150495. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoláselrendezés sokszorozócső ellenütemű villamos modulálására

2 150.495 amelyek egymáshoz viszonyított feszültsége a vál­tozó feszültséggel ellenütemben változik. A váltakozó áramú jel becsatolását úgy old­juk meg, hogy az egyes dinódákról kollektorra történő kapacitív rászórások közömbösítésére a moduláló dinódák táplálása az időben, változó feszültségű áramforrás szempontjából ellenütem­ben történik. Szükség esetén a teljes neutralí­záláshoz külső kompenzáló, elemeket is felhasznál­hatunk. A fotoelektronsokszorozó dinódáinak feszült­ségét 'megválaszthatjuk úgy, hogy az egyes dinó­dák egyenáramú tápfeszültség szempontjából op­timális sokszorozási biztosító potenciálon vannak. A váltakozó áramú jel, bekapcsolása után az egyes dinódák feszültségét ellenüteműen változ­tatja, két-két dinóda iközti gyorsító feszültséget az egyenáramú beállításihoz képest periodikusan csökkenti, illetve növeli. Ennek következtében, minthogy az elektronsokszorozás a dinódák közti gyorsító feszültséggel exponenciálisan nő, az eredő sokszorozás mértéke is változik. így állandó 'meg­világítás esetén az anódkörbe helyezett tmunika­ellenállásról váltakozó áramú jel vehető le. Másik megoldásban a sokszorozócső dinódáin, levő 'egyenáramú feszültségeket úgy választjuk meg, hogy a soikszorozás csak kis mértékű vagy akár zérus legyen. A váltakozó áramú jel bekap­csolásával ilyen beállításban elérhető, hogy a cső bizonyos időpillanatban, nagyobb illetve optimális sokszorozá'ssal működjék, mint pusztán egyen­feszültségű tápfeszültség esetén. így az anódköri murkaellenállásfól ismét váltakozó áramú jel vehető le. Mint látható, a dinóda-osztóláncok számának megválasztásával, az egyes dinódákra jutó egyen­áramú tápfeszültségek moduláló feszültség nélküli értékeinek beállításával, valamint, az ellenütem­ben vezérelt moduláló dinódák (esetleg dinóda­párok) különböző osztói árvcokba történő csopor­tosításával számos kombináció valósítható meg. Ezen kombinációkból egyazon eredményt* több ki­vitel is adhat. Megint más, a fenti alapelvek felhasználásából adódó kombináció-csoportok egy­mástól lényegesen különböző üzemállapotokat (és így felhasználási lehetőségeket is) biztosítanak. A találmány szerinti kapcsoláselrendezést rész­letesebben kapcsolási vázlatok és működési diag­ramok alapján öt példakénti kivitelben ismertet­jük. Az 1. ábra az egy-oszitóláncos megoldások egyik kiviteli formáját mutatja be. A 3 osztólánc ellen­állásainak megválasztásával a 2 egyenáramú áramforrásból dinódákra jutó egyenáramú feszült­ségeket moduláló váltakozó feszültség nélkül (11 kapcsoló nyitva) állítunk be, pl. az optimális sokszorozási biztosító értékekre. Ha most a 11 kapcsolót zárjuk, a 6 moduláló transzformátor segítségével, váltakozó feszültség szuperponálódiik az anódhoz (A) legközelebb levő dinóda tápfeszültségére. A transzformátor két szekunder tekercse a 'moduláló dinódákat (Dt és D2 ) ellenütemben vezérli. Feszültségüket minden időpillanatban az egyenáramú tápfeszültség (UDI, ill. UD?.) és a szuperponált váltakozó feszültség pillanatértékének eredője adja. A két moduláló dinóda eredő feszültségének időbeli változását a 2. ábra szemlélteti. UA jelenti az anód nyugalmi feszültségét, UDI az anódtól számolt első, UD2 az anódtól számolt második dinóda egyenáramú táp­feszültségét. Az ábrán olyan amplitúdójú válta­kozó feszültséget tüntettünk fel (UDI, ül- UD2 ), amely csúcsértékében az UDI —• UD2 feszültség­különbségnél legyen pl. kisebb: Upi — UP2 „ <u csucs <CUDI—'UD2-A folytonos vonallal kihúzott értékek az össze­tartozó egyenfeszültségű, a szaggatott vonallal ki­húzo'ttak az összetartozó váltakozó feszültségű értékek. ,,U"-val mindenkor a nyugalmi, ,,u"-val a pillanatnyi feszültségértékeket jelöljük. Mint ismeretes, adott dinóda-felület sokszoro­zása az illető dinóda és az azt megelőző dinóda között levő sokszorozó feszültségtől exponenciá­lisan függ. A moduláló Di és D2 dinódák mindenkori po­tenciálját a feszültségosztólánccal beállított egyen­feszültségnek (Un1 és UD2) és a szuperponálódó váltakozó feszültség (UDI és UD?,) mindenkori pilla­natértékének eredője adja meg. Fentiek figyelembevételével a 2. ábrán szem­léletesen látható, hogy a Ati időtartamok alatt a moduláló dinódák eredő feszültsége olyan pilla­natértékeket vesz fel, melyeknél a sokszorozás mértéke zérus felé tart és így az anódáram (ÍA) is közel zérus. Az anódáram, ugyancsak az ábrából jól látha­tóan, csak a moduláló váltakozó feszültség null­áimén étének környezetében, zJt0 időtartamok alatt éri el maximális értékét. A modulációs termék alapharmonikusának frek­venciája a moduláló feszültség frekvenciájának kétszerese. Az ÍA anódáram következtében 8 munkaellenállason (RA) keletkező és szükség ese­tén C kondenzátorral leválasztott kimenőjel a szinuszos modulálójel ellenére a sokszorozás ex­ponenciális volta miatt erősen nem szinuszos jellegű. A 3. ábrán bemutatott kapcsolásnál, az előbbi­től eltérően, két párhuzamos osztólánc útján biz­tosítjuk a sokszorozócső dinódáinak egyenfeszült­ségű tápfeszültségét úgy, hogy azok optimális sokszorozással működj ének. Az ábrán 1 a modulálandó sokszorozó, amely­nek K katódja van (pl. fotókatód); 2 a sokszo­rozó üzemi egyenfeszültségét előállító nagyfeszült­ségű áramforrás U0 kapocsfeszültséggel; 3 és 4 dinódaosztóláncok, melyekre a dinódákat az ábra szerint pl. oly módon kapcsoljuk, hogy minden második dinódát azonos osztólánccal táplálunk; 5 váltakozó áramú áramforrás, amely a moduláló feszültséget létrehozza; 6 transzformátor a modu­láló feszültség becsatolására; 7 szimmetrizáló elem pl. potenciométer vagy állítható kapacitás az eset­leges kapacitív aszimmetria kompenzálására; 8 a sokszorozócső munkaellenállása; 9 kimenő kapocs­pár, egyenfeszültség szempontjából szükség ese­tén C kondenzátorral leválasztva, melyről az anód­áram megváltozásával arányos modulált feszült­séget veszünk le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom