150495. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoláselrendezés sokszorozócső ellenütemű villamos modulálására

Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •«ír-s? SZABADA LEÍRÁS Nemzetközi osztály: H 03 f ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.495 SZÁM ME—460 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 g 1—16 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Kapcsoláselrendezés sokszorozócső ellen ütemű villamos modulálására Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Feltalálók: Kiss Barna oki. villamosmérnök, Schanda János oki. fizikus, Striker György a műszaki tudományok kandidátusa, mindhárman budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. január 13. A találmány tárgya kapcsoláselrendezés sok­szorozócső ellenütemű villamos modulálására. A különböző elektronikus erősítő elemek kö­zött az elektronsokszorozás elvén alapuló típusok növekvő jelentőségre tesznek szert. Ma már mind a fotoele'ktronsokőzorozó, mind az izzókatódos sokszorozócsövek felhasználása igein elterjedt. Egyenáramú jelek erősítése esetén a sokszorozó kimenetéhez vagy egyenáramú erősítőt, vagy va­lamely „egyén-váltakozó" jelátalakító elem (vib­rátor, rezgőkondenzátor stb.) beiktatásával válta­kozó áramú erősítőt kell csatlakoztatni. Ezek a módszerek bonyolultak, kényesek, sok alkatelemet kívánnak. A különböző hátrányok elkerülésére, elsősorban fotoelektironsokszorozóiknál, két mód­szer terjedt el. Az egyik a cső elektronáramának a ,,Lorenz-törvény" alapján, váltakozó mágneses térrel történő modulációja. A másik az egyes dinódákra vagy a teljes dinódaláncokra adott és az egyenáramú tápfeszültségre szuperponált vál­takozó áramú jel (vagy tiszta váltakozó áramú táplálás) segítségével a dinódák között levő vál­takozó gyorsító feszültség következtében a cső sokszorozásának befolyásolására, s ezzel moduláció megvalósítása. A mágneses moduláció hátránya, hogy a mo­dulációhoz teljesítmény kell és egyúttal a sok­szorozó közvetlen környezetébe hőenergiát visz be, aimi a sokszorozó működését előnytelenül be­folyásolja. Az ismert dinóda-modulációs módszereknél, ha a teljes dinódaláncot modulálják (tiszta váltakozó áramú táplálás), kapacitív szórás következtében a kollektorra a cső meg nem vilá­gított állapotában is jut váltakozó áramú jel. El­kerülhető ez a hiba, ha a csőnek csupán egy, vagy néhány a kollektortól távolfekvő és így már jól leárnyékolt dinódáját tápláljak az egyén­feszültségre szuperponált váltakozó feszültséggel. Ennél a megoldásnál viszont a moduláló rendszert — pl. transzformátort — »agy egyenfeszültségű potenciálra kell helyezni, ami számos — főleg szigetelési — nehézséggel jár. Fenti*hátrányokat a találmány szerinti kapcsolás­elrendezéssel küszöböljük ki, amely lehetővé teszi a sokszorozócső modulálását külső mágneses mo­duláló berendezés nélkül, a dinódalánc modulá­ciója segítségével, de sem kapacitív szórás nem lép fel a kollefctorköríben, sem pedig a modulóláló elemet (pl. transzformátort) nem kell nagyfeszült­ségű pontra helyezni. A találmány tárgya kapcsoláselrendezés sokszo­rozócső áramának modulálására egyenfeszültségre kötött dinóda feszültségosztólánccal és időben változó feszültségű feszültségforrással, amelynek egyenfeszültségforrásfa kapcsolt egy vagy több dinóda-feszültségosztólánca és legalább két olyan dinődája van, amelyek egymáshoz viszonyított feszültsége az időben változó feszültség hatására ellenütemben változik. Amint ebből a meghatározásiból kitűnik, a ta­lálmány szerinti kapcsoláselrendezésnél a dinódá­kat egy vagy több osztóláncba csoportosítjuk, amelyeket teljes egészükben vagy részben, tehát pl. azoknak egy vagy több dinódáját (moduláló dinódák) az egyenfeszültség-forráson kívül feszült­ségét változtató áramforrásról is tápláljuk. A ha­tás elérésére lényeges, hogy legalább két olyan dinódája legyen az így kialakított rendszernek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom