150837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3, 4-dihidro-1, 2, 4-benzotiadiazin-1, 1-dioxidok előállítására

6 150.837 ben és 0 C°-ra történő hűtéssel cseppenként 16,2 ml metilortoformiátot adunk egy óra alatt. Az elegyet szobahőmérsékleten egy éjjelen át állni hagyjuk. Ezután hozzáadunk 150 ml vízmentes benzolt, az étert ledesztilláljuk és az elegyet visszacsepegő hűtő alatt 2 órán át forraljuk. Lehűlés után az elegyet ammóniumkloriddal telített vizes oldattal összerázzuk. A szerves fázis elkülönül, a vizes fázist éterrel kivonjuk, maid az egyesített szerves fázist magnéziumszulfáttal szárítjuk. Az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot véikuumban desztilláljuk. Ezáltal a kívánt terméket nyerjük, mely 10 Hg mm nyomáson 66---74 C° hőmérsékleten forr. A terméket további tisztítás nélkül használjuk fel. G. példa: 5-tri.fluormetil-2,4-di?zulfamil-ariilin. lg — 4. a) példa szerint előállított — 2-trifluormetil-4-amino - 5-szulfamil-benzolszulfonilkloridhoz szobahőmérsékleten hozzáadunk 10 ml koncentrált ammóniaoldatot. Az ammónia felesleget a reakcióelegy gőzfürdőn történő hevítésével távolítjuk el. Lehűlés után a képződött csapadékot kiszűrjük és 80%-os vizes etanolból átkristályosítjuk, miáltal a kívánt 247—-248 C° olvadáspontú terméket nyerjük. 7. példa: 3-benzil-6-trifluormetil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxid-7-szulfinsav. 1,5 g — 3. példa szerint előállított — bisz-7--i(3,benzil-6-trifluormetil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazinil-l,l-dioxid)-diszulfid és 4,5 ml 4 n nátronlúg elegyéhez fél óra alatt szobahőmérsékleten cseppenként 0,55 ml 30%-os hidrogénperoxid oldatot adunk. A kapott elegyet szobahőmérsékleten tartjuk további két óra hosszat, majd jégfürdőn hűtjük, és 50 ml étert és 10 ml — 6 ml 4 n sósavoldattal savanyított — vizet adunk hozzá és jól összerázzuk. Az éteres fázis elkülönül, a vizes fázist pedig éterrel kétszer kivonjuk. Az összegyűjtött éteres fázisokat kis mennyiségű vízzel mossuk és magnéziumszulfáttal szárítjuk. Az étert vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot 1 ml acetonban oldjuk. Benzol hozzáadására a kívánt terméket, mint acetonos adduktot kapjuk, melynek olvadáspontja 112—113 C° (bomlással). Elemzési adatok: Számított értékek: N 6.03%, S 13,80% Talált értékek: N 6,09%, S 13,90%. 8. példa: 3-benzil-6-trifluormetil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxid-7-szulfonilklorid. Anélkül, hogy az előző példában leírtak szerint előállított szulfinsavat elkülönítenénk, az az alábbi eljárás szerint a megfelelő szulfonilkloriddá alakítható át: 6 g bisz-7-(3-benzil-6-trifluormetil - 3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazinil-l,l-dioxid)-diszulfidot 14 ml 4 n nátriumhidroxid oldatban szuszpendálunk, és ehhez a szuszpenzióhoz 18 és 22 C° közötti hőmérsékleten, 30 perc alatt, állandó keverés és hűtés közben hozzáadunk 2,6 ml 30%-os hidrogénperoxidot. Az így nyert oldatot 10 és 15 C° közötti hőmérsékleten, alapos keverés közben, cseppenként, lassan, olyan előzőleg részben evakuált reakcióedénybe vezetjük be, mely 100 ml 4 n sósavat tartalmaz, egyidejűleg, gazométerből 400 mii klórt vezetünk be oly módon, hogy a klórnak .kis feleslege maradjon a reakcióelegyben. Az elegyet további 20 percig keverjük, az amorf csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk, és vákuumban foszforpentoxid felett szárítjuk. Ezután az amorf terméket 50 ml ecetsavban oldjuk, aktívszénnel kezeljük, és a kívánt termék 50 ml víz hozzáadására kristályos formában kicsapódik. A fentiek szerint végzett két átkristályosítás után a termék bomlás közben 140'—141,5 C°-on olvad. Elemzési adatok: Számított értékek: Cl 8,06%, N 6,36% Talált értékek: Cl 7,89%, N 6,15%. A szulfonilklorid-vegyület az R3—NH—R4 általános képletnek megfelelő aminnal a 4. c) példa szerint kezelve a megfelelő 7-szulfamil-származékká alakítható át, miáltal a 2. táblázat 19—27. sorszámú vegyületei nyerhetők. 9. példa: 3-berizil-6-triíluormetil-7-szul£amil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxid. 450 mg — 3. példa szerint előállított — bisz-7--(3-benzil - 6-trifluormetil - 3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazinil - l,l-dioxid)-diszulfid és 10 ml benzol elegyét szobahőmérsékleten hozzáadjuk 60 ml — klórral telített — 0,2 n sósavhoz. Az elegyet 40 percig erősen rázzuk, ezután a_ benzolos fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, és vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk. A benzolt vákuumban elpárologtatjuk, és a maradékhoz 5 ml tercier butanolt adunk. Az oldaton száraz ammóniát buborék oltatunk át 5 percen keresztül, majd az ammónia felesleget vákuumban eltávolítjuk. 10 ml hexán hozzáadására olajszerű és kristályos anyag keveréke válik ki. Az elegyet éjjelen át állni hagyjuk, az oldószert dekantáljuk, és a rátapadó oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékhoz 5 ml vizet adunk, a kristályos terméket kiszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. Metanol/vízből történő átkristályosítás után 226— 228 C° op-ú kívánt terméket kapjuk,. Szabadalmi igénypontok: 1. Eli (I) általános képletnek — ahol Rí jelentése trifluormetil-csoport; R2 jelentése hidrogénatom, vagy valamely, 1—6 szénatomot tartalmazó, alifás szénhidrogén-gyök, valamely, 3—6 szénatomot tartalmazó monociklusos, alifás szénhidrogén-gyök, valamely, 3—6 szénatomot tartalmazó, monociklusos, alifás szénhidrogén-gyökkel helyettesített alkil-csoport, fenil-, valamely fenilalkil- vagy fenil-alkenil-csoport, mindezek a gyö-