150551. lajstromszámú szabadalom • Kémiai reaktorok

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL # à . 150.551 SZÁM Nemzetközi osztály: C 07 b ME—416 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 g Kémiai reaktorok Dr. Mészáros Lajos egyetemi tanársegéd, Szeged A bejelentés napja: 1961. február 3. A találmány oly reaktorokra vonatkozik, me­lyek a szokásos csőkemencéktől lényegesen eltér­nek. A találmány szerinti reaktorok létesítésére és kifejlesztésére főleg üzemi célokra is alkalmas berendezések feállítására irányuló törekvés veze­tett, melyeknek üzemeltetésénél nagy lépéssel vannak megközelítve a jelentős reakcióhővel járó ideális reakció körülmények. E körülmények ugyan a fluidágyas reaktorral is elérhetők, de ez utóbbival szemben a találmány előnye az. hogy a drága katalizátor kevésbé hasz­nálódik el és így a katalizátor nem szorul gya­kori kicserélésre, ami az üzemeltetést olcsóvá teszi. Emellett a találmány szerinti reaktornál a térsebesség-változással járó lebegtetési nehézségek nem állanak fenn. Laboratóriumi méretekben a jelentős reakció­hővel lefolyó gőzfázisú heterogén katalitikus ké­miai reakcióknál a reaktor csőkeresztmetszetét bizonyos méreten tül nem szabad növelni. E kri­­tik'us optimális méreten túl történő növelés ese­tén az anyag helyi túlmelegedés, illetve túlhűlés következtében fokozódó mértékben elég, illetve nem reagál. E hátrány kiküszöbölésére használják a nyaláb­­rendszerű reaktort, melynél számos optimális mé­retű reaktorelem párhuzamosan működik. A cső­­nyalábreaktor hátránya, hogy gyártása költséges. Valamely optimálisan méretezett r sugarú 1 magasságú reaktor térfogata v = r 2 1 a hőcserélő palástfelület f = 2 r « 1 A reaktorok hőcserélő felület egységére eső katalizátor térfogat tehát V r2 k 1 r c = — — ----------- = — f 2r 7t 1 2 Számos r sugarú elem alkotta drága csőnyaláb­­reaktor oly olcsóbb reaktorral helyettesíthető, melyet két tetszőleges méretű párhuzamos fal határol, mely falaknak egymástól való távolsága d < 2 r. Emellett a reaktorfal hőcserélő felület­egységére eső katalizátortérfogat nem nagyon vál­tozik, ha d nem nagyon tér el r-től, ami az aláb­biakból kitűnik. Ha a síkpárhuzamos reaktor két falának egy­mástól való távolsága, azaz a reaktor vastag­sága r, akkor a reaktor egységnyi felületű részé­nek térfogata rcm3, míg felülete 2 cm2; tehát c, azaz a reaktorfal felületegységére eső katalizátor­térfogat rcm3 r c = ---------i = — 2cm2 2 azaz az arány nem változott. A planparalel reaktor előnye, hogy lényegesen olcsóbb előállítási költ­sége és térszükséglete kisebb. A találmány szerinti reaktor két párhuzamos lemezből áll, mely lemezpárok végeit félhenger alakú elemek zárják le, mimellett a lemezeknek egymástó való távosága a reaktor bármely szé­lességi és magassági méreténél kisebb az r su­garú csőreaktor átmérőjénél és a térfogatfelület aránya is azonos az r sugarú csőreaktor térfogat­­felület arányával. Több párhuzamos lemezből álló úgynevezett planparalel retaktort tetszőleges számban közös hőcserélő fürdőben rendezek el. A találmány szerinti reaktor célszerű kiviteli alakja a sokszög alakú korongreaktor, mely sok­szög sarkaiban csapok vannak elrendezve, mely csapokat mechanikai vagy villamos vezérlő be­

Next

/
Oldalképek
Tartalom