151055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi és állati zsiradékok tisztítására és fonomítására
151055 3 4 mol%-ban kifejezett koncentráció-viszonyát — célszerűen a tisztítandó zsiradék szennyezettség]', fokának, főként savszámának figyelembevételével szabjuk meg. Az alkáliszílikát-oldatban az alkálioxid mennyiségi aránya általában a semlegesítendő szabad zsírsavak mennyiségének megfelelő vagy azt 2—5%-ítal meghaladó lehet; egyes esetekben azonban, pl. az egészen sötét színű extrahált gyapotmagolaj esetében célszerű lehet ezt jóval meghaladó alkálioxid-koncentrációt alkalmazni. A Na2 0 és SiOa egymásközötti mennyiségi arányát úgy szabjuk meg, hogy az alkálimetaszilikát-oldatban a Na2 0 : Si0 2 mólarány értéke €,6 és 1,6 között legyen; általában előnyös, ha a Na2 0 mól%-ban kifejezett mennyisége megközelíti vagy meghaladja a Si02 -ét. Ezzel az alkáliszilikát-oldattal a tisztítandó zsiradékot 40—80 C° hőmérsékleten, nagy (célszerűen legalább 200/pere) fordulatszámú mechanikai keverővel keverjük. A tisztítandó és finomítandó zsiradékok kezelésére a találmány értelmében alkalmazandó alkálimetaszilikát-oldatot célszerűen oly módon készíthetjük el, hogy alkáliszilikát, pl. vízüveg vizes oldatában a fentebbiek szerint megállapított mennyiségű szilárd marónátront vagy marókálit oldunk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy kvarchomok és ammóniákszóda megfelelő arányú száraz keverékét kemencében összeolvasztjuk és a kapott olvadékot vízzel oldjuk; az így kapott oldatot közvetlenül felhasználhatjuk a találmány szerinti eljárásban. A találmány szerinti eljárás — amint ezt az alábbi példákból is láthatjuk — egyszerűség, hatásfok és gazdaságosság tekintetében messze felülmúlja az eddig ismert eljárásokat. Ez utóbbi azzal szembeni főbb előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A zsiradékok előfinomítása (szennytelenítése, semlegesítése, savtalanítása), és fehérítése egyetlen munkamenetben történik. 2. Olyan zsiradékok egy munkamenetben történő előfinomítása is lehetővé válik, amelyeket az eddigi módszerekkel csak tökéletlenül vagy egyáltalán nem lehetett gazdaságosan, megfelelő mértékben tisztítani. 3. A találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén a derítőföld használata általában kiküszöbölhető. 4. Számottevő mértékben csókken a semleges zsiradékban az eddigi eljárások során bekövetkező veszteség, amelyet egyrészt a derítőföldben maradó zsiradék, másrészt a külön munkamenetben történő szennytelenítés során a szennyeződések által bezárt olaj okozott. 5. Az emulzióképződés jóval kisebb mértékű, mint pl. az eddig nátronlúggal végzett finomítás során; a rétegek a nagyobb fajsúlykülönbség következtében könnyebben és élesebben válnak szét, ami által a munkafolyamat időtartama is lényegesen megrövidül. 6. Az eddigi eljárások esetében szükséges 7—S-szori mosás helyett 3—4-szeri mosás elegendő, ami egyrészt szintén hozzájárul az olajveszteség csökkenéséhez, másrészt a lerövidített időszükséglet folytán az üzemi berendezés teljesítőképessége lényegesen megnövek•J szik. 7. A munkaműveletek számának csökkenése és a munkafolyamat megrövidülése által lényeges gőz- és villamos energia-, valamint munkabér-megtakarítás érhető el. 8. A találmány szerinti eljárásban felhasználásra kerülő alkáli-metaszilikátból a művelet során képződő kovasavgél adszorbeálja az ízt és szagot adó anyagok nagy részét is, így nemcsak a derítőföld használata válik — amint, már említettük —• feleslegessé, hanem az étkezési célokra felhasználásra kerülő zsiradékok gőzölési (dezodorálási) ideje is lényegesen megrövidíthető, ami ezen a területen is energiamegtakarítást és kapacitásnövekedést eredményez. A találmány szerinti eljárás egyaránt jó eredménnyel alkalmazható mind a szakaszos, mind a fokozatos üzemre szerkesztett ipari zsiradék- és olajfinomító berendezésekben. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: Gyapotmagolaj tisztítása és finomítása 100 súlyrész nyers gyapotmagolajat 40—50 C° hőmérsékletre melegítünk, majd állandó keverés közben hozzáfolyatjuk 4 súlyrész kristályos (kb. 45% szárazanyagtartalmú, kb. 23% nátrium oxidot és 21,5% sziliciumdioxidot tartalmazó) nátrium-metaszilikát 10 súlyrész vízzel készített oldatát. Az elegyet ',"2 óra hosszat nagy sebességgel keverjük, majd 15 súlyrész meleg 10%-os nátriumklorid-oldatot adunk hozzá és még 15 percig keverjük. E művelel során az elegyet 50 C° körüli, 60 C°-t meg nem haladó hőmérsékleten tartjuk. Ha az eközben levált fekete csapadék konzisztenciája kenőcsszerű, akkor még kb. 10 súlyrész forró vizet is adunk keverés közben az elegyhez. Ezután a keverést leállítva az elegyet 2 óra hosszat ülepedni hagyjuk, majd az alsó fekete réteget, amely a szennyezések túlnyomó részét tartalmazza, leengedjük és a visszamaradt felső réteget egyszer 5%-os nátriurnkloridoldattal, majd háromszor forró (70 C°-os) vízzel mossuk, egy-egy mosáshoz a zsiradék kb. 10—20 tf%-ának megfelelő mennyiségű vizet alkalmazva; az egyes mosások után az elegyet a víz leeresztése előtt kb. \!-> óra hosszat hagyjuk ülepedni. A fenti eljárás kiinduló anyagaként alkalmazott nyers gyapotmagolaj az alábbi jellemző tulajdonságokat mutatta: savszám 8 jódszínszám 1500—2000 idegen anyag 2,5% 10 ii> 25 30 CO 65 f
