150929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás merkapto- és alkilmerkapto-triazin-származékok előállítására

2 150.929 általános képletnek megfelelő merkaptc-triazin­nak valamely alkalmas alkilezőszerrel végrehajtott SH N K (III) N \. + R,X bázis (I) ahol Rí X rövid szénláneú alkohol reakcióképes észterét, elsősorban halogenidjét, szulfátját vagy arilszulfonátját jelenti. E módszer illusztrálására a már említett 148 609 számú magyar szabadalom példát közöl, amely szerint a (III) általános képletű merkapto-triazin­származékot olyan abszolút metanolban oldják, amelyben előzetesen fémnátriumot oldottak; az elegyhez metiljodidot adagolnak, 40—60° hőmér­sékleten melegítik, az oldószert ledesztillálják, a maradékot benzolban felveszik, a benzolos oldatot lúggal, majd vízzel mossák, a benzolt ledesztillál­ják, a kapott nyersterméket petroléterből átkris­tályosítják. Ez az eljárás igen hosszadalmas, a felhasznált anyagok magas ára miatt költséges, amellett a vízmentes körülmények biztosítása, a fémnátrium alkalmazása és a (III) merkapto-triazin-származék előállítása komoly technológiai nehézségeket jelent. Ez utóbbi típusba tartozó N,N'-diszubsztituált 2-merkapto-4,6~diamino-s-triazinok előállítására az irodalom igen kevés utalást tartalmaz és az ismer-Cl NH„ N NH„ + .­NH.C1 tetett eljárások technológiai szempontból igen hát­rányosak, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a (II) általános képletű klór-diamino^s-tria­zinok klóratomja annak csekély reakciókészsége miatt csak viszonylag erélyes feltételek között cse­rélhető le merkapto-csoportra. így például Grund­man és Kreutzberger (J. Am. Chem. Soc. 77, 1955, 4. o.) szerint a 2-merkapto - 4,6-dianilido^s-triazint úgy lehet előállítani, hogy 2-klór-4,i6-dianilido-s­triazint forró tetrahidrofurfurilalkoholban, 160'— 170°-on nátriumhidroszulfiddal melegítenek. Eljárásunk lényege éppen a (III) általános kép­letnek megfelelő merkapto-diamino-s-triazinok előállítására vonatkozik. Megállapítottuk ugyanis, hogy a (II) általános képletű klór-diamino-s-triazinok tiokarbamiddal igen enyhe körülmények között, gyakorlatilag kvantitatív termeléssel reagálni képesek, a meg­felelő diamino-s-triazinil-tiouroniumkloridot szol­gáltatva, amely lúg hatására könnyen szétesik a (III) képletnek megfelelő merkapto-diamino-s- tria­zinra és diciándiamidra: S — SH A m R K *í NaOH Az ily módon nyert, (III) képletnek megfelelő merkapto-diamino-s-triazinok a korábban már is­mert módozatok szerint átalakíthatók az (I) kép­letű alkilmerkapto-diamino-s-triazinokká. E reakció alkalmazása lehetővé tette olyan elő­állítási eljárás kidolgozását, amely kiküszöböli az eddig ismert eljárások hátrányait. A reakció ugyanis — a korábbi eljárásokkal szemben — víz jelenlétében is végbemegy. Ezáltal a (II) képlettel jellemezhető klór-diamino-s-triazinok előállítására jól alkalmazható a 149189 számú magyar szaba­dalomban leírt eljárás, amely a vizes közeg hasz­/ \, „y^v y <* \, h + - HgKCKHCK (III) nálata folytán az összes eddig ismert hasonló el­járás közül a leggazdaságosabb és ugyarakkor el­hagyható a nuccs-, illetőleg centrifuga-nedves termék időtrabló és energiaigényes szárítása. A jelenlegi találmány tárgyát képező eljárás további előnye, hogy a (III) merkapto-származék­nak (I) alkilmerkapto-származékká való átalakí­tása azaz az alkilezési reakció, folytatólagosan, ugyanabban az elegyben valósítható meg, a (III) közbülső termék izolálása nélkül. Oldószerként igen jól alkalmazhatók a rövid szénláncú alko­holok, mint például metanol, etanol. Mind a alkilezése savlekötő bázis jelenlétében, az alábbi egyenlet szerint:

Next

/
Oldalképek
Tartalom