151120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására

151120 23 járhatunk el, hogy a megfelelő szterolt egy savhalogeniddel, pl. az 1—8 szénatomos alifás karbonsavval vagy egy aromás karbonsavval reagáltatjuk, a felszabaduló sósav megkötése végett, piridin jelenlétében. Savkloridként al­kalmazható pl. ecetsavklorid vagy benzoil­klorid, kedvezőbb azonban egy 5—8 szénatomú alifás savklorid, előnyösen a 6 szénatomú sav­klorid alkalmazása, mivel az így kapott 17--észter más vegyületekhez képest kedvező far­makológiai hatással rendelkezik, különösen pe­dig erősebb és hosszabb ideig tart a hatása, mint a kevesebb szénatomú észtereké. A re­akció adott esetben savklorid helyett savan­hidriddel is lejátszódik. Ilyen szempontból kü­lönösen a kétbázisú karbonsavak anhidridjei, pl. a borostyánkősavanhidrid jönnek számítás­ba. Alkalmazhatók azonban még az említett 1—8 szénatomú karbonsavak anhidridjei is. A második alcsoporthoz tartozó vegyülete­ket úgy állítjuk elő> hogy VII általános kép­letű vegyületeket telített vagy telítetlen alifái. fémvegyületekkel reagáltatunk. Ez a reakció különösen fontos azoknak a vegyületeknek elő­állításánál, amelyekben az R9 egy telített vagy telítetlen 1—6 szénatomú, elsősorban pedig 1, 2 vagy 3 szénatomú gyök. Ezzel a reakcióval kapcsolatban elsősorban két eljárás jön tekintetbe. Az első eljárás szerint egy VII képletű vegyületet egy 1—6 szénatomú alifás Grignard-vegyülettel reagál­tatunk, amelyben az MgHlg-csoport olyan szén­atomhoz kapcsolódik, amelyen nincs kettős­kötés. A második eljárás szerint egy VII kép­letű vegyületet egy hármaskötésű telítetlen alifás fémvegyülettel reagáltatunk, amelyben a fématom a két hármaskötésű telítetlen szén­atom egyikéhez kapcsolódik. Meg kell még jegyezni, hogy a második el­járás alkalmas még olyan vegyületek előállí­tására is, amelyek egyébként csak az első el­járással állíthatók elő, nevezetesen, ha hidro­génezzük a kapott telítetlen vegyületeket. A Grignard-reakciót a szokásos eljárással végezhetjük el, azaz pl. a VII képletű vegyü­let éteres oldatát metilmagnéziumbromiddal' etilmagnéziumbromiddal, propilmagnéziumbro­middal, butilmagnéziumbromiddal vagy izo­butilmagnéziumbromiddal reagáltatjuk. Adott esetben használhatjuk a megfelelő klór- vagy jódvegyületeket is. A Grignard-eljárás kitűnően alkalmazható a 10(a)-metil-17, (/5)hidroxi - 17(a)-metilszteroid vagy pedig az olyan vegyületek előállítására, amelyek a 17-helyzetben a hidroxilcsoporton kívül' egy CH2 --C=CH vagy — CH 2 -^CH=CH 2 csoportot tartalmaznak. A második eljárásnál elsősorban litium-, nát­rium- vagy káliumvegyületet, pl. az etinilidet vagy pedig a megfelelő propargilvegyületet használjuk. A reakciót olyképpen, végezhetjük el, hogy egy alkálifémet 'folyékony ammóniá­ban oldunk, az oldaton egy hármaskötésű telí­tetlen alifás szénhidrogént vezetünk keresztül, és az oldathoz, amely jelen esetben hígítószer-24 ként egy alifás étert, pl. dietilétert, tetrahidrö­furánt vagy petrolétert taralmaz> egy VII kép­letű vegyület oldatát adjuk. A közben képződő fémvegyület hidrolízise után a VIII képletű 5 vegyület keletkezik, amelynél a 9-csoportot adott esetben teljesen vagy részben hidrogé­nezhetjük. E szerint a második eljárással előállíthatunk pl. olyan vegyületeket, amelyek a 17-helyzet-10 ben a 17<^)QH-csoporton kívül —C^CH, —CH = CH2 , —CH 2 — CH 3 , —C — C—CH 3 , —CH = CH—CH3 , — CH 2 —CH 2 —CH 3 csoportot tartalmaznak. Elsősorban olyan vegyületeket állítunk elő, 15 amelyekben a 3-helyzetben egy kettőskötésű oxigénatom vagy egy hidroxilcsoport, a 4 és 5 szénatom között pedig egyszerű vagy kettős­kötés van. Mindkét eljárásnál tekintetbe kell venni, 20 hogy a reakciók a 3-as szénatomon is leját­szódhatnak, ha ahhoz egy kettőskötésű oxigén­atom kapcsolódik. Ezt az oxigénatom éteres, enaminos vagy pedig glikolacetátos átalakítás­sal lehet megvédeni. Erre vonatkozó eljárá-25 sokat ír le a 2 774 777 számú amerikai szaba­dalom- a 954 695 számú német szabadalom és a 235 484 számú svájci szabadalom. Ha a 3-oxi­génatomon kívül a 4-es és 5-ös csoport kö­zött egy telítetlen kettőskötés is van, akkor a 30 17-szénatomnál történő etinil-behelyettesítésnél ajánlatos az 1 016 707 német szabadalom elő­írása szerint eljárni. A Grignard-eljárás alkalmazásakor felesleges a 3-oxigénatom esetleges megvédése, ha a re-35 akciót egyenértéksúlynyi mennyiségű Grignard­vegyülettel végezzük. Meg kell említeni, hogy mind a két eljárás szerinti előállítás esetén a telített vagy telí­tetlen alifás gyök a-helyzetbe, a 17-hidroxil-40 csoport pedig /^-konfigurációba kerül. A VIII képletű vegyületek maguk is ismét kiinduló anyagként szolgálhatnak az I kép-* létű egyéb vegyületek előállítására. Ehhez a már ismert eljárások alkalmazhatók. A talál-45 mánynak ezt a részét a 6. és 7. példa világítja meg, ezek ismertetik a XXIV és XXV kép­letű vegyületek előállítását. A találmány szerint előállított aktív vegyü­letek a szokásos módon alkalmazhatók gyó-50 gyászati készítmények előállítására. Ha a ve­gyületek orális alkalmazásnál hatékonyak, tab­letták formájában feldolgozhatók; előállítha­tunk pl. 200 mg-os tablettákat, amelyek tab­lettánként 1—10 mg aktív vegyületet tartal-55 máznak. Az aktív anyagok vizes közegben is oldhatók vagy szuszpendálhatók injekciós fo­lyadék előállítása végett. Például egy ilyen alkalmazási módon mutat be a 8. példa. 60 la. példa: 5 g pirokalciferolt 100 ml száraz, desztillált toluol és 15 ml száraz, desztillált ciklohexanon 65 elegyében oldottunk, az oldatot forráspontig 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom