151120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására
151120 19 alkalmazása nélkül elkerülhetetlen a melléktermékek képződése, mivel ebben az esetben a szteroidváz 2 helyzetében is történik helyettesítés. Ha ez a csoportosítás egy megfelelő kiinduló anyagban van jelen, ajánlatos a reakciót az alant ismertetett második eljárásnak megfelelően lejátszatni; ez az eljárás egyébként akkor is igen jól alkalmazható, ha a kiinduló anyag nem tartalmaz 3-oxo-/l4 -konfigurációt. A második eljárás szerint a brómot a IV képletnek megfelelő valamely enaminhoz, előnyös módon piperidinenaminhoz adjuk. Ebben a képletben azonban egy másik szekunder amin is pótolhatja a piperidin behelyettesítést. A brómaddició ezeknél az aneminoknál előnyösen alacsony hőmérsékleten, elsősorban —SO és -f20 C° "között, előnyösen —55 és 0 C° között végezhető. Ajánlatos továbbá a reakcióhoz ekvimolekuláris mennyiségű brómot alkalmazni (tehát azt a brómmennyiséget, amely a két brómatom addiciójához szükséges). Ehhez a reakcióhoz szükséges idő igen rövid, rendszerint 15 percnél kevesebb. Ekkor a dibrómamint (IVa képlet), adott esetben leválasztás után, valamely szerves oldószerben, pl. alifás vagy aromás szénhidrogénben vagy egy halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogénben oldjuk, és az oldathoz vizet adunk, mire a dibrómenamin hidrolizál. A hidrolízis időtartama aránylag hosszú, kb. 5 óra. A reakciót előnyösen folytonos keverés közben 0 és +50 C°, lehetőleg +10 és +30 C° között játszatjuk le. E hidrolízis által a már korábban említett, a Illa képletnek megfelelő a-brómvegyület keletkezik. A hidrogénbromid elválasztása előnyösen egy bázikusan reagáló szervetlen vagy szerves vegyület jelenlétében megy végbe. A szerves vegyület lehet pl. fémoxid vágj' fémhidroxid, pl. kalciumoxid, kalciumhidroxid, báriumoxid, báriumhidroxid vagy magnéziumoxid, a szerves bázis lehet pl. primer, szekunder vagy tercier nitrogénbázis, pl. primer amin, etilamin, propilamin, butilamin, sek. amin: metilanilin és etilanilin, tercieramin, pl.: piperidin, trimetilamin, trietilamin, tripropilamin, triizopropilamin, tributilamin, trimetilanilin, dietil• anilin, koUidin, kinolin, izokinolin, pikolin, lutidin, piridin. Meg kell azonban jegyezni, hogy abban az esetben, ha a szteroidváz A-gyűrűjében 3-oxigénatom van jelen, a hidrogénbromidnak primer vagy szekunder aminnal végzett leválasztása nem megy előnyösen végbe. Ebben az esetben előnyösen alkalmazható hidrogénbromid-akceptorként egy tercier nitrogénbázis vagy pedig valamely szervetlen bázis. A VI képletű aldehid, amelyben a Qv/ metilcsoportot, a Qv// pedig —C^ -csoportot jelent, és amely az előbb említett két A-eljárás közül az egyik alapján képződött, előnyösen átalakítható egy hidrogéncianid- vagy bi-20 szulfit-addiciós vegyületté a VII képletű' vegyületté történő oxidálás előtt. Előnyösebb a hidrogéncianid-addiciós vegyület előállítása, különösen azért, mert ez aránylag egyszerű. 5 A hidi'ogéncianid-addiciós vegyület pl. úgy is előállítható, hogy a megfelelő alkoholt valamely hígítószerben, pl. az előbb felsorolt valamely alifás vagy aromás szénhidrogénben feloldjuk vagy szuszpendáljuk, és ehhez a kö-10 zeghez hozzáadjuk a nátrium- vagy káliumcianidnak valamely rövidebb szénláncú alifás alkoholos, pl. metanolos oldatát. Ehhez a reakciókeverékhez alacsony hőmérsékleten (pl. —20 C°-on) egy óra alatt óva-15 tosan jégecetet csepegtetünk. Ekkor lassan hidrogéncianid keletkezik, ez a karbonil-csoporthoz kapcsolódik, és a kívánt addíciós vegyület képződik. A reakció akkor játszódik le tökéletesen, ha a reakciókeveréket hosszabb időn 20 keresztül (kb. 24—48 órán át —5 C°-on) állni hagyjuk. A biszulfit-addiciós vegyület úgy állítható elő, hogy az aldehidet nátriumszulfittal, pl. vizes, metanolos oldatban reagáltatjuk. Az addíciós vegyület képződése különösen ab-25 ban az esetben kívánatos, ha az R2 a 4-es és 5-ös szénatom között kettőskötést jelöl. 30 A ,,B"-csopcrtba tartozó vegyületek előállítása Az ebbe a csoportba tartozó vegyületekben a Qv/ egy CH 3 -, a QVI1 pedig egy —O-acilcsoportot jelent. Az acil lehet pl. valamely 1—6 szénatomú karbonsav, pl. ecetsav, prppion-35 sav, vajsav, valeriánsav vagy benzolkarbonsav acilgyöke. Az acilcsoport azonban előnyösen az ecetsav savgyökét jelenti. Az ebbe a csoportba tartozó anyagok előállításához kiindulhatunk az V általános képletű vegyületekből. 40 Ha e vegyületeket izopropenilacetáttal (XII képlet) acetilezzük katalitikus mennyiségű koncentrált salétromsav jelenlétében, enolacetátok keletkeznek. Nem szükséges a reakciókeverékhez hígítószert, pl. valamely oldószert 45 adni; az izopropenilacetát maga szolgál oldószer gyanánt. A reakció előnyösen a reakciókeverék forráspontján megy végbe 1—15 óra alatt. Az acetilcsoport a reakció folyamán az izopropilacetátról aceton képződése mellett le-50 hasad, és lassú desztillálással eltávolítható a reakciókeverékből; az e reakcióval keletkező enolacetát szerkezete valószínűen megfelel az VA képletnek. Ez a vegyület közbülső leválasztás nélkül is átalakítható VI képletű 55 vegyületté, ebben a Qv/ metilcsoportot, a Qvn O-acilcsoportot jelent, és ez olyképpen végezhető, hogy a reakciókeverékhez olyan katalizátort adunk, amely eltolhatja a kettőskötést a mag irányába. Igen alkalmas erre a célra 60 az ecetsavanhidridben oldott kis mennyiségű paratoluolszulfonsav. Ha a szteroidváz A-gyűrűjében egy V képletű vegyületnél 3~oxo-zl4-csoport van jelen, akkor ez a konfiguráció az előbb említett re-65 akció folyamán részben vagy egészben átala-ÍQ
