150573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metallurgiai folyamatok végrehajtására
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL C 24 c 5/$o 150 573 SZÁM Nemzetközi osztály: C 21 c BA—1537 ALAPSZÄM Magyar osztály: 18 b 8-23 Eljárás metallurgiai folyamatok végrehajtására BOT Brassert Oxygen Technik AG., Zürich Feltaláló: Dr. Rinesch Rudolf, Linz/Donau A bejelentés napja: 1960. december 24. Ausztriai elsőbbsége: 1960. március 21. Pótszabadalom a 149 734 sz. törzsszabadalomhoz A 149 734 számú törzsszabadalom metallurgiai folyamatok, különösen nyersvas frissítésére szolgáló folyamatok végrehajtására szolgáló eljárás, amelynél egy tűzálló béléssel ellátott tégelybe behelyezett betétanyagra oxigéntartalmú fúvógázt, főként tiszta oxigént fújunk rá és egyidejűleg a betétanyaghoz finomszemcsés szilárd adalékanyagot adunk. A törzsszabadalom azt javasolja, hogy a fúvógázt üreges kúp, vagy üreges henger formájú sugártest formájában vezessük be, amelynél a betétanyag felületén gyűrű alaki! reakciózóna képződik és az adalékanyagokat az üreges alakú sugártest és a reakció gyűrűzóna belsejébe vezetjük. E bejelentésünk tárgya az említett eljárásnak különösen előnyös alkalmazására, a betétanyag hőtartalmának növelésére szolgál. A metallurgiai folyamatok, különösen a nyersvas frissítésének végrehajtásánál gyakran találkozunk azzal a törekvéssel, hogy a nyersvasban levő hőt szolgáltató kísérőelemek mennyiségétől függetlenítsük magunkat, illetve hogy nagyobb mennyiségű hulladékfémet adagolhassunk be, mint ami a számított hőmennyiségek alapján szükséges volna. Már azt is javasolták, hogy a fürdőhöz járulékos melegleadó anyagokat, mint ferrosziliciumot és ferromengánt adjanak hozzá, hogy a fúvóközeggel együtt olajat vagy más szénfajtájú anyagot vigyenek be. A hőtbevivő ferroötvözetek alkalmazása azonban nagyon költséges, az olaj és szén bevitele pedig szintén nem vált be. mert a kihasználási fok aránylag kicsi. A beadagolt olaj vagy szén nagy részét a frissítési folyamat közben képződött gáz a tégely felső részébe viszi. Ezeknek az anyagoknak elégése/'a tégelynyílásnál következik Ibe. Ezáltal csak a hiintőrész melegszik fel és a berendezés a fúvóállás felső részén erősen igénybe van véve, azonban a fürdő nem melegszik fel a kívánt mértékben. A bevezetett tüzelőanyagok kihasználási foka maximálisan 20 — 25%. Azonkívül az adalékanyag tisztaságára vonatkozóan különleges követelményeket kell kielégíteni. Szén felhasználásánál csak különleges tiszta fajtákat, pl. elektródaszenet szabad választani. Meglepő módon azt találtuk, hogy ezeket a hátrányokat és nehézségeket egyszerű módon lehet áthidalni akkor, ha a széntartalmú anyagot szemcse vagy por formájában a törzsszabadalom szerinti eljárás segítségével visszük be. A találmány szerint a széntartalmú anyagot szemcse vagy por formájában adagoljuk be a fő fővési időszakban, főként a 3. és 15. perc közötti időben. Az ismert előző munkamódoknál elkerülték, hogy szénanyagokat vigyenek be a fő fővési periódus alatt, mert a gázképződés a fő fővési periódusban volt a legerősebb és a tüzelőanyag kihasználási foka a tüzelőanyagrészecskéknek a konverter felső részébe való felvivése következtében a legkisebb. A találmány szerinti munkamódnál ezek a nehézségek már nem fordulnak elő. Az olvadt állapotú adag felületén létrejövő gyűrű alakú reakciózóna következtében a bevitt szénszerü adalékanyagok teljes mértékben hasznosíthatók annak veszélye nélkül, hogy ezeket a képződött gázok még a fürdővel való érintkezés előtt magukkal ragadnák. Ennek következtében a bevitt szénszerű
