151215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tiaxantén-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1962. XII. 11. (RO—321) Franciaországi elsőbbsége: 1962. I. 08. Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. V. 01. 151 Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi osztály: C 07 d4 Decimái osztályozás Feltaláló: Gaudechon Jacques vegyész. Seeaux (Seine) Tulajdonos: RHONE—POULENC S. A. cég, Paris, Franciaország Eljárás űj tiaxantén-származékok előállítására Á találmány az (I) általános képletnek meg­felelő új l-(4'-alkánszulfonil - piperazino)-4-me­tíl-tiaxanton - származékoknak, valamint ezek sóinak előállítására szolgáló eljárás. Kiterjed a találmány az e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítá­sára is. Az (I) általános képletben R valamely 1—3 Szénatomot tartalmazó alkilgyököt képvisel. Az (I) általános képletnek megfelelő új ve­gyületek előállítása a találmány értelmében oly módon történik, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő alkánszulfonil-halogenidet — e képletben X halogénatomot, előnyösen klóratomot jelent, míg R jelentése megegyezik a fentebbi meg­határozás szerintivel — a csatolt rajz szerinti (III) képletű l-piperazino-4-metil-tiaxantonnal reagáltatunk. Ezt a reakciót előnyösen valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, pl. arcmás szénhidrogénben vagy klórozott szerves oldószerben folytathatjuk le, valamely szerves tercier bázis, pl. piridin jelenlétében. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyü­letek ásványi savakkal képezett sói, pl. klór­hidrát jai, szulfátjai, nitrátjai és foszfátjai, va­lamint a szerves savakkal képezett sók. mint az acetátok, propionátok, i'umarátok, maleátok és szukcinátok előállítása önmagukban ismert 10 15 20 25 30 módszerekkel történhet, pl. oly módon, hogy az (I) általános képletnek megfelelő új vegyü­leteket valamely erre alkalmas oldószerben a kívánt savval hozzuk reakcióba. Az (I) általános képletnek megfelelő új ve­gyületek és sóik értékes kemoterápiás tulaj­donságokkal rendelkeznek; e vegyületek külö­nösen jó hatást mutatnak a bilharziasis ellen. Az (I) általános képletnek megfelelő új ve­gyületek szabad bázis vagy valamely gyógy­szerészeti szempontból elfogadható, tehát az alkalmazott adagban nem toxikus savval ké­pezett addíciós só alakjában kerülhetnek gyó­gyászati alkalmazásra. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra kor­látozva. 1. példa: 19,7 g l-piperazino-4-metil-tiaxanton 200 ml kloroform és 5,5 g vízmentes piridin elegyével készített oldatához lassan hozzáadjuk 8 g me­tánszulfonilklorid 50 ml kloroformmal készí­tett oldatát. A kapott elegyet keverés közben 5 óra hosszat hevítjük visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyhez keverés köz­ben hozzáadjuk 25 g káliumkarbonát 50 ml 151215

Next

/
Oldalképek
Tartalom