150995. lajstromszámú szabadalom • Áramváltó

Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •& -sä-SZABADALMI LEI ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztály: H 02 1 150.995 SZÁM TA-703 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 d2 48-55 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Áramváltó TRANSZVILL, Transzformátor és Villamoskészülékek Gyára Budapest, 65%, Villamosipari Kutatóintézet Budapest, 35% Feltalálók: Anda Géza tervező 35%, Gál Tibor szerkesztő 12%, Holi István technikus 6%, Kerékgyártó Ferenc szerkesztő 12%, Leyrer Richárd oki. vegyészmérnök 35% budapesti ., lakosok A bejelentés napja: 1962. március 14. A találmány műgyanta szigetelésű áramváltó, melynek primer vezetőjét lökésgátló gumi, azt lég­mentesen záró fólia veszi körül, végül a primer; vezetővel equipotenciális felületet képező fólia bo­rítja, Mérőváltóikat, különösképpen áramváltókat, mint ismeretes az ipar nagy mennyiségben alkalmaz, védelmi, mérési, működtetési stb. célokra. Az áramváltók villamos szigetelése régebben főleg olaj, porcelán, esetleg ikemény gumiból készült, amelyek azonban sok tekintetben nem elégítették ki a követelményeket. Komoly haladásnak kell tekinteni ezen a vonalon az önthető 'műgyantákat, mint szigetelő anyagoknak megjelenését, mert al­kalmazásúik — kedvező villamos és mechanikai tulajdonságaik folytán — a készülékek méretei­nek lényeges csökkenését, gyártásának egyszerű­sítését jelentette ós mindinkább mód nyílott arra, hogy a mérőváltókat gyártó vállalatok a felhasz­náló által támasztott követelmiényeket jobban ki­elégíthessék. A növekvő zárlati teljesítmények az utóbbi években mindinkább megkövetelik, hogy az áram­váltók termikus és dinamikus szilárdságát lénye­gesen növeljük. Ezt a követelményt az eddig gyár­tott porcelán, ill. olajszigetelésű áramváltók csak egész 'különleges vasanyagok segítségével — rend­kívül költséges módon — tudták elérni, de még ebben az esetben is a méretek megnövelése vált szükségessé. Kis méretek mellett egyedül a műgyantaszigete­lésű áramváltók képesek az előbb említett köve­telményeket kielégíteni. A kis méretek elsősorban abból adódnak, hogy a műgyanta szigetelés a fe­szültségen levő alkatrészeket pl. primer, szekun­der tekercset, megfelelő alakban körülzárja és így 'megszűnik a feszültségen levő alkatrész és a fő­szigetelés közötti erőtér. Egy műgyanta szigetelésű áramváltó felépíté­sében lényegében két aktív anyagot tartalmaz: az áramvezetőt és a vasmagot. Az áramvezető ezek közül feszültség alatt áll, míg a vasmagot általá­ban földélni szokták. A két aktív anyag között foglal helyet a műgyanta, melynek szerepe jelen esetben nemcsak a villamos szigetelés, hanem az egész készülék formájának kialakítása és dina­mikus szilárdságának biztosítása. A 'műgyanta szigetelésű áramváltók zárlati igénybevételeinél azonban gyakran előfordult, hogy az igénybevétel pillanatában, vagy nem sokkal azután a készülék megrepedt. A jelenségek vizsgá­latánál megállapítást nyert, hogy a zárlati igény­bevételkor, különösképpen a termikus próbánál a primer áramvezető 1 mp alatt kb. 180—200°-ra melegszik. Ugyanakkor azonban .a műgyanta szi­getelés még csak szobahőmérsékletű. A repedések végső fokon tehát az áramvezető és a műgyanta hőtágulási együtthatók, valamint a hővezető-ké­pességek közötti különbségek következtében kelet­keznek, annak folytán, hogy az áramvezető igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom