150541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és műszer kaucsukkeverékek nyírómoduluszának és relaxációs tulajdonságváltozásának folytonos meghatározására a vulkanizálás folyamata alatt

2 150.541 elérése előtt megszakítjuk, és a próbadarabon szakítószilárdsági vagy más vizsgálatot végeznek. A vulkanizálási folyamatot más-más próbadara­bon különböző időpontokban megszakítva és a szakítószilárdsági vizsgálatokat elvégezve, a kapott vizsgálati eredményeket az idő függvényében diagramba rajzolják be, és így határozzák meg a vulkanizálási görbét. Ennek az eljárásnak hibája, hogy sok próba­darabon kell a vizsgálatot elvégezni ahhoz, hogy a vulkanizálási görbét bár nem tökéletes, de hasz­nálható módon meg tudjuk rajzolni. Ehhez azon­ban nagy kaucsukkeverékmennyiséget kell elhasz­nálni, és maga a vizsgálat is sok munkaidőt vesz igénybe. Ennek ellenére sem lehet a vulkanizá­lási görbe kritikus pontjainak helyét megbízha­tóan meghatározni és a görbének azt a szakaszát, amelyben a keverék vulkanizálás közben plaszti­kus állapotban van, ezzel az eljárással egyáltalán nem lehet meghatározni. A vulkanizálás folyamatának beindulása meg­állapítható, illetve /felismerhető a nyerskaucsuk­­keverék viszkozitásának mérésével is. Az erre szolgáló készülékek azonban vulkanizálási görbe felvételére nem alkalmasak. Ismert olyan eljárás és mérőműszer is, amely­nél három párhuzamos oldalfelületű lap közé befogott keverékanyagot alternáló nyíró igénybe­vételnek vetnek alá úgy, hogy a két szélső lap­felület egyidejűleg párhuzamosan eltolódik a pl. álló középső laphoz képest. Ennek az eljárásnak hátrányos tulajdonsága, hogy a keverékanyag­minta vulkanizálását a keverékanyagból gyártani kívánt ipari termék vulkanizálásától eltérő körül­mények között végzik. A gyártani kívánt legfon­tosabb ipari termékek vulkanizálását ugyanis mindig zárt térben, nyomás alatt végezzük, az említett vizsgálatnál pedig a párhuzamos felüle­tekkel határolt lapok közé befogott és váltakozó irányú nyíró igénybevételeknek kitett keverék­­anyagot nem zárt tér fogja körül és normál at­moszférikus nyomáson megy végbe a vulkani­zálás. Ennek eredményeként a keverékminta bel­sejében vulkanizálás közben üregek keletkeznek, az anyag szivacsossá válik, és ennek következté­ben méretei is megváltoznak. A mintaanyag mé­reteinek és belső szerkezetének bizonytalan ala­kulása miatt az említett anyagjellemzők közül a kész ipari termék felhasználása szempontjából a legfontosabbakat, a nyírómoduluszt és a relaxációt nem lehet meghatározni. Az említett eljáráshoz alkalmazott ismert műszerek egyébként sem al­kalmasak a relaxáció meghatározására. E hátrá­nyokon kívül az eljárásnak további hibája, hogy az eljárás foganatosítására szolgáló műszer na­gyon komplikált és drága. A találmány célja kaucsukkeverékek vulkani­zálás közbeni tulajdonságváltozásainak meghatá­rozására olyan eljárás és műszer létesítése, amely­nek segítségével egy keverékmintán a teljes vul­kanizálási görbe megbízható pontossággal meg­határozható, a keverékminta vulkanizálása az ipari felhasználásra szánt áruk vulkanizálásával azonos körülmények és viszonyok között üregképződés nélkül megy végbe és amely eljárás és berendezés alkalmas a keverékből készített ipari termék fel­használása szempontjából legfontosabb két tulaj­donság, a nyírómodulusz és a relaxáció meghatá­­. rozásána is. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt mérőműszer kiviteli példájával kapcsolatban is­mertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti mérőműszer mérőszerkezetének perspektivikus nézete az ada­tok közvetlen leolvasására alkalmas kivitelben. A 2. ábra a vizsgálni kívánt keverékminta, tárcsa és zárt üreg nézete, részben metszete. A 3. ábra a regisztrálószerkezet és a mérő­­szerkezet felülnézete. A 4. ábra a regisztrálószerkezet és a mérő­szerkezet oldalnézete. Az 5. ábra a regisztrálószerkezet által felvitt nyírómoduluszváltozásból nyert vulkanizálási görbe. A mérőszerkezet kétrészes vulkanizáló formá­jának 1 része a 2 lapra helytállóan van felerő­sítve, a másik, azaz a 3 része pedig pl. egy nem ábrázolt vezetősín mentén az 1 formarész irá­nyában elmozgatható. Az 1 és 3 formarészek egy­mással érintkező homlokfelületében egy-egy be­mélyedés van kimunkálva, amelyek az 1 és 3 formarészek összetolása után zárt üreget képez­nek. A zárt üregben az 1 formarészben levő lyukba betolható és az 1 formarészhez csatlakozó 4 tartótömbben csapágyakban elfordíthatóan ágya­zott 5 csőtengelybe a 6 csavarral rögzíthető ten­gelyű 7 tárcsa helyezkedik el a 8 mintadarabbal együtt (2. ábra). A 3. formarész két oldalit levő 9 kampók a formarészek összecsukása ytán az 1 formarész két oldalából kinyúló 10 csapokra akaszthatok és az 1 és 3 formarészek a 11 csavar és a 9 kampó­kat tartó 12 lap segítségével szorosan egymáshoz szoríthatók. Az 1 és 3 formarészek a 13 csőveze­tékeken keresztül a megfelelő kialakítású 14 fűtő­berendezéssel fűthetők. A 7 tárcsára a keverékmintából kivágott 8 mintadarabot ráhelyezve a 7 tárcsa tengelyét az említett módon az 1 formarész és az ehhez csat­lakozó 5 csőtengely lyukjába dugjuk és ott a 6 csavar segítségével az 5 csőtengelyhez rögzítjük. Az 5 csőtengelyhez erősített 15 lemezrugó felső vége csuklósán csatlakozik a helytálló 16 persely­ben tengelyirányban csúsztathatóan ágyazott 17 rúdhoz, amelynek hátsó, 18 rúdszakaszának külső vége egy elektromotorból és nagy lassító áttétel­ből álló 19 hajtómű 20 tengelyének végére erő­sített 21 excenterhez kapcsolódik. A 19 hajtómű a 21 excenter és a 18 rúd közvetítésével a 17 rudat alternáló egyenesvonalú mozgásban tartja és így a 15 lemezrugó felső vége is követi a 17 rúd mozgását, minek eredményeként a 15 lemez­rugó az 5 csőtengelyt és az 5 csőtengelyben rög­zített tengelyű 7 tárcsát a 8 mintadarabbal együtt középvonala körül elfordítja. Az elfordítást csak a 8 mintadarabnak az 1 és 3 formarész üregé­hez, illetve a 7 tárcsa felületeihez való tapadása és ezáltal a 8 mintadarab alakváltozással szem­beni belső ellenállása akadályozza, illetve gátolja. Az 5 csőtengelyből a 15 lemezrugóval ellen­tétes oldalon a 22 rúd nyúlik ki. A 2 lap 23 tartó­lábához á 24 rögzítő segítségével helytállóan fel­fogott 25 indikátoróra tapintójának vége egy a 22 rúdra erősített mágneshez támaszkodik. így a

Next

/
Oldalképek
Tartalom