151120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására

151120 21 22 kul egy z!3 ' 5 -enolacetát - kongfigurációvá. A 3-oxo-/l4 -csoport olyképpen alakítható vissza, hogy a reakcióterméket dioxánban oldott jód­szukcinimiddel jódozzuk és ezután a jódot nát­riumbiszulfittál lehasítjuk. Ez a reakció nem 5 vagy csak kis mértékben zavarja a C17 ~oldal­láncon levő csoportot. A C csoportba tartozó vegyületek előállítása 10 Az ebbe a csoportba tartozó vegyületek úgy állíthatók elő, hogy egy V képletű vegyületet oxálsavdialkilészterekkel, pl. dietilészterrel kon­denzálóiszer, pl. nátriummetüát jelenlétében kondenzálunk. Ebben a reakcióban, amely élő- 15 nyösen egy oldószer, pl. egy rövidszénláncú alifás alkohol, elsősorban tercier butilalkohol jelenlétében játszódik le, egy vegyület kép­ződik, amelynek képlete valószínűen megfelel az VB képletnek. Ha a reakciókeverékhez 20 hozzáadjuk nátriumacetát jégecetes vagy me­tanolos oldatát, továbbá brómnak, pl. kloro­formos oldatát- akkor dibrómvegyület kelet­kezik, amelyből alkálialkoholáttal, pl. nátrium­metiláttal vagy nátriumetiláttal végzett elbon- 25 tás után a kívánt VI képlet szerinti vegyület képződik, amelyben a Qv/ hidrogénatomot, a Qv// pedig COOR-csoportot jelent. Ez a re­akció, amely aránylag bonyolult lefolyása el­lenére jó kitermelést ad, kiváltképp oxálsav- 30 dietilészter-felesleg alkalmazása esetén játszó­dik le. Ha az V képlet szerinti kiindulási ve­gyület szteroidvázának A-gyűrűjében egy 3-oxigénatom van jelen, előfordulhat, hogy a feleslegben levő dialkiloxálsavészter az A-gyűrű 35 egyik szénatomjához, pl. a 2 vagy 4 helyzet­ben kapcsolódik (ez a melléktermék azonban nem képződik akkor, ha ezekben a helyzetek­ben már előre helyettesítések vannak). Ha az V képlet szerinti 3-oxo-vegyületeknél nem 40 állnak fenn ezek az akadályok, akkor a re­akció lejátszódása (brómozás és ezután a nát­riummetanoláttal végzett bontás után) feles­legben maradt oxálsavdietilészter további re­akciója egy 3-oxo 2- vagy 4-bróm-helyettesí- 45 tésű terméket eredményez. Ez a brómatom pl. jégecetben levő cinkporral leválasztható. Ha szükséges- a brómatom megtartható, vagy pe­dig más csoporttal, pl. metilcsoporttal helyet­tesíthető, vagy lehasítható, amikor is az 1 és 50 2 vagy a 4 és 5 szénatomok között kettős­kötés jön létre. A találmánynak ezt a részét méginkább megvilágítja a 4. és 5. példa, ame­lyek leírják a XX, XXI, XXII és XXIII kép­letű vegyületek előállítását. 55 A találmány vonatkozik továbbá a VIII ál­talános képletű vegyületeknek a VII általános képletű vegyületekből történő előállítására. E képletekben az R4 hidroxil- vagy észtere­zett hidroxilcsoportot vagy kettőskötésű oxi- 60 génatomot, az R2 a 4 és az 5 szénatomok között telített vagy kettőskötést jelent, az R9 pedig egy hidrogénatomot vagy egy 1—6 szén­atomos telített vagy telítetlen szénhidrogén­gyököt, amelyben egy vagy több hidrogén- 65 atom helyébe egy vagy több hidroxil- vagy éterezett hidroxilcsoport és/vagy kettőskötésű oxigénatom van 'behelyettesítve, végül az R10 egy hidroxilcsoportnak felel meg, amelyet adott esetben 1—8 szénatomú' előnyösen 6 szén­atomú alifás karbonsavval észterezünk. A VIII képletű vegyületek a következő fon­tos alcsoportra oszthatók: 1. Az egyik csoportnál az R9 egy hidrogén­atom és az R10 egy hidroxil vagy pedig pl. egy 1—3 szénatomú alifás karbonsavval észterezett hidroxilcsoport. 2. A másik csoportnál az R9 egy 1—6 szén­atomú telített vagy telítetlen alifás szénhid­rogén-gyök, az Ri0 pedig a már említett cso­port. Az első alcsoportba tartozó vegyületek úgy állíthatók elő, hogy a VII általános képletű vegyületeket olyan redukálószerrel redukáljuk, amely alkalmas a ketonoknak szekunder alko­holokká való átalakítására, ehhez használha­tunk pl. két különböző fématomot tartalmazó összetett fémhidridet, pl. litiumalumínium­hidridet, nátriumbórhidridet, továbbá alumí­niumalkilvegyületeket, pl. dietilalumíniumhid­ridet, diizobutilalumíniumhidridet vagy trietil­alumíniumot. A reakció lejátszódhat katalitikus hidrogénezés által is, pl. hidrogéngáz és pallá­dium, platina vagy Raney-nikkel katalizátor' alkalmazásával. A redukálást elvégezhetjük Meerwein—Ponndorf eljárása szerint alumí­niumizopropiláttal is. Egy másik' igen alkal­mas redukálási eljárásnál alkálifémet és egy rövidebb szénláncú, alifás mono- vagy dialko­holt, pl. nátriumot, etanolt, izopropanolt, izo­butanolt vagy glikolt alkalmazunk. Végül meg­említjük még a következő redukálószereket: egy alkálifém és folyékony ammónia, pl. litium és ammónia. Ezeket a redukciós eljárásokat a szakirodalom részletesen ismerteti, s ezért ezekre itt bővebben nem térünk ki. Ha a VII képletű kiinduló anyag A-gyűrű­jén még a redukálás előtt egy 3-oxigénatom volna jelen, akkor gyakorlatilag nem volna elkerülhető, hogy a 17-oxigénatom redukálása folyamán a 3-oxigénatom szintén ne reduká­lódjék. Ezért a 3-oxigénatommal rendelkező végtermék előállítása végett kívánatos a re­dukció végrehajtása után szelektív oxidációt végezni a 3-hidroxilcsoportnak 3-oxigénatom­má való átalakítása céljából. Ez az oxidáció elvégezhető mangánoxiddal vízmentes közeg­ben szobahőmérsékleten /(4-kettőskötés jelen­létében. Az oxidálandó vegyület oldószereként használható pl. egy alifás vagy aromás szén­hidrogén vagy egy halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogén. Az előző eljárás szerint redukált 3,17-dioxo­-/l4 -vegyület kiindulási anyagként szolgál azok­nak a vegyületeknek az előállításához, ame­lyekben a 3-helyzetben egy hidroxilcsoport- a 4 és 5 szénatomú között kettőskötés és 17--helyzetben egy hidroxilcsoport van. Ha a 17-hidroxil- vagy a 3-hidroxilcsoportot vagy pedig mind a kettőt kell észterezni, úgy 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom