150541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és műszer kaucsukkeverékek nyírómoduluszának és relaxációs tulajdonságváltozásának folytonos meghatározására a vulkanizálás folyamata alatt

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS URSZÀGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Könyvtár 150.541 SZÁM Nemzetközi osztály: , Magyar-osztály: B 29 GU—187 ALAPSZAM 39^-13 ‘ SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és műszer kaucsukkeverékek nyírómoduluszának és relaxációs tulajdonság­változásának folytonos meghatározására a vulkanizálás folyamata alatt Gumiipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dr. Bartha Zoltán oki. vegyészmérnök, dr. Szőr Péter fizikus, /Ambrus Sándor oki. vegyészmérnök, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1961. július 14. A találmány eljárás és műszer kaucsukkeveré­­keknek vulkanizálása köziben a keverék tulajdon­­ságváltozásainak és a vulkanizálási folyamat jel­lemző pontjainak, illetve fázisainak meghatározá­sára, amellyel a vulkanizálással nyert kész termék fel használása szempontjából legfontosabb tulaj­donságoknak, a nyírómodulúsznak és a relaxáció­­nak (emyedésnek) változásait határozzuk meg, és ezeknek automatikus regisztrálásával készítjük el a teljes vulkanizálási görbét. A kaucsukkeverékek vulkanizálásánál szükség van annak ismeretére, hogy az adott hőmérsék­leten a folyamat kezdetétől számítva mennyi idő múlva kezdődik az elővulkanizálás, mennyi idő múlva következik be az optimális kivulkanizáló­­dási állapot, és hogy a vulkanizálás az idő függ­vényében az adott keverékben milyen módon megy végibe. A vulkanizálás folyamán a kaucsuk­keverékek plasztikus állapotból elasztikus állapot­ba mennek át, miközben mechanikai tulajdon­ságaik, mint pl. keménységük, szakítószilárdságuk, csillapításuk, rugalmassági moduluszuk, nyíró­­moduluszuk, relaxációjuk, stb. az idő és a hő­mérséklet függvényében változik. Egy adott keveréknél a vulkanizálás adott hő­mérséklet melletti lefolyását úgy lehet megismer­ni, meghatározni, ha az említett mechanikai tulaj­donságok valamelyikét a vulkanizálási folyamat közben valamilyen módon mérjük, és a tulajdon­­ságváltozás felrajzolt görbéje alapján következte­tünk arra, hogy az adott összetételű keverék adott hőmérsékleten végzett vulkanizálása az idő függ­vényében hogyan megy végbe. Ha a meghatározott összetételű kaucsukkeverék vulkanizálási görbéjét már ismerjük, akkor ennek segtíségével ellenőrizni lehet a nagyüzemi gyár­tásra előkészített nyers keverék összetételét, kén- és gyorsítóanyagtartalmát is, mert a kén és gyor­sítóanyagmennyiség változása nemcsak a kész termék jellemző tulajdonságainak változását, ha­nem a vulkanizálási görbe jelentős változását is okozza. A vulkanizálással nyert kész termék legnagyobb része felhasználás közben főként nyíró igénybe­vételnek van alávetve, ezért a nyírómodulusz a kész termék legfontosabb jellemzője. A másik fon­tos tulajdonság a kész termék anyagának relaxá­­ciója, hiszterézise. Abban az esetben, ha a vul­kanizálási folyamat jellemzőjeként készített vul­kanizálási görbe a nyírómodulusz, illetve a relaxá­­ció vulkanizálás közbeni méréséből származó gör­be, akkor a vulnkanizálási folyamat alatt tapasz­talt változásokból megbízható következtetéseket lehet vonni a vulkanizált kész {termék felhasz­nálás közbeni viselkedésére és a feldolgozására is, továbbá a görbe vulkanizálás utáni szakaszá­nak lefutásából a kész termék öregedési hajla­mára. A kaucsukkeverékek vulkanizálás közbeni tulaj­­donságváltozásainak meghatározására alkalmazott ismert eljárások és műszerek nem alkalmasak arra, hogy a fent vázolt vizsgálatokat megbízha­tóan és gazdaságosan tudjuk elvégezni. Ismert olyan eljárás, amelynél a próbadarabok vulkanizálási folyamatát a teljes kivulkanizálódás

Next

/
Oldalképek
Tartalom