150820. lajstromszámú szabadalom • 220-235 fokon 3-6 órán át robbanásmentesen tartható bányagyutacs és eljárás a gyutacs gyújtófejének előállítására

2 150,820 A fenti primertöltetet kétszeresére növelve sem sikerült az elrobbantható gyutacsok arányszámát 100%-ra emelni. De ha ez sikerült volna is, ilyen nagy mennyiségű primeranyaggal szerelt gyutacs kezelésbiztonsága romlik, a szállításnál a veszély nő. Az itt leírt jelenségnek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy az ólomazid-töltet olyan meszszire kerül egy kis átmérőjű hüvelyben a szekundertöltettől, hogy az általa kiváltott detonáció ereje nagyrészt oldalirányban elpazarlódik. A fenti akadályok kiküszöbölése az alábbi három szerkezeti módosítás együttes hatásával valósítható meg: 1. Erőteljes fojtás létesítésével, de nem a hüvely anyagának és falvastagságának módosítása révén, hanem a kupak anyagának és szerkezetének megváltoztatásával. 2. Az iniciálóanyagban végbemenő égés kedvező irányba terelésével. 3. Olyan közveüto-töltetnek a rendszerbe iktatásával, mely egyrészt hasonló hőállósági tulajdonságokkal rendelkezik, mint a primer- és a szekundertöltet, másrészt ezen túlmenően a) iniciámatősága lényegesen jobb, mint a szekundertölteté, b) brizanciája lényegesen nagyobb, mint a primertölteté. Ilyen előnyös tulajdonságokkal rendelkező közvetítőtöltet például az igen finomra elporítoti (DIN 100 szitaméret alatti) hexilnek vagy ammőniumpikrátnak és ugyancsak megközelítően azonos finomságú ólomazidnak keveréke. A rajz a találmány szerinti bányagyutacs egyik példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a gyutacs alsó részének hosszmetszete. A 2a. ábra a szekundertöltet sajtoló tüske végének hosszmetszete. A 2.b. ábra a primertöltetet sajtoló tüske végének nézete. A hőálló gyutacsnak a következő alkatrészeit javasoljuk a szokásostői eltérően kialakítani: 1. Hüvely A gyutacs egy hüvelye legelőnyösebben 6,ö:

—7 mm külső átmérőjű, kb. 60 mm hosszúságú, 0,2— —0,4 mm falvastagságú húzott alumínium. Speciális kívánalmak esetén (fokozottabb ütés- és hailításbiztonság) alkalmazhatunk hasonló méretezésű, kívül-belül foszfátozott vagy ónozott rézvagy vashüvelyt is. Ez esetben ajánlatos Snf 30 jelzésű (MSZ 714—^51), vagyis 30% Sn-t 2% Sb-t és 68% Pb-t tartalmazó forrasztóónt alkalmazni, melynek olvadáspontja 250° felett van. 2. Gyújtófej A nem ábrázolt gyújtófej készítésénél a 149 110 számú szabadalom tárgyát képező gázszegény gyújtófej félkész termékéből indulunk ki, azzal az eltéréssel, hogy a féltermék rézalkatrészeit (bilincs, saru) előzetesen (célszerűen még szalagban) mindkét oldalon beónozzuk az Snf 30 jelzésű ötvözettel. A művelet célja a saruknál a forrasztás elősegítése, illetőleg a rézazid-képződés megakadályozása. A féltermék tartalmazza az alap- és fedő gyújtőelegymártást, de nem tartalmazza az alap- és fedőlakkot. A lakkozást szilikonlakkal végezzük szobahőmérsékletű szárítás, majd 60—80 C°-on történő hőkezelés útján. A szilikonlakkot legelőnyösebben 55—65%-os benzoics vagy tcluolos oldatban használjuk. Célszerű az oldathoz közvetlenül a felhasználás előtt kb. 20% trietanolamint tartalmazó izopropilalkoholos oldatot vagy más gyorsítói; (katalizátort) adni. Az előszárítás szükség szerint 1—4 óra hoszszat, a hőkezelés i/->

óra hosszat tarthat. A szakszerűen lakkozott kész gyújtófej 3 órás, 220 Cc

'~ort történő hőtárolás során nem repedezhet meg, majd a szokásos elektromos indítás hatására kielégítő szúrólángot kell adnia. Ha a gyártás folyamán eszközölt próbák során a hőtárolás után néhány, hajszálrepedésnél nagyobb, kagylósán visszahajló repedezettség mutatkozik, ajánlatos az egyszeresen lakkozott gyújtófejeket —• ezúttal 45—55% szárazanyagot tartalmazó lakkal — újabb mártási eljárásnak alávetni. A második mártást azonos szárítási és hőkezelési eljárás követi, mint az elsőt. A. gyújtófej és a hőálló szigetelésű huzal összeíorrasztásához szintén Snf 30 jelzésű forrasztóónt ajánlates alkalmaznunk. 3. Szekundertöltet Nagybrizanciájú, 24'0°-nál magasabb hőmérsékletet megbízhatóan és tartósan (legalább 6 óra hosszat) álló robbanóanyag alkalmazandó. Ilyenek pl. az ammóniumpikrát, a hexil és az oktogén. Természetesen ezeknek keveréke, vagy más komponenseket tartalmazó, de a fenti feltételt kielégítő robabnóanyag is használható. Ezek az anyagok a hőokozta rohamos bomlásuk miatt a szokványos szerkezetű gyutacsokban nem alkalmazhatók, hanem csak a leírt többi alkatrésszel összeszerelve tekinthetők a találmány sikeres megvalósítását biztosító alkatelemeknek. A 2 szekundertöltetből a felhasználási terület céljainak megfelelően 40—120 ctg-nyi mennyiséget szerelünk be az 1 hüvelybe. A sajtolási nyomás a szekundertöltet sajtolhatóságátói függően 120—300 kg/hüvely lehet. Nagyobb mennyiség betöltése esetén az anyagot több részletben adagolhatjuk, ilyenkor a sajtolási nyomás fokozatosan csökkenthető 300 és 120 kg/hüvely között. 4. Közvetítő-töltet. A 3 közvetítő-töltet az igen finomra elporítoti (DIN 100 alatti) szekundertöltet és a primertöltet megfelelő arányú keveréke. A közvetítő-töltetben alkalmazhatunk a 2 szekundertöltettől eltérő robbanóanyagot is, például abban az esetben, amikor a közvetítő-töltethez kevert robbanóanyag brizanciája kisebb ugyan a szekundertöltet brizanciájánái, de iniciálhatősága kedvezőbb (pl. ammóniumpikrát -f- oktogén).