150855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására
6 150.855 vannak; az Rg egy hidroxii- vagy egy észterezett hidroxii-csoport, az Rio pedig egy hidrogénatom, vagy lehet Ro egy telített vagy telítetlen 1—6 szénatomú alifás szánhidrogéngyök és Bio egy hidroxii- vagy észterezett hidroxii-csoport. N képletű vegyületek a J képletű vegyületek peroxidálásával és a keletkező M képletű epoxiformiátok ezt követő hidrolízisével állíthatók elő. Az E képletű vegyületek kiindulási anyagokként használhatók Q képletű vegyületek előállítására olyképp, hogy a kiindulási anyagokat oxálsavdiészterrel kondenzáljuk, majd P képletű jódvegyületekké alakítjuk át, és az utóbbi vegyületeket egy szerves karbonsav alkálisójával acilezzük. A fentiekben említett előállítási eljárások részleteit később ismertetjük. A találmány szerinti eljárással készült új vegyületek előállítására alkalmas még a l'Oa-metilszteroidok telített oldalláncának oxidáló lebontása, például a lumiszterol;-! és liimiszterola kezelése például krómsavval, amikor a megfelelő 17-oxo~, 17-acetilvegyületek és a megfelelő etio-, nor- és bisznorkolénsavak és kolénsavak keletkeznek, amelyek a találmány szerint előállított új vegyületek egy részét alkotják vagy azokká átalakíthatók. A találmány nemcsak értékes gyógyhatású vegyületek, hanem számos fontos közbülső termék előállítására, illetve az utóbbiaknak más közbenső termékekké vagy végtermékekké való átalakítására is vonatkozik. Ezeket az eljárásokat a következőkben fejezetekre osztva ismertetjük. I. fejezet A találmány többek között új szteroidok előállítására való eljárásra vonatkozik, amelyet az jellemez, hogy egy B képletű vegyületet oxidáló lebontásnak vetünk alá, és ezzel a C képletű fontos közbülső termékeket állítjuk elő. Ezekben a képletekben Q7 és Q 77 1—6 szénatomú alifás szénhidrogéngyököket jelentenek, de egyikük lehet hidrogénatom is. Ez az eljárás különösen fontos a B képletű vegyületek átalakítására; e képletben Q7 egy 3-metil~butaml-2--csoport, Q/7 egy hidrogénatom, Rj, R 3 , Rr>, Ro, R7, RH és RH hidrogénatomok és R4 egy kettőskötésű oxigénatom vagy egy hidroxii- vagy egy éterezett vagy észterezett hidroxii-csoport, R2 pedig egyszerű kötés vagy 1—4 kettőskötés a szteroidváz A és B gyűrűjében. Ha R4 egy éterezett hidroxii-csoport, ez például egy 1—9' szénatomú alifás alkohol éter-csoportjából állhat, amire példákat közöltünk a fenti ismertetésben. Az észterezett hidroxil-csoportokra példák találhatók a 7., 19., 20: és 23. példákban. Az A és B gyűrűkben például az 1, 4, 5, 7 vagy 3 helyzetben lehet egy kettőskötés, az utolsónak említett esetben R4 egy észterezett vagy éterezett hidroxii-csoport; lehetnek továbbá kettőskötések az 1 és 4, 4 és 6, a 4 és 7 vagy 3 ós 5 helyzetekben, az utóbbi esetben R4 egy észterezett vagy éterezett hidroxii-csoport. Jelenthet továbbá az R2 három kettőskötést az 1, 4 és 6 vagy 3, 5 és 7 helyzetben, az utolsó esetben R4 ismét éterezett vagy észterezett hidroxii-csoport. Végül R2 négy kettőskötés lehet az 1, 3, 5 és 7 helyzetben, ez esetben R2 nem lehet oxo- vagy nem-éterezett vagy nem-észterezett hidroxii-csoport, Az R4 és R2 előnyös rendszerei: 3-oxo-; 3-oxo-zJ4 -dehidro-; 3-oxo - zf 4 , 6 -dehidro~: 3-oxo/l' » 4 -dehidro-; 3-oxo-/1'1 ' 7 -dehídro-; éterezett vagy észténezett 3-hi.droxi - zl'V'-dehidro-; 3-bidroxi-zl4 -dehidro-. Az oxidációs folyamat hozamának növelésére kívánatos a kettőskötést védeni ha az nincs konjugációban a 3-helyzetben levő oxigénatommal vagy egy másik kettőskötéssel. A zl7 -kettőskötés reakcióképessége azonban az említett védelmet fölöslegessé teszi. A kettőskötést lehet dibromiddá történő átalakítással védeni, ami a vegyületnek — adott esetben oldószerben oldott — molekuláris brómmal való reakciója révén történhet, A két brómatom az oxidatív lebontás után könnyen ismét lehasítható, ha a vegyületet jégecetben cínkporral redukáljuk. A kettős kötést epoxiddá való átalakítással is lehet védeni, pl. alkalikus közegben hidrogénperoxiddal reagáltatva. Az epoxidot káliumjodiddal gyengén savanyú közegben, pl. ecetsavban bonthatjuk el, mire a kettőskötés megint létrejön. A B képlet szerinti vegyület oxidációs lebontása céljából nagyszámú oxidálószer közül választhatunk, így pl. dolgozhatunk krómtrioxiddal, kálium-, nátrium- vagy ammóniumdikromáttal, vagy használhatunk káliumpermanganátot, és igen előnyös az ózon alkalmazása is. A reakció lefolytatható homogén vagy heterogén vagy vizes közegben. A'/, oxidálandó vegyület oldott vagy szuszpendált állapotban lehet jelen. Oldószerként használhatunk pl. oxidációval szemben ellenálló alifás vagy aromás folyékony szénhidrogéneket vagy elegyeiket, pl. nagyobb szénatomú alifás szénhidrogéneket, amilyenek a petroléter, jigroin, benzin, vagy aromás szénhidrogéneket, pl. benzolt, toluolt, mezitilént. Nagyon előnyösnek bizonyult továbbá több halogénezett rövidebb szénláncú alifás szénhidrogén, pl. die til énklorid, etiléndiklorid, kloroform, széntetrakíorid, valamint a monoklórbenzol. Ha az oxidálandó vegyületet szuszpendált alakban reagáltatjuk, akkor előnyösen poláris oldószert, pl. vizet használunk mint közeget. Krómtrioxiddal az oxidáció alkalikus, semleges vagy savas közegben végezhető. A reakciós közeg lúgos kémhatását azzal érhetjük el, hogy a reakciókeverékhez szerves tercier nitrogénbázist, pl. piridint, kollidint, piperidint, kinolint stb. adunk. Ha a reakciót savas közegbert végezzük, előnyösen ecetsavat vagy más, folyékony, 1—10 szénatomii alifás karbonsavat használunk, propionsavat, vajsavat, valériánsavat, kapronsavat, önantsavat, pelargonsavat, izovajsavat stb. Lehet továbbá a reakciót erős szervetlen sav, előnyösen kénsav jelenlétében is lefolytatni. Ha az oxidáló lebontást kálium.-, nátrium- vagy ammóniumdikromáttal végezzük, kívánatos, hogy a közeg savas legyen, amit erős szervetlen sav, előnyösen kénsav hozzáadásával érhetünk el. Káliumpermanganáttal való oxidációra szintén használhatunk lúgos, semleges vagy savas közeget. A reakciókörülmények ez esetben ugyanazok
