151058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, nagymolekulájú lineáris polimérek előállítására

5 151058 6 Utalni kell arra, hogy ilyenfajta poliésztere­ket laktongyűrűk felnyitása útján nem lehet előállítani. Az ilyen jellegű poliészterek elő­állítására az alábbi általános képletnek meg­telő szerkezetű laktonok 5 H R3 Ro — C — C — R4 I 10 o —c = o gyűrűjének felnyitása lenne szükséges. Az ilyen reakció, amely propiolakton (amily­ben Rj,, R3 és R 4 hidrogénatomot képvisel) és 15 béta-butirolakton (amelyben R2 metilcsoportot, R3 és R 4 pedig hidrogénatomot képvisel) ese­tében lehetséges, az oly laktonoknál, amelyek­ben nagyobb számú hidrogénatom van alkil­csoporttal helyettesítve, nem mehet végbe. 20 Ismeretes, hogy az ilyen esetekben a reakció során széndioxid szabadul fel és termékként egy olefin keletkezik (vö. pl. Zang, J. Am. Chem. Soc. 72, 2998, 1950). Nem volt ezért előrelátható, hogy ketének 25 aldehidekkel való kopolimerizálása útján oly nagymolekulájú lineáris polimerek lesznek elő­állíthatók, amelyek a poliészterekének meg­felelő szabályszerű szerkezetet mutatnak. Emellett nem volt előrelátható az sem, hogy 30 az ilyen kopolimerizáció oly polimer-termékek képződésére vezet, amelyek a röntgenvizsgálat során kristályos szerkezetet mutatnak és ame­lyek szférikusán rendezett makromolekulákból állnak. 35 Ha a kétfajta monomert ekvimolekuláris arányban alkalmazzuk a kopolimerizáciőhoz, akkor lényegileg alternáló szerkezeti telepü­lésű kopolimért kapunk kopolimerizációs ter­mékként; ha viszont a ketén-vegyület felesleg- 40 ben van jelen, akkor olyan lineáris polimer jöhet létre, amelyben poliészter-jellegű soro­zatok a keténből levezethető monomer-egysé­gek sorozataival váltakoznak. Ha az aldehidet alkalmazzuk feleslegben, ak- 45 kor olyan aldehid esetében, amely az adott reakciókörülmények között nem képes homo­poliméri, képezni (mint pl. a benzaldehid), ak­kor az elkülönített polimerizációs termék csu­pán alternáló kopolimér-szerkezetet mutat. 50 Olyan aldehid esetében azonban, amely az adott reakciókörülmények között maga is ké­pes polimerizálódni (mint pl. a butiraldehid), akkor olyan polimerekhez jutunk, amelyekben az alternáló kopolimér-szerkezetű sorozatok az 55 aldehid poliaddiciójának megfelelő szerkezetű sorozatok társaságában vannak jelen. A találmány szerinti eljárással nyert kopoli­mérek, amint ezt a kloroformos oldatban meg­határozott fajlagos viszkozitás-értékek mutat- 60 ják, nagymolekulájú lineáris makromolekulák­ból állnak. Bár az említett viszkozitás-értékekből nem könnyű pontos molekulasúly-értékeket kiszá­mítani, mégis arra következtethetünk, hogy tö ezeknek az új kopoliméreknek a molekula­súlya legalábbis 10 000 felett van; erre mutat a találmány szerinti eljárással nyert termékek forrásban levő acetonban oldhatatlan volta is. . Ismeretes ugyanis, hogy a poliészter-szerke­zetű termékek általában abban az esetben old­hatatlanok forrásban levő acetonban, ha mole­kulasúlyuk 10 000 felett van. A találmány szerinti eljárással nyert új ko­poliméreknek az ekvimolekuláris arányú ke­ténből és aldehidből való felépülését bizonyít­ják a termékek elemi analízisének eredményei és íizikokémiai elemzési (pl. infravörös spekt­rográfiai) adatai is. Az új kopolimérek kémiai szerkezetét ké­miai módszerekkel határoztuk meg. Így pl. benzaldehid-dimetilketén kopoliméí rek esetében az elemi analízis az alábbi ered­ményt mutatta: talált értékek: C 73,5%, H 9,06%; számított értékek a CH3 O H — C — C — O—C— képlet alapján: ! 1 I CHs C6 H B C 73,3%, H 8,95%. A kétféle monomer-egységek "szabályszerű felépülésű láncban való összekapcsolódását a röntgenvizsgálat során tapasztalt nagyfokú kristályosság bizonyítja. Emellett e kopolimérnek tetrahidrofurános oldatban litiumalumíniumhidriddel történő re­dukciója útján igen jó termelési hányadokkal egy oly terméket különíthetünk el, amely ala­csony forrpontú petroléterből kristályosítható és amelynek olvadáspontja 80—81 C°. E termék elemi analízise és a krioszkópos molekulasúly-meghatározás eredménye alapján az alábbi képlet adódik: C6 H 5 CH 3 HO — C C — CH 2OH H CH3 ami az l-fenil-2,2'-dimetil-propándiolnak felel meg. Ezt a képletet az infravörös spektrográ­fiai vizsgálat eredménye is megerősíti. E hidrogenolízis eredményei azt mutatják, hogy a dimetilketon-benzaldehid eredeti ko­polimer makromolekulái az alábbi szerkezeti képletnek megfelelő szerkezeti egységek hosszú sorozatokban való szabályszerű ismétlődését mutatják: C6 H 5 CH 3 O C 6 H 5 CH 3 O __ o — c — c—C-X> —c — c—c — H CH3 H CH3 . 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom