150658. lajstromszámú szabadalom • Hidropneumatikus bányatám

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •wrssr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.658 SZÁM Nemzetközi osztály: E 21 d DO—258 ALAPSZÁM Magyar osztály: 5 c 9—11 Hidropneumatikus bányatám Domokos Kálmán oki. gépészmérnök, Barsi Károly oki. bányamérnök, Mező László oki. gépész­mérnök, Monos Rudolf oki. bányamérnök és Németh László oki. bányamérnök, valamennyien Tatabányán 2. pótszabadalom a 148 374 számú íörzsszabadalomhoz A bejelentés napji: 1961. szeptember 8. A törzsszabadalom olyan hidropneumatikus bányatámot ismertet, amelynek a talajra nehezedő víztárolója és ehhez közdarab útján csatlakozó, álló munkahengere van. A munkahengerben fel­-alá mozgatható egy bélcső, melynek felső vége a főtegerendához támasztható támfejet, alsó vége pedig harang alakú gumi munkadugattyút hord. Utóbbinak ürege a közdarab csatornái és ezekhez csatlakozó cső útján a víztároló belső terével áll összeköttetésben. A 149 044 sz. 1. pótszabadalom ezt az elren­dezést annyiban tökéletesíti, hogy a közdarabban támelőfeszítő szervet is alkalmaz, mely a köz­darabban kimunkált, a víztárolóval szintén össze­köttetésben álló üregben kézzel állítható további gumidugattyúból áll. Másrészt ismeretes olyan bányatám is. amelynél a béléscsövet használják fel víztárolóként, lásd az 1 175 285 számú francia szabadalmi leírást. Ezáltal a tám súlya csökken, kihúzhatósága pedig nő. A találmány egyik célja a törzsszabadalomban alkalmazott harang alakú gumidugattyú előnyei­nek egyesítése a béléscsőként kialakított víztároló előnyével. A gumidugattyú előnye ugyanis az. hogy e dugattyú a nyomás növekedtével mind­jobban tömít. Minthogy továbbá e dugattyú min­den keresztmetszetében nyomásra van igénybe véve, annál szakadás nem állhat elő. Végül a ko­pás mértéke minimális és a dugattyú célszerűen olyan gumiból készül, amelynek a kenőanyag nem árt. A két ismert tökéletesbítés kombináció­jával az eddigieknél lényegesen jobb támot való­sítunk meg. Ismeretes továbbá a nyomásszabályozó és biz­tonsági szelepnek, valamint a rablószelepnek egy­mástól elkülönített elhelyezése a béléscső felső részében, ami egyrészt a tám beépítését, másrészt a rablószelep kezelést könnyíti meg. Az 1. pót­szabadalomból ismeretes továbbá előíeszítőrnű beépítése az ott tárgyalt közdarabba, ami a keze­lést ismét megkönnyíti és meggyorsítja. A talál­mány további célja a most közölt előnyök egye­sítése, amit azzal érünk el, hogy az előfeszítő­műhöz tartozó előfeszítőszelepet szintén a bélés­cső felső részében rendezzük el, magát az elő­feszítőművet pedig rászerelhetővé, ill. eltávolít­hatóvá tesszük. Ennek a megoldásnak jelentős előnye az, hogy több tám számára csupán egyet­len előfeszítőművet kell alkalmazni, melyet fel­váltva csatlakoztatunk a különböző tárnokhoz. Az ismert rendszereknél az el 5f eszi tő nyomást tömlő kényelmetlen rákapcsolásával adták rá, amivel szemben az előfeszítőmű rendkívül könnyen ke­zelhető, és ha néhány előfeszítőművet tartaléko­lunk, egynek a meghibásodása nem. befolyásolja a tárnok működését, míg az ismert rendszereknél az előfeszítést valamennyi tám részére közös szivattyúteleppel végezték, melynek üzemzavara az összes támot károsan befolyásolta. A nyomásszabályozó és biztonsági szelep egybe­építése a rablószeleppel az egész berendezést elő­nyösen egyszerűsíti. A jelen találmány további előírása az, hogy az egybeépített szeleprendszert mint főszelepet a béléscső felső részében helyez­zük el. A találmány további jellegzetességeit és az új rendszerű bányatám további részleteit a rajz egy kiviteli példa kapcsán tünteti fel. Az 1. ábra a hidropneumatikus bányatám né­zete és részben függélyes középmetszete. A 2. ábra a szeleprendszer nagyobb léptékű függélyes metszete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom