150855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására
10 150.855 dipropil-, diizopropil-, dibutil- és diizobutilamin. Alkalmazhatjuk továbbá ezeknek az aminoknak hidroxilozott zármazékait is, pl. dietanolamint vagy dipropanolamint. Az O-acilcsoportra példaként azokra a gyökökre utalunk, amelyben az acilcsoport egy alifás, 1—6 szénatomú karbonsav gyöke. Ezek közül megemlítjük elsősorban mint O-acilcsoportot az O—COCH3~(aeetil) - csoportot, továbbá a propionil-, butiril- és valerilcsoportot. Az Rj—Rg és az Rn előnyös jelentései tekintetében az I. fejezet első részére utalunk. Az ebben a fejezetben ismertetett eljárást az lg., Ih. és 15d. példák szemléltetik. Ebben az esetben lumiprogészteron (VIII képlet) és /lD~dehidrolimiinrogeszíeron (XXVII képlet) keletkezik. IV. fejezet A K képletű vegyületek előállítására alkalmas J képletű vegyületek három — Ji, J2 és J3 — csoportra oszthatók. Ji csoport. Ez azokat a vegyületeket tartalmazza, amelyek Qv/ egy CHs-csoport és Q v// egy —C\ -csoport {vagy ennek addíciós termékei, Mi pl. hidrogcndanicidal vagy hidrogénszuifittal). J2 csoport. Olyan anyagokat tartalmaz, amelyekben QVI egy CHa-csoport és Q v// egy O-acilcsoport. J3 csoport. Olyan vegyületeket tartalmaz, amelyekben a Qv/ egy hidrogénatom és Q v ' 7/ COOR-csoport, ebben R alifás szénhidrogéngyök 1—6 szénatommal. Ebben a fejezetben a Ji, S-> és J3 csoportok előállítását ismertetjük. A Ji csoportba tartozó vegyületek előállítása A Ji csoportba tartozó vegyületeket kétféleképpen állíthatjuk elő. Az első eljárásban a C képletű aldehideket farómmal reagáltatjuk. Ebben a reakcióban az «-hidrogénatomot (az aldehid csoportra vonatkoztatva) bróm helyettesíti, és egyszersmind hidrogénbromid keletkezik. Ha a keletkezett G képletű vegyületekből hidrogbromidot vonunk el, a Jj csoportba tartozó vegyületeket kapunk. A bróinozás jól végrehajtható olyképp, hogy egy C képletű aldehidet egy alifás vagy aromás szénhidrogénben vagy egy halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogénben (pl. petroléter, ligroin, benzin, benzol, toluol, mezitilén, diklóretán, kloroform, széntetraklorid, metiléndiklorid) oldunk, és ehhez az oldathoz brómnak az említett oldószerek egyikében való oldatát adjuk. Előnyös a brómmal helyettesített termékek képződését katalitikusan gyorsítani, pl. a reakcióelegyet közönséges izzólámpával besugározva. Kívánatos továbbá, hogy a reakciókeverék egy hidrogénbromidakceptort tartalmazzon, hogy ilyen módon a helyettesítési reakciónál képződő hidrogénbromid lekötődjék. Erre a célra pl. szuszpendált kalciumkarbonátot vagy kalciumhidroxidot alkalmazhatunk. Egyes eetekben piridin vagy egy más nitrogénbázis is felhasználható. Minthogy azonban ezek a vegyületek brómmal reagálva olyan termékeket képezhetnek, amelyek maguk is brómozó hatásúak, melléktermékek keletkezésének lehetőségével kell számolni. A brómozás hőmérséklete előnyösen 0 és SO, pl. 20 és 30 C° között van. A reakció tartama 1—3 óra. Melléktermékek keletkezésének lehető elkerülése végett ajánlatos a brómoldatot lassan adagolni, és fontos, hogy a reakcióelegy ne tartalmazzon több brómot, mint amennyi a brómozott helyettesítési termék képződéséhez szükséges. Megállapítottuk azt is, hogy az oxigénnek a reakcióból való kizárása előnyös, és ezért ajánlatos a reakciót nítrogénatmoszférában végrehajtani. A melléktermékek keletkezése különleges intézkedések foganatosítása nélkül elkerülhetetlen, ha a szteroidváz A gyűrűjében a 3-helyzetben egy oxigénatom van és az ehhez képest allil-helyzetel egy helyettesíthető hidrogénatom foglalja el, mert ez esetben a szteroidváz 2-helyzetében szintén helyettesítés lehetséges. Ha egy alkalmas kiindulási anyagban ezt a csoportosulást találjuk, akkor célszerű a reakciót a következőkben leírt második eljárás szerint lefolytatni, amely nehézség nélkül használható akkor is, ha a kiindulási anyag nem tartalmaz 3-helyzetben levő oxigénatomot. A második eljárásban a brómot egy D képletű enaminhoz, előnyösen piperidino-enaminhoz adjuk. Ebben a képletben a piperidin egy más szekunder aminnal helyettesíthető. A brómot az említett enaminokhoz előnyösen aránylag alacsony hőmérsékleten adjuk hozzá, célszerűen —©0 és +20, előnyösen —55 és 0 C° között. Ajánlatos továbbá a reakciót ekvimoláris mennyiségű brómmal végrehajtani (tehát 2 brómatom rákapcsolásához szükséges mennyiséggel). A reakcióhoz szükséges idő nagyon rövid, rendszerint kevesebb mint 15 perc. Ennek etlelte után a dibrómenamint (F képlet), szükség esetén elkülönítés után, szerves oldószerben, pl. alifás vagy aromás szénhidrogénben vagy halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogénben, oldjuk, majd ehhez az oldathoz vizet adunk, úgyhogy a dibrómenamin hidrolizálódik. E hidrolízis tartama viszonylag hosszú, elérheti az 5 órát is. A reakciót célszerű erőteljes keverés közben, 0 és +50, előnyösen +10 és +30 C° között végezni. E hidrolízis során a fent említett G képletű a-brőmvegyület keletkezik. Hidrogénbromid lehasítása után a Ji csoportba tartozó vegyület keletkezik; ez a lehasítás előnyösen egy lúgosán reagáló, szervetlen vagy szerves vegyület jelenlétében hajtandó végre. Ilyen szervetlen vegyület lehet pl. fémoxid vagy fémhidroxid, például kalciumoxid, kalciumhidroxid, báriumoxid, báriumhidroxid vagy magnéziumoxid; a szerves bázis lehet primer, szekunder vagy tercier nitrogénbázis, pl. mint primer amin, etilamin, propilamin, butilamin, benzilamin vagy anilin, vagy mint szekundér amin dimetilamin, dietilamin, dipropilamin, diizopropilamin, dibutilamin, metilanilin, etilanilin vagy piperidin és mint tercier bázis trimetilamin, trietilamin, tripropilamin, triizopropilamin, tributilamin, dimetilanilin, dietilanilin, kollidin, kinolin, izokinolin, pikolin, lutidin és piridin. Meg-
