150881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fenilalkilkarbonsavamidok előállítására

2 150.881 analeptikus hatásukkal tűnnek ki. Hasonló szer­kezeti felépítésű savamid-származékok már isme­retesek légzés-stirnuláló szerekként, ezek az ismert szerek azonban azzal a hátránnyal vannak tor­helye, hogy már viszonylag kis adagok esetében is görcsokozó hatásuk van. Emellett e vegyületek részben számottevő mértékben toxikusak is. Ezzel ellentétben a találmány szerinti eljárással előállít­hatók új vegyületek igen kis mértékű toxikusság mellett, míg igen nagy adagokban sem váltanak ki görcsöket, vagy legfeljebb égészen gyenge mér­tékben. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 3,4-dimetoxifenil-ecetsav-N-dimeül-amid 39,2 g 3,4-dimetoxifenil-ecefsavat 32 g N-di­metilkarbamilkloriddal keverünk össze és egy óra hosszat szobahőmérsékleten kevertet j ük. Ezután a reakcióelegyet 5 óra hosszat hevítjük 100 C° hőmérsékleten. A lombikban maradt anyaghoz G n nátriumhidroxidoldatot adunk és az alkalikus oldatot kevés benzollal háromszor kirázzuk. Az egyesített benzoics oldatot ezután tömény konyha­só oldattal mossuk, majd az oldószert eltávolít­juk és a 3,4-dimetoxiíenil-ecetsav-N-dirnetil-ami­dot nagyvákuumban desztilláljuk. Ez a termék 0,05 ram Hg-oszlop nyomás alatt 150—155 C°-on desztillál át. A hozam 26,2 g (az elméleti mennyi­ség 59%-a). 2. példa: 3,4-dimetoxifenil-ecetsav-N-dimetilamid 196 g 3,4-dimetoxifenil-ecetsavat 400 ml benzol­ban oldunk és az oldathoz 90 ml tionilkloridot adunk. A reakcióelegyet vízfürdőn óvatosan 60 C° hőmérsékletre melegítjük. Kb. 3 óra múlva a klórozást befejeztük. Ezután a tionilklorid feles­legét, valamint a benzolt vákuum alatt ledesz­tilláliuk. A tionilklorid teljes eltávolítása céljából a reakcióelegyet 1O0 ml benzollal elegyítjük és ezt a benzolt is ledesztilláljuk a tionilklorid visz­szamaradt nyomaival együtt. A lombikban maradt anyagot kevés dioxánban oldjuk és hűtés közben hozzáadjuk 500 ml dioxán és 150 ml dimetilamin erélyes keverésben tartott elegyéhez. Az elegyet azután 5 óra hosszat tart­juk szobahőmérsékleten, majd három óra hosszat 60 C" hőmérsékleten, állandó keverés közben. Utána a dioxánt és a dimetilamin feleslegét vá­kuumban ledesztilláljuk, a maradékot vízben oldjuk és aktív szénnel kezeljük. A vizes oldatot leszűr­jük és 48%-os nátronlúgot adunk hozzá. Ennek hatására a 3,4-dimetoxi - f enil-ecetsav - N-dimetil­amid a felületen kiválik, ezt benzollal extrahál­juk. A benzolos oldatot szárítjuk, az oldószert eltávolítjuk és a 3,4-dimetoxi-fenil-ecetsav-N-di­metilamidot nagyvákuum-desztiiláció útján elkü­lönítjük. A termék 0,05 mm Hg-oszlop nyomás altt 150—155 C°-on desztillál át. Hozam 187 g (az elméleti mennyiség 80%-a). 3. példa: 3,4-dimetoxifenil-ecetsav-N-dietilamid 7 g nyers 3,4-dimetoxifenil-ecetsavkloridot (ame­lyet a 2. példában leírt módon állítottunk elő) dioxánban oldunk és hűtés közben lassan hozzá­adjuk 5 g dietilamin 100 ml dioxánnal készített oldatához. A reakcióelegyet több óra hosszat ke­verjük szobahőfokon, majd 3—-4 órára 60 C° hő­mérsékletre melegítjük. Az oldat további feldol­gozása a 2. példában leírthoz hasonló módon tör­ténik. A kapott 3,4-dimetoxifenil-ecetsav-N-dietil­amid 0,9 mm Hg-oszlop nyomás alatt 166—167 C°-on desztillál át. Hozam 5 g (az elméleti meny­nyiség 57%-a). 4. példa: 3-metoxi-4-hidroxifenil-ecetsav-N-dimetilamid 10 g 3-metoxi-4-acetoxifenilecetsavat 50 ml ben­zolban oldunk, 5 ml tionilkloridot adunk hozzá és a reakcióelegyet 4 óra hosszat melegítjük 60 C° hőmérsékleten, mindaddig, míg kéndioxid­fejlődés már nem tapsztalható. Azután a tionil­klorid feleslegét és a benzolt vákuum alatt, lehe­tőleg alacsony hőmérsékleten ledesztilláljuk. A maradékot kevés dioxánban oldjuk és 10 C" hőmérsékleten hozzáadjuk ezt az oldatot 15 mi­dim etilamin 100 ml dioxánnal készített oldatához. A reakcióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk, a maradékot 50 ml vízzel felvesz­szük, az oldatot aktív szénen szűrjük, a szüre­déket 6 n nátriumhidroxid oldattal erősen meg­lúgosítjuk és egy ideig vízfürdőn melegítjük. A reakcióelegyet ezután sósavval megsavanyít­juk, a képződött 3-metoxi-4-hidroxifenil-ecetsav­-N-dimetilamidot konyhasóval kisózzuk és ben­zollal extraháljuk a vizes oldatból. A benzolt le­desztilláljuk és a' terméket nagyvákuumban desz­tilláljuk. A kapott 3-metoxi-4-hidroxifenil-ecetsav­-N-dimetilamid 0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 164 C°-on desztillál át. Hozam 7,5 g. A termék kloroform és éter elegyéből történő átkristályo­sítás után 92,5—93,5 C°-on olvad. 5. példa: 3-metoxi-4-hidroxifenil-ecetsav-N-dietilamid 3-metoxi-4-hidroxifenil-ecetsavből és dietilamin­ból a 4. példában leírthoz hasonló módon állít­ható elő a 3-metoxi - 4-hidroxifenil-ecetsav-N-di­etilamid. Ez a termék 0,15 mm Hg-oszlop nyomás alatt 169 C°-on forr; olvadáspontja kloroform és éter elegyéből történő átkristályosítás után 13:5— 137 C°. 6. példa: 3-metoxí-4-etoxi-fenilecetsav-N-dímetilamid 19,8 g 3-metoxi-4-hidroxifenil-ecetsav-N-dimetil­amidot 5! 5 ml 2 n nátriumhidroxid oldatban ol­dunk és az oldathoz 45 C° hőmérsékleten, fél óra alatt hozzáadunk 13,3 ml dietilszulfátot. Az ele­gyet szobahőmérsékleten két óra hosszat állni hagyjuk, majd a kapott tiszta oldatot 48%-os nát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom