150855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására

150.855 5 A 17a-hidroxilumiprogeszteron (XXXV képlet) 17-acetátja szintén nem androgen és nem is öszt­rogén hatású. Ez a vegyület 25—30-szor olyan progesztatív hatású, mint a lumiprogeszteron. Orálisan hatásos, és tartós hatása van a progesz­teronnal összehasonlítva. Ennek a vegyületnek anti­ösztrogén hatása nincs. A 17ct-hídroxüumiprogeszteron (XXXVI képlet) 17-kaproátja nem androgen, nem ösztrogén és anti-ösztrogén hatást nem mutat; progesztatív hatása van, és ez kétszer olyan erős, mint a lumi­progeszteroné. Orálisan hatásos, és hatása jóval tartósabb, mint a 17-acetáté. A 17oc-hidroxilumiprogeszteron (XXXIV képlet) 3,17-diacetátjának nincs androgen, ösztrogén és anti-ösztrogén hatása, viszont progesztatív hatása sokszorosa a lumiprogeszteronénak. Ez a progesz­tatív hatás nagyjából egyenlő a 17«-hidroxilumi­progeszteron 17-monoacetátjának hatásával. Orá­lisan alkalmazva is hatásos, és hatása tartósabb, mint a monoacetáté. A /la -dehidro - 17o«-hidroxilumiprogeszteron 17--acetátja (XXXVIII képlet) androgen, ösztrogén vagy anti-ösztrogén hatást nem mutat, viszont progesztatív hatása a zl6-dehidrolumiprogeszteron ilyen hatásának többszöröse. Orálisan hatásos, és a hatása tartósabb a progeszteronénál. A lumiandroszt - 4—én-3,17^-diol (XVII képlet) nem mutat androgen, ösztrogén és anti-ösztrogén hatást. Orálisan progesztatív hatású. Anabolikus hatása is van. A lumitesztoszteron 17^-(^-fenilpropionát) (XIX képlet) androgen, ösztrogén vagy anti-ösztrogén hatást nem mutat. Orálisan progesztatív hatású. Anabolikusan hat, és anti-androgén hatása is van. A /l6-dehidrolumitesztoszteron - 1 Iß - propionát (XXI képlet) androgen, ösztrogén vagy anti-öszt­rogén hatást nem mutat, orálisan progesztatív hatású. Anabolikusan is hat, és anti-androgén hatása is van. A Iumidezoxikortikoszteron-21-acetát (XI. kép­let) androgen, ösztrogén és anti-ösztrogén hatást nem mutat. Orálisan progesztatív hatású. Gyulla­dás elleni kísérletben gyulladást okoz. Eljárások a találmány szerinti vegyületek előállítására A találmány szerinti gyógyszerek hatóanyagai, a találmány szerint készült vegyületek és közbülső termékeik oly eljárásokkal állíthatók elő, ame­lyek általában a megfelelő 10/?-metilszteroidok ké­szítésére ismeretesek. Az ebben a szintézisben adódó nehézségek egyike a 10x-metil-csoport be­vitele, mert eddig nem vált ismeretessé oly el­járás a szteroid-sor bármely vegyülete számára, amellyel egy 10^-metil-csoportot 10a-metil-cso~ porttá lehetett volna átalakítani. Ezért a talál­mány szerinti eljárásoknál lehetőleg olyan kiindu­lási anyagot választunk, amelyben a l'Oa-metil­konfiguráció már megvan. Ismert szteroidok, amelyek már tartalmazzák a l'Cta-metil-csoportot, többek között a lumiszterol2 és a lumiszterol3. (Ezek a vegyületek az ergo­szterol, ill. a 7-dehidrokoleszterol ultraibolya su­garakkal végzett kezelése révén keletkeznek.) Az említett lumiszteroidok nagyon alkalmas ki­indulási anyagok a találmány szerinti eljárás meg­valósítására. Természetesen további lehetőségek is vannak lumiszteroidok előállítására, amelyek azután al­kalmasak a találmány szerinti eljárás megvalósí­tására. A lumi-szerkezet bevihető oly oldalláncok jelenlétében is, amelyek eltérnek a 17-szénatom­mal kapcsolatban említett láncoktól, e célra A5 , 1 ­nek megfelelő vegyületeket kell besugározni. így például oly vegyületekből is ki lehet indulni, amelyek oldallánca egy hidroxil-csoport vagy egy szapogenin, pl. dioszgenin. A találmány szerinti eljárás olyan műveletek sorozatából állhat, amelyek önmagukban véve hasonló vegyületek előállítására már ismeretesek, feltéve, hogy kiindulási anyagként olyan vegyü­letet választunk, amely l: 0«-metil-csoportot tar­talmaz. A találmány szerinti vegyületek előállítására szolgáló eljárások egyikét az I. folyamatábra (lásd a mellékelt rajzon) vázlatosan szemlélteti. Ebben az eljárásban kiindulási anyagként B általános képletű vegyületet használunk. Ebben a B képletben X egy oly lumiszteroid­csoport, amelynek a szerkezete szintén meg van adva a rajzon. Az X-csoportban Rí—Rs és Ru jelentése azonos a már fent megadottal, Q7 és Q 7 ' alifás szénhidrogéngyökök 1—6 szénatommal, de egyikük hidrogénatom is lehet. A kiindulási anya­gok nagyon alkalmas csoportja az, amelyben Q7 egy 3-metilbutanol-2-csoport és Qn egy hidrogén­atom. Oxidáló lebontás által ezeket a kiindulási vegyületeket a C általános képletű vegyületekké alakítjuk át. Q777 hidrogénatom vagy hidroxil­csoport. A C képletű vegyületeket ezután D kép­letű vegyületekké alakítjuk át. Az anyagok e csoportjába tartoznak többek között az enaminok és enolacilátok. Ennek megfelelően Qv hidrogén­atom és Qrv egy szekunder amin gyöke vagy egy O-acilgyök. A vegyületek e csoportjához lehet azonban olyan anyagokat is számítani, amelyek­ben Q7V egy hidrogénatom és Q v egy 1-^6 szén­atomú alifás szénhidrogéngyök vagy egy fenil­gyök, QIV és Qv egyaránt 1—6 szénatomú alifás szénhidrogéngyök vagy fenilgyök is lehet. A D képlet szerinti vegyületeket oxidálva kap­juk, a találmány szerint előállított E képletű vegyületeket. A C, D és E képletű vegyületek alkalmas in­dulási anyagok a találmány szerinti vegyületek előállításához szükséges fontos közbülső termékek létrehozására. Az említett vegyületcsoportból ugyanis a J képlet szerinti vegyületek állíthatók elő. E vegyületekben Q,/7 egy hidrogénatom vagy egy metilcsoport és QV77 egy aldehid-csoport (vagy e csoport addíciós vegyülete), egy O-acil- vagy egy olyan COO—R-csoport, amelyben R egy ali­fás szénhidrogéngyök 1—6 szénatommal. A J kép­letű vegyületek oxidálása révén kapjuk meg a K képletű vegyületeket, amelyekből a 17-helyzet­ben levő oxigénatom redukálásával vagy egy szer­ves fémvegyület hozzákapcsolásával, esetleg ezt követő redukálással, az L képlet szerinti új ve­gyületek állíthatók elő. E vegyületekben a szte­roid-váz 17-helyzetében Rg- és Rio-csoportok

Next

/
Oldalképek
Tartalom