151036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbaminsav-származékok előállítására, valamint ilyen származékokat tartalmazó, növényparazita nematodák irtására szolgáló szerek
5 kat, mint műtrágyázószereket, pl. feltárt kalciumfoszfátot vagy más kalcium-, káliumvagy ammóniumsókat, löszt, foszfátokat vagy nitrátokat is felhasználhatunk durvább szemcséjű, esetleg szemcsésített alakban. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó emulziók mind még be nem vetett szántóföldeken, mind pedig — jó behatolóképességük folytán — már kifejlődött növénykultúrákon alkalmazhatjuk. Az ilyen emulziók pl. oly módon állíthatók elő, hogy a hatóanyagot szerves oldószerekben, pl. xilolban oldjuk és ezt az oldatot valamely felületaktív anyagot tartalmazó vízben emuigáljuk. Az emulziók alkalmazása esetében rendszerint előnyös a gyakorlatban oly módon eljárni, hogy először a hatóanyag, valamely közömbös szerves oldószer és/vagy felületaktív anyagok (emulgátorok) kombinációjából egy- vagy többfázisú rendszert képező koncentrátumokat állítunk elő, amelyeket azután víz hozzáadása-' val alakíthatunk felhasználásra kész emulziókká. Felületaktív anyagokként (emulgátorként) kationaktív anyagok, pl. kvaternér ammóniumsók, anionaktív anyagok,, pl. hosszúláncú alifás kénsav-monoészterek vagy hosszúláncú alkoxiecetsavak és alifás-aromás szulfonsavak sói, valamint nem-ionos felületaktív szerek, pl. zsíralkoholok vagy dialkilfenolok polietilénglikoléterei vagy az etilénoxid polikondenzációs termékei, továbbá amfotér felületaktív szerek alkalmazhatók. Az emulziókoncentrátumok elkészítésére alkalmazható oldószerek példáiként ciklusos szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol, továbbá ketonok, alkoholok és egyéb oldószerek, pl. etilacetát, dioxán, aceton-glicerin vagy diacetonalkohol említhetők. A szuszpenzió alakú készítményeket a nedves hatóanyagnak vízben történő közvetlen szuszpendálása útján állíthatjuk elő; a vízhez adott esetben felületaktív anyagot is adhatunk. Készíthetjük a szuszpenziókat oly nedvesíthető porok szuszpendálása útján is, amelyeket a szilárd hatóanyag valamely felületaktív anyaggal vagy szilárd por alakú vivőanyagok és felületaktív anyagok keverékével való összekeverése útján állítottunk elő. A találmány szerinti hatóanyagok oldószereiként (az oldatok alakjában alkalmazásra kerülő készítmények elkészítéséhez) különösen oly halogénezett szénhidrogének alkalmazhatók előnyösen, amelyeknek maguknak is van nematocid hatásuk; ilyenek pl. az 1,2-dibróm-3-klór-propén, a diklórbutén vagy a di klórpropán- ill. diklórpropén-keverékek; ezek pillanatnyi nematocid hatása értékes módon egészíti ki a találmány szerinti hatóanyagok tartós nematocid hatását. A találmány szerinti hatóanyagokat a legkülönfélébb nematódák, mint pl. a Maleidogynearenaria, Pratylenchus sp., Ditylenchus dipsaci stb. irtására alkalmazhatjuk. Ezek a vegyületek a gyakorlati felhasználásra kerülő mennyiségben nem fitotoxikus hatásúak, így 6 tehát a növények fejlődésére semmilyen káros befolyással nincsenek. A találmány szerinti hatóanyagok biológiai aktivitását kívánt esetben másfajta fungicid, herbicid vagy inszek-5 tieid, vagy pedig további nematocid hatású anyagok hozzáadásával is kiszélesíthetjük. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. Ezekben a példákban a „részek'-10 súlyrészeket jelentenek, a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: A NC—CH2—CH 2 —S—CH 2 —CH—S— CS— 15 . NHCH3 képletű vegyület előállítása 165 rész monometil - ditiokarbaminsav - nátriumsót 100 tf. rész vízben oldunk és az oldathoz szobahőmérsékleten 15 rész béta-(béta-20 -cianoetilmerkapto)-etilkloridot csepegtetünk, majd az elegyet 30—60° hőmérsékleten 7 óra hosszat keverjük. A szerves réteg a lehűlés során kikristályosodik. Metanol és víz elegyebői történő átkristályosítás útján jutunk a béta-25 -(béta - cianoetilmerkapto) - etil - N-metil-ditiokarbamáthoz, op. 69,5—72,5°. 2. példa: Az 1. példában leírt vegyületet az alábbi 30 módon is előállíthatjuk: 12,9 rész monometil - ditiokarbaminsav-nátriumsót 9,65 rész béta-klóretilmerkaptánnal benzolban 4 óra hosszat keverünk 50—60° hőmérsékleten. A levált nátriumkloridot leszívat-35 juk, a szüredéket 5,3 rész akrilnitril és katalitikus mennyiségű piridin hozzáadása után 1 óra hosszat melegítjük 50—60° hőmérsékleten. A reakcióelegy további feldolgozása az 1. példában leírthoz hasonló módon történik. 40 Ebben az esetben is 69,5—72,5°-on olvadó béta-(béta-cianoetilmerkapto)-etil-N-metil-ditiokarbam áthoz jutunk. 3. példa: 45 A NC—CH2—CH 2 —O—CH 2 —CH2—S— CS— NHCH3 képletű vegyület előállítása. 39 rész monometil-ditiokarbaminsav-nátrium-50 sót 160 tf. rész vízben oldunk és az oldathoz szobahőmérsékleten 26,7 rész béta-(béta-cianoetiloxi)-etilkloridot csepegtetünk, majd az elegyet 30—60° hőmérsékleten 7 óra hosszat keverjük. A szerves réteget éterrel felvesszük, 55 kétszer mossuk 200—200 tf. rész vízzel, majd az éteres oldatot nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A nem reagált béta-(béta-cianoetiloxi)-etilkloridot vákuum alatt ledesztilláljuk, amikor is a béta-(béta-cianoetiloxi)~etil-60 -N-metil-ditiokarbamát jó tisztasági fokban marad vissza. A fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő a béta-(béta - cianoetiloxi) - etil - N-dimetilditiokarbamátot is, amely 0,3 mm Hg-oszlop 65 nyomás alatt 188°-on desztillál át. o
