150842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-fenilpiperazin-származékok előállítására

150.842 5 háljuk. A kloroformos fázist magnéziumszulfáton szárítjuk, majd éteres sósavoldattal kezeljük, amikor is az eléggé higroszkópos l-2'-(p-N-gamma-dimetilaminopropil - acetamidofenil)-etil-4-(m-trifluormetilfenil) - piperazin-hidroklorid csapadék alakjában kiválik, ezt leszűrjük és vízmentes acetonnal mossuk. A kapott 10 g terméket 100 ml 1,18 fajsúlyú sósavval 5 óra hosszat hevítjük visszafolyató hűtő alatt. A lehűlt oldatot azután meglúgosítjuk és kloroformmal extraháljuk, a kloroformos kivonatot elkülönítjük és szárazra bepároljuk, amikor is 8,9 g száraz maradékot kapunk. Ezt etanolban oldjuk és az oldathoz 4,5 ml 1,18 fajsúlyú sósavat adunk, majd étert adunk az elegyhez, amikor is a trihidroklorid leválik. A kapott 8,0 g nyers trihidrokloridot 96%-os etanolból kétszer átkristályosítjuk. Ily módon 4,9 g l-2'-(p-N - gamma - dimetilaminopropilaminofenil)-etil-4-(m-trifluormetilfenil)-piperazin-trihidrokloridot kapunk, 242—244 C°-on olvadó halvány krémszínű mikrokristályos szilárd termék alakiában. 9. példa: 14,1 g l-(m-trifluormetilfenil) - piperazin-hidrobromidot, 6,8 g o-nitro-sztirolt és 4,8 g nátriumkarbonátot 250 ml n-butanolban reagáltatunk egymással, vissza Eolyató hűtő alatt 18 óra hosszat keverés közben forralva. A reakcióelegyet azután vákuum alatt szárazra bepároljuk, majd a maradékot kloroformmal és vízzel extraháljuk. A kloroformos oldatot szárítjuk és vákuum alatt bepároljuk, amikor is olajszerű maradékot kapunk. Ezt etanollal felvesszük és 10 ml tömény sósavval kezeljük, majd vákuum alatt szárazra bepároljuk. Barna színű szilárd maradékot kapunk, ezt etanolból (aktívszénnel derítve) kétszer átkristályosítjuk. Ily módon 6,7 l-2'-(o-nitrofenil)-etiI-4-(m-trifluormetilfenil)-piperazm-hidrokloridot kapunk (az elméleti hozam 36%-a), 238—240 C°on fehér kristályos termék alakjában. A kiinduló anyagként a fenti példákban felhasználásra kerülő trifluormetilfenil-piperazin vegyületek előállítása a 149 688 számú szabadalmi leírásban ismertetett módon történhet. 10. példa: 6,7 g l-2'-(o-nitrofenil) - etil - 4-(m-trifluormetilfenil)-piperazin-hidrokloridot — amelyet a 9. példában leírt módon állítottunk elő — vizes ammóniával való kezelés és kloroformos extrakció útján szabad bázissá alakítunk át. A kloroformos oldat bepárlása (vákuumban) útján kapott sárga olajszerű terméket 200 ml metanolban oldjuk, majd Raney-nikkel jelenlétében, 4,75 atm. nyomás alatt, 23 C° hőmérsékleten hidrogénezzük. A katalizátor kiszűrése után az oldatot bepároljuk: olajszerű maradékot kapunk, amely állás közben kristályosodik. E szilárd termék ciklohexánból történő átkristályosítása útján 4,5 g l-2'-(o-aminofenil) - etil-4-(m-trifluormetilf enil) - piperazint kapunk (az elméleti hozam 81%-a), amelynek olvadáspontja 60—61 C°. 11. példa: DL-1-dimetilamino - 2-klórpropánból és l-2'-(p-aeetamido)-etil-4-(m-triiluormetilfenil)-piperazinból kiindulva, a 8. példában leírthoz hasonló módon dolgozva, DL-l-2'-(p-N-2'-dimetilaminopropiI~aminofenil)-etil-4-(m-triüuormetilfenil)-piperazin-dihidrokloridot kapunk szilárd termékként, 27%os termelési hányaddal. Ez a termék etanolból történő átkristályosítás után 262—265 C°-on bomlás közbed olvad. "12. példa: 14,1 g l-2'-(p-ammoienil)-etil-4-(m-trifluormetilfenil)-piperazin és 4,6 g nátriumkarbonát elegyét 100 ml etanolban visszafolyató hűtő alatt forraljuk, miközben 15 perc alatt hozzáadunk 3,6 g etil-klóracetátot. Az elegyet 24 óra hosszat tovább hevítjük, majd vákuum alatt szárazra bepároljuk A maradékot kloroformmal és vízzel extraháljuk. A kloroformos oldatot szárítjuk és vákuum alatt bepároljuk. A maradékként kapott szilárd anyagot egyszer izopropanolból és egyszer ciklohexánból átkristályosítjuk. Ily módon 3,4 g l-2'-(p-etoxikarbonil-metilaminofenil)-etil-4-(m-trifluormetilfenil)-piperazint kapunk (az elméleti hozam 27%-a), amelynek olvadáspontja 89—91 C°. 13. példa: l-2'-(p-aminofenil) - 2'-hidroxietil - 4-(m-triiluormetilfenil)-piperazint vizes sósavas oldatban vizes nátriumcianát-oldattal kezelünk, lényegében a 2. példában leírthoz hasonló módon, amikor is 35%-os termelési hányaddal l-2'-(p-karbamoilaminofenil) - 2'-hidroxietil - 4-(m-trifluormetilfenil)-piperazint kapunk, amely izopropanolból és éterből történő átkristályosítás után 174—176 C°-on olvad. Szabadalmi igénypontok: 1. A 149 688 számú törzsszabadalom igénypontjai szerinti eljárás továbbfejlesztése a (II) általános képletnek megfelelő új N-fenilpiperazin-származékok — e képletben X hidrogénatomot vagy hidroxilcsoportot, R pedig allilamino-, N-allil-alifás-acilamido-, aciloxialkilamino-, alkoxikarbonilamino-, alkoxitiokarbonilamino-, karbamoilamino-, tiokarbamoilammo-, dialkilaminoalkilamino-, N-dialkilaminoalkil-alifás-acilamidovagy alkoxikarbonilalkilamino - csoportot (e csoportok legfeljebb 6 szénatomot tartalmazhatnak), vagy pedig valamely, a fenilgyűrűhöz nitrogénatomján keresztül kapcsolódó öt-, vagy hattagú nitrogéntartalmú monociklusos heterociklusos csoportot, vagy o-amino- vagy o-nitrocsoportot képvisel — és ezek savakkal képezett addíciós sóinak előállítására, azzal jellemezve, hogy, valamely, a (III) általános képletnek megfelelő vegyületet valamely, a (IV) általános képletnek megfelelő vegyülsttel hozunk reakcióba (e képletekben P és Q oly csoportokat képvisel-