150995. lajstromszámú szabadalom • Áramváltó
Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •& -sä-SZABADALMI LEI ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztály: H 02 1 150.995 SZÁM TA-703 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 d2 48-55 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Áramváltó TRANSZVILL, Transzformátor és Villamoskészülékek Gyára Budapest, 65%, Villamosipari Kutatóintézet Budapest, 35% Feltalálók: Anda Géza tervező 35%, Gál Tibor szerkesztő 12%, Holi István technikus 6%, Kerékgyártó Ferenc szerkesztő 12%, Leyrer Richárd oki. vegyészmérnök 35% budapesti ., lakosok A bejelentés napja: 1962. március 14. A találmány műgyanta szigetelésű áramváltó, melynek primer vezetőjét lökésgátló gumi, azt légmentesen záró fólia veszi körül, végül a primer; vezetővel equipotenciális felületet képező fólia borítja, Mérőváltóikat, különösképpen áramváltókat, mint ismeretes az ipar nagy mennyiségben alkalmaz, védelmi, mérési, működtetési stb. célokra. Az áramváltók villamos szigetelése régebben főleg olaj, porcelán, esetleg ikemény gumiból készült, amelyek azonban sok tekintetben nem elégítették ki a követelményeket. Komoly haladásnak kell tekinteni ezen a vonalon az önthető 'műgyantákat, mint szigetelő anyagoknak megjelenését, mert alkalmazásúik — kedvező villamos és mechanikai tulajdonságaik folytán — a készülékek méreteinek lényeges csökkenését, gyártásának egyszerűsítését jelentette ós mindinkább mód nyílott arra, hogy a mérőváltókat gyártó vállalatok a felhasználó által támasztott követelmiényeket jobban kielégíthessék. A növekvő zárlati teljesítmények az utóbbi években mindinkább megkövetelik, hogy az áramváltók termikus és dinamikus szilárdságát lényegesen növeljük. Ezt a követelményt az eddig gyártott porcelán, ill. olajszigetelésű áramváltók csak egész 'különleges vasanyagok segítségével — rendkívül költséges módon — tudták elérni, de még ebben az esetben is a méretek megnövelése vált szükségessé. Kis méretek mellett egyedül a műgyantaszigetelésű áramváltók képesek az előbb említett követelményeket kielégíteni. A kis méretek elsősorban abból adódnak, hogy a műgyanta szigetelés a feszültségen levő alkatrészeket pl. primer, szekunder tekercset, megfelelő alakban körülzárja és így 'megszűnik a feszültségen levő alkatrész és a főszigetelés közötti erőtér. Egy műgyanta szigetelésű áramváltó felépítésében lényegében két aktív anyagot tartalmaz: az áramvezetőt és a vasmagot. Az áramvezető ezek közül feszültség alatt áll, míg a vasmagot általában földélni szokták. A két aktív anyag között foglal helyet a műgyanta, melynek szerepe jelen esetben nemcsak a villamos szigetelés, hanem az egész készülék formájának kialakítása és dinamikus szilárdságának biztosítása. A 'műgyanta szigetelésű áramváltók zárlati igénybevételeinél azonban gyakran előfordult, hogy az igénybevétel pillanatában, vagy nem sokkal azután a készülék megrepedt. A jelenségek vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy a zárlati igénybevételkor, különösképpen a termikus próbánál a primer áramvezető 1 mp alatt kb. 180—200°-ra melegszik. Ugyanakkor azonban .a műgyanta szigetelés még csak szobahőmérsékletű. A repedések végső fokon tehát az áramvezető és a műgyanta hőtágulási együtthatók, valamint a hővezető-képességek közötti különbségek következtében keletkeznek, annak folytán, hogy az áramvezető igen