150551. lajstromszámú szabadalom • Kémiai reaktorok

2 150.551 rendezés állítja úgy, hogy a gázáram. ki- és be­vezetésének iránya periodikusan változik. A csapok célszerűen távvezérléssel automatiku­san állíthatók. Mint már említettük, a planparalel reaktorok előállítási költsége a csőnyalábreaktor előállítási költségének csupán törtrészét teszi ki, mely a számítás szerint megközelítőleg a cső­nyalábreaktor előállítási költségének csupán négy­zetgyökével egyenlő. A korong alakú reaktor előnye, hogy kiküszö­böli a lokális túlmelegedési, mert lehetővé teszi a reakcióban résztvevő gázok be-, ill. elvezeté ­sének változtatását. Az ábrák a találmány szerinti reaktornak több példaképpen! kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra síkpárhuzamos reaktorelem axono­­metrikus képe, mely mellett az összehasonlításra szolgáló r sugarú csőreaktor látható. A 2. ábra több, 1 ábra szerinti reaktorelem­­csoportot szemléltet axonometrikus ábrázolásban, mely elemek keringő folyadékfürdőt tartalmazó tartályba vannak elhelyezve. A 3. ábra hatszög alakú korongreaktor axono­metrikus képe. A 4. ábra hat ki- és beömlési nyílással ellátott hatszög alakú reaktor felülnézete, ahol is az ábra a, b, c sorában a reakcióban résztvevő gázok be­­áramlási iránya más-más síkban fekszik, mely síkok a 4. ábra jobb oldalán I—I, II —II, illetve III—Illatnál vannak jelölve. 1 és 2 (1. ábra) síkpárhuzamos reaktorelem két párhuzamos hosszoldala, mely oldalakat a- 3 félkör­­keresztmetszetű oldalak zárják le. E reaktorokat párhuzamosan egymás mellett helyezik el a be- és elvezető toldattal ellátott, a 4 tartályban (2. ábra) levő mechanikusan kevert hőcserélő fürdő­ben. A 3. ábra hatszög alakú korongreaktort szem­léltet. Ennek síkpárhuzamos lapjai egymástól d távolságban vannak, mely távolságra vonatkozó­lag az 1 ábrával kapcsolatban mondottak állnak. A korongrektorral a lebegőágyas katalizátorral elérhető hőtani körülmények biztosíthatók. A 4. ábra felülnézetben szemlélteti a korong­­reaktort. A 4a jelű sorban a reakcióban résztvevő gázok beáramlási aránya az I—I síkban, a 4b jelű sor­ban a II —II síkban, a 4c jelű sorban a III—III síkban fekszik. A sokszög sarkaiban be- és kimenő csapok van­nak szerelve. Az ezekbe be- és kimenő gázáramok irányát nyilak jelzik. Mint a 4. ábrából kitűnik, minden sorban nyolc, — összesen 24 — képpen variálható a be- és kimenő csapok állása és ezzel a gázáramok iránya. Az n szögszámú korongreaktorba a gázok be­­ill. elvezetése vagy az n szögű sokszög csúcsaiban történik, de a hatás növelésére a pontszerű gáz­bevezető helyeket ív alakú gázbeVezető helyekkel helyettesíthetjük. Minden reakciónál, katalizátornál és reaktor­nagyságnál a legmegfelelőbb csapállás-sorrend és időtartam kereshető ki, melynél a kitűzött cél jól érhető el. A csapok mechanikus vagy elektromos úton, tetszés szerinti sorrendben és kombinációban, cél­szerűen automatikusan állíthatók. Az automati­kus állító berendezés nem alkotja a találmány tárgyát, miért is annak feltüntetésétől eltekin­tettem. -A gázáramok irányának periodikus változása lehetővé teszi, hogy a korongreaktorba lefolyó oxidációs folyamatok hőmréséklete megközelítő­leg egyenletessé tehető és a túlmelegedés ki­küszöbölhető. A 4a. 4b. és 4c. ábrákon ív alakú folttal jelölt helyek pl. oxidációnál az optimális, majd később túlmelegedett reakció helyeket és kiömlési helye­ket feltételezik, mely helyek minden új csapállás­nál lassan vándorolnak. Miután a vezérmű sebességének megfelelő be­állításával a folttal jelzett helyek szándékolt kép­ződése pillanat alatt a reaktor más-más pontjára, vagy pontjaira helyezhető át, a korongreaktor­ban lefolyó oxidációs folyamatok hőmérséklete megközelítőleg egyenletessé tehető és a túlmele­gedés kiküszöbölhető. Azzal, hogy kis hőgrádienst sikerül elérni, nagy lépéssel közelíthető meg az ideális oxidációs re­­akcó körülmény, mely fluidágyas reaktorral ugyan elérhető, de ennek hátránya, mint fent em­lítettem, hogy a katalizátor állandóan elhasználó­dik. Ezáltal gyakori katalizátorcsere válik szük­ségessé, ami az üzemet nagyon megdrágítja. A találmány szerinti berendezés további előnye, hogy a katalizátor „öregedése” miatti térsebesség­­változtatásnál a lebegésváltozás nem okoz nehéz­séget. Szerkezeti részleteiben a találmány az .igény­pontok keretén belül sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Reaktor, azzal jellemezve, hogy két párhuza­mos lemezből áll, mely lemezpárok végeit fél­henger alakú elemek zárják le, mimellett a leme­zeknek egymástó való távolsága kisebb az r su­garú csőreaktor átmérőjénél. 2. Az 1. igénypont szerinti reaktor kiviteli alakja, jellemezve több reaktornak közös hőcse­rélő fürdőben való elrendezésével. 3. Az 1. igénypont szerinti reaktor kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a reaktor sokszög alakú, mely sokszög sarkaiba csapok vannak -szerelve, mely csapokat mechanikai vagy villamos vezérlő­berendezés állítja úgy, hogy a gázáram iránya periodikusan változtatható. 4. A 3. igénypont szerinti reaktor kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a csapok célszerűen táv­vezérléssel automatkusan állíthatók. 5. A 3. igénypont szerinti reaktor változata, jel­lemezve ív alakú gázbevezetési helyekkel. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 632164. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom