151271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hidrogén és éghető hidrogéntartalmú gázok és gőzök levegőbeni jelenlétének megállapítására

151271 6 szelep van nyitva és a levegő az —Ml— vezetéken át áramlik, míg e vezetékben a —Hl— fűtőellenállás ki van kapcsolva. A —V— szelep ellenben zárva van és az —M— vezetékben levő —H— fűtőellenállás be van kapcsolva. Ha a —D— higroszkópikus töltet a zárt —M— vezetékben száraz, bezárul a —VI— szelep és megnyílik a —V— szelep, egyidőben kikapcsolódik a —H— fűtőellenállás és bekapcsolódik a —Hl— fűtőellenállás. E megoldás mellett biztosítható a beszívott levegő folyamatos szárítása. A -—P— légszivattyúval a —C— égési csövön át nyomott száraz levegő érintkezésbe kerül az —RC— elektromos fűtőellenállással. Ha a levegőben hidrogéntartalmú alkotórészek (gázok vagy gőzök) különösén szénhidrogének vannak, akkor ezek a —C— égési csőben elégnek. Az ezáltal keletkezett víz mennyiségileg megfelel kb. a vizsgált levegőben levő éghető hidrogéntartalomnak. Ezen égéshez szükséges oxigén általában megfelelő mennyiségben van jelen a vizsgált levegőben. Különleges esetben gondoskodhatunk róla, hogy? a —C— égési csőbe tiszta oxigént, vagy oxigénnel dúsított levegőt vezessünk be és maradéktalan elégést biztosítsunk. Az égéstermékek a —Or— égési cső —S— kamrájába kerülnek és innen az —U— oldalsó nyílásokon át távoznak, melyek az —O— sótöltet fölött helyezkednek el. Az égés során keletkezett és az égéstermékekben levő vizet az —S— kamra —O— .sótöltete abszorbeálja. Ezen abszorbció következtében a sótöltet nedvességtartalma és ennek következtében a vezetőképessége megváltozik. Az —E— elektródák közti megfelelő ánamierősségváltozást ((növekedés vagy csökkenés) egy készülékben felerősítjük. Ha az —E— elektródák közti áramerősség egy meghatározott határértéket túllép, megfelel a legnagyobb megengedhető éghető hidrogéntartalomnak, bekapcsolja az —N— jelzőlámpát és (vagy) —Z— riasztóberendezést (csengőt, kürtöt vagy hasonlót). Az esetleg bekapcsolandó —X— mérőberendezés (pl. galvanométer) folyamatosan mutatja az —E— elektródák közti áramerősséget akkor is, mikor ezek a beállított határérték alatt vannak és közbenső folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé. Ha a levegőben már nincsen éghető hidrogéntartalmú gáz, az —RC— fűtőellenálláson felhevített levegő megszárítja az —S— kamra —O— sótöltetét. Ezáltal a sótöltet visszanyeri eredeti száraz állapotát, ahol elektromos vezetőképessége felveszi a kiindulási alapértéket. A —P— légszivattyúval beszívott levegőt a magávalragadott portól elektromos szűrővel vagy hasonlóval is megtisztíthatjuk. A —C—• égési csőbe vezetése előtti szárítása mélyhűtő eljárással is elérhető. A levegő szárítása helyett nedvességgel is telíthetjük. A lényeg az, hogy a vizsgálandó levegő mindig azonos nedvességtartalommal rendelkezzen, és csupán a hidrogéntartalmú alkotók elégetésekor fellépő nedvességtartalom többletet érzékeljük a mérrésnél. A levegő nedvesítésére alkalmazható berendezést ábrázol a 2. ábra, egy —Q— vízzel töltött —K— tartályból áll, melyben a —P— légszivattyúval szállított és az —F— 5 szűrőn előzetesen megtisztított levegőt átbugyborékoltatjuk és a csatlakozó —T— vezetékkel vezetjük a —C— égési csőhöz. A 2. ábra szerinti berendezést a vizsgálandó levegő szárítására is ,

felhasználhatjuk, ha a 10 —K— tartályba az —O— víznyelő folyadékot (pl. tömény kénsavat) töltünk. A 3. ábra szerinti kiviteli formánál a —P— légszivattyút a —T— vezeték egyidejűleg két párhuzamos —C— és -«-Cl— csővel köti össze. 15 Mindkét —C— és —Cl— cső vége —JO— és —Ol— porózus higroszkópikus anyaggal van megtöltve, mely változtatja elektromos vezetőképességét nedvességtartalmától függően. Mindegyik — C—, —Cl— cső —JO—, —Ol— hig-20 roszkóplkus töltetében két —E—, —El — elektróda van beágyazva, melyek —G—, —A—, —J— elektromos vezetékekkel össze vannak kötve egy —B— Wheastone-híddal vagy más megfelelő mérőberendezéssel. Az —E—, —El— 25 elektródapárok a —B— híd két különböző ágára vannak kapcsolva, míg a híd másik két végződése egy-egy ellenálláshoz kapcsolódik, melyek közül legalább az egyik szabályozható. A híd elágazáspontja a két ellenállás között 30 egy —Y— csatlakozónál egy tetszőleges —X— áram-, vagy feszültségmérő berendezéssel öszszekapcsolható. Az ábrázolt kiviteli példánál a —B— mérőhidat váltóárammal tápláljuk és az —X— mérőberendezés —A— vezetékénél 35 e

gy —W— egyenirányító van beiktatva. A —P— légszivattyútól a —T— csővezetéken át áramló levegő egyenlő mennyiségben áramlik tovább a —C— és —Cl— két csőágon és ezen csőágak —O—, —Ol— porózus 40 higroszkópikus töltetsin, ahonnan azután az —U— oldalsó kilépő nyíláson át távozik. A —C— csőben egy —RC— elektromos fűtőellenállás van elhelyezve, mely egy oxidációt katalizáló tulajdonságú anyagból áll, vagy 45 olyan anyaggal van bevonva. A másik —Cl— csőben egy egyenértékű —<R— fűtőellenállás van, mely nem oxidációt katalizáló hatású. Ennek következtében a vizsgálandó levegő hidrogéntartalmú alkotói csak a —C— csőben 50 égnek el katalizálva, míg a —Cl— csövön át áramló levegő csupán felhevül az —R— fűtőellenállás által kb. ugyanolyan hőfokra mint a —C— csövön át áramló levegő. Ha a vizsgálandó levegő nem tartalmaz hid-55 rogéntartalmú alkotókat, mindkét —C—, —Cl— cső —O—-, —Ol-— higroszkópikus töltete száraz marad és a —B-— mérőhíd megtartja előzetesen beállított egyensúlyát. Ha ellenben a vizsgálandó levegő bizonyos rész-60 ben hidrogéntartalmú gázokat vagy gőzöket tartalmaz, ezek a —C— égési csőben az —RC— fűtőellenálláson katalitikusan elégnek és megfelelő vízmennyiséget adnak, mely megnöveli az —O— higroszkópikus töltet nedvességtartal-65 mát és ezzel az elektromos vezetőképességét 3