSzteron­-17-acetát 6-dehidro-17!í -(l'-metallil)-retrotesztoszteron 6-dehidro-17a -(r-me i tallil)-retrotesztosziteron­-17-acetát 8«-klór-l 7«-(l '-metallil)-retrotesztoszteron 6/S-klór-17<I -(l'-metallil)-retrotesztosz:teron 6a-fluor-17f '~(l'-metallil)-retrotesztoszteron 6/'-fluor-17a -(r-metallil)-retrotesztoszteron 6-klór-6-dehidro-17a -(r-metaHil)-retroteszto­szteron 6-klór-6-dehidro-17«-(l'-metallil)-retroteszto­szteron-17-acetát 6-dehidro-6-fluor-17a -(l'-metallil)-retroteszto-szteron 6-dehidro-6-I]uor-17a^(r-metallil)-retroteszto-szteron-17-acetát 3-etilenolétere a 17«-(r-metauil)-retroteszto­szteronnak n^-allilretrotesztoszteron 17«-allilretrotesztoszteron-17-acetát 17a -allilretrotesztoszteron-17-metiléter 3-ciklopentilenolétere a 17a -allilretroteszto­szteronnak 3-enolacetátja a 17«-allilretrotesztoszteron­-17-acetátnak 6r '-klór-17 ö -allilretrotesztosz.teron-17-acetát 6/?-klór-17«-allilretrotesztoszteron-17-acetát 6«-fiUor-17ct -allilretrotesztoiszteron-17-acetát fj/? -fluor-17«-allilretrotesztoszteron-17-acetát 6-dehidro-17«-allilretroteszitoszteron 6-dehidro-17a -allilretrotesztoszteron-17-acetát 6«-klór-17«-allilretrotesztoszteron 6;°-klór-17«-allilretrotesztoszteron R"-fluor-17C! -allilretrotesztoszteron 6^-fluor-17a -allilretrotesztoszteron 6«-klór-6-dehidro'-17a-allilretrotesztoszteron e^-klór-e-dehidro-na-allilretrotesztoszteron­-17-acetát 6-dehidro-6-fluor-17a -allilretrotesztoszteron 6-dehidro-6-fluor-17a -allilretrotesztoszteron­-17-acetát 3-etilenolétere a 17a -aUilretrotesztoszteronnak 1. példa: a) 30 ml száraz metanolban oldott 3 g retrc­androszt-4-én-3,17-dion forró oldatához 1,6 ml frissen desztillált pirrolidint adtunk, utána még 10 percig forraltuk. A folyamat alatt lassú áramban nitrogént vezettünk az oldaton át. Ugyancsak nitrogén atmoszférában hagytuk kikristályosodni a 3^(l'-pirrolidin)-retroandrosz­ta-3,5-dién-17-on-t egy óra hosszat szobahőmér­sékleten és végül —25 C°-on kb. 16 óráig. Ezután leszívással szűrtük —25 C°-os metanol­lal mosva és erős vákuumban szárítva. A ki­termelés 3,31 g enamin volt. E , (A. maxi­mum = 275 mi4 ) = 543. Az anyagot elég hosszú ideig lehetett bomlás 5 nélkül tárolni —25 C°-on nitrogén atmoszférá­ban. További tisztítás nélkül használtuk fel a 17«-alkenil-retroszteroidok előállítására Grig­nard-reakció segítségével. b) 1,0 g magnézium és 10 ml dietiléter ke-10 vérekét 0 C°-ra hűtöttük nitrogén atmoszférá­ban. A reakcióban oldószerként használt étert nátriummal és benzofenonnal forralva szárí­tottuk és tisztítottuk a Kharasch és Reinmuth: nem. fémes anyagok Grignard reakciói' 25. ol^ 15 ládán leírt eljárás szerint. Ezután keverés közben 10 ml éterben oldott 3,7 g frissen desztillált 2-metallilkloridot cse­pegtettünk a keverékbe 10 perc alatt. A cse­pegtető tölcsért 5 ml éterrel mostuk. 20 0 C°-on két órai keverés után 100 ml éter­ben szuszpendált 3,3 g porított 3-(l'-pirrolidin)­-retroandroszta-3,5-dién-17-on--t adtunk foko­zatosan hozzá a reakciókeverékhez. Egy óra hosszat folytattuk a keverést szobahőmérsék-25 léten és öt óra hosszat a forrás hőmérsékletén. Ezután a reakciókeveréket egy éjjelen át állni hagytuk keverés nélkül nitrogénben, majd 50 ml telített ammóniumklorid oldatot adtunk hozzá. Egy órai keverés után az étert 30 vákuumban ledesztillálva, a kapott maradékot 100 ml 2n káliumhidroxid oldattal mostuk. A maradékot ezután 200 ml metanolban vettük fel. Ehhez az oldathoz 20 ml 2n káliumhidroxid oldatot adtunk, majd a keveréket 50 C°-on 35 45 percig kevertük. Ezután a reakciókeveréket 40 ml ecetsav hozzáadásával közömbösítettük, majd a metanolt vákuumban ledesztilláltuk. A maradékhoz 1 liter vizet adtunk és a szerves anyagot metilénklorid és petroléter keveréké-40 vei vettük fel. Az egyesített szerves oldatokat vízzel (kétszer), 2n káliumhidroxiddal (három­szor), végül vízzel mostuk a semlegességig. Az oldatot nátriumszulfát felett szárítottuk, szűr­tük, majd az oldószereket desztillációval a (a 45 végén vákuumban) távolítottuk el. A maradékot (3,01 g) metanolból átkristályo­sítottuk —25 C°-on, ez a művelet 2>52 g, 85— —91—93 C° olvadáspontú 17«-(2'-metallil)­-retrotesztoszteront szolgáltatott. Ismételt át-50 kristályosítás után 1,66 g változatlan olvadás­pontú anyagot kaptunk. Az olvadás alatt fej­lődött gáz arra mutatott, hogy az anyagban kristályoldószer volt jelen. A vékony rétegű kromatografálás azt mutatta, hogy már az első 55 átkristályosítás is elég tiszta anyagot szolgál­tatott. Kis mennyiségű anyagot erős vákuumban 55 O-ra melegítettünk foszforpentoxid jelen­létében és éterből átkristályosítottuk. 60 Olvadáspont 106—108 C° volt, E j"^ {1 maximum = 242,5 m z4 ) = 483. Találtunk C = 80,80%, 80,45%; H = 10,10%, 9,83% C23 H 3 40 2 (342,52)-ből számítva: C = 65 •-•== 80,65%; H = 10-00%. 6 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom