150727. lajstromszámú szabadalom • Csévélőberendezés
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «sir NS> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.727 SZÁM Nemzetközi osztály: D-02 f MA—1102 ALAPSZAK! Magyar osztály: 76 d 1—5 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Csévélőberendezés Magyar Pamutipar, Budapest Feltalálók: Sárosi Ferenc mérnök, Felsőgöd, Járó János főművezető, Hanák Endre főmérnök, Pápai Ernő műszaki osztályvezető és Kemenes János gyárrészlegvezető, Budapest A bejelentés napja: 1961, december 20. A találmány csévélőberendezés, főként textilipari vetülékcsévélés céljaira, amellyel az orsók fordulatszámát attól függően lehet szabályozni, hogy a felcsévélt fonal pillanatnyilag a csévének milyen átmérőjű szakaszára csévélődik fel. A textiliparban használt és ismert csévélőberendezéseknél az orsók időegységenkénti fordulatszáma állandó. Az orsókra felhúzott csévetestek, amelyekre a fonalat felcsévéljük, általában kúposak. A pamutfonalak csévélésénél használt csonkakúp alakú fonaltestek legkisebb átmérője kb. 10 mm, legnagyobb átmérője pedig kb. 30 mm. Az átmérőviszony a selyemfonalak csévélésénél az előbbinél kisebb, a gyapjúfonalak felcsévélésénél pedig nagyobb. Az orsók időegységkénti állandó fordulatszámának következtében a felcsévélés közben változik a fonal sebessége. Ez abból származik, hogy az egyenletes fordulatszámmal forgó cséve nagyobb átmérőjű részeire csévélődő fonal a nagyobb cséveátmérő ill. fonaltestátmérő miatt kénytelen nagyobb sebességgel haladni, mint amikor a kisebb átmérőjű cséverészekre ill. fonaltestrészekre csévélődik fel. A nagyobb fonalsebesség következtében nagyobb húzási feszültség is jön létre a fonalban. Az erősen kúpos fonaltesteknél a legnagyobb átmérőre való csévélés közben a fonalban olyan húzóigénybevétel léphet fel, hogy a fonal elszakadhat. Ez a körülmény korlátozza és leszorítja a csévélésnél alkalmazható orsófordulatszámot, mert ha meg nem engedhetően nagy orsófordulatszámmal csévélünk, akkor a nagy átmérőjű fonaltestrészre csévélődő fonalrész gyakran elszakad. Ugyanekkor a kis átmérőjű fonaltestrészekre való csévéléskor a fonal sebessége és a fonalban fellépő húzóigénybevétel messze alatta marad a megengedhetőnek. A fenti csévélési technológia kellemetlen következménye, hogy a csévélés művelete nem elég termelékeny, mert csak kis orsófordulatszámmal lehet dolgozni. Emellett — különösen a gyengébb minőségű fonalaknál — sokszor elszakad a fonal, ami a felcsévélt fonal és ebből eredően a fonalból készített textiláru minőségét is rontja. Az egy fonaltesten belül fellépő különböző fonaligénybevétel azt eredményezi, hogy az orsóra felcsévélt fonalrétegek keménysége változó. A nagy átmérőjű fonaltestrészeken levő fonalrétegek jelentősen keményebbek, tömöttebbek, mint a kis átmérőjű fonaltestrészeken levők. Mivel a cséve kis átmérőjű részénél a fonalfeszültség kisebb, emiatt a csévetest és a fonal között laza a kapcsolat és ez a szövés folyamán a vetélőben sok esetben a csévefonaltest lecsúszásához vezet. A csévélésnek abban a periódusában, amikor a felvitt fonalmenetek közvetlenül az orsó felületére feküsznek fel, ill. a felület közvetlen közelében helyezkednek el, a fonalakban fellépő húzóigénybevételek kisebbek, mint a csévélésnek abban a szakaszában, amikor a fonalmenetek az orsótól távol levő helyeken, tehát a kész fonaltest külső kerülete közelében helyezkednek el. Ez a jelenség a csévetestnek mind a nagy, mind a kis átmérőjű részeire való csévélésnél bekövetkezik. A külső fonalmenetek tehát mindig tömörebbek, keményebbek a csévetest felülete közelében elhelyezkedő meneteknél. A külső keményebb menetek ezért nyomást gyakorolnak a belső menetekre és a cséve két végén a belső
