150430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás aminokarbonsavak hosszúszénláncú alkil-vegyületekkel történő N-alkilezésére

Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#.«"-?*• Nemzetközi osztály: C 07 c 4 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.430 SZÁM SE—1109 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 q 1—13 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás aromás aminokarbonsavak hosszúszénláncú alkiivegyületekkel történő N-alkilezésére \ l Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Nyíri Ferenc oki. vegyészmérnök, Budapest és Hoszáag Géza oki. vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. december 11. A találmány tárgyát aromás aminokarbonsavak hosszúszénláncú alkilcsoporttal N-alkilezett, a rajz szerinti (1 általános képletű) származékainak előállítására vonatkozó eljárás1

képezi. Áz (1) képletben, R1

12—18 szénatomot tartalmazó alkilcsoport; X

1 és X2 lehet hidrogén, halogén, nitro-, alkoxi-, ariloxi-, karboxil-, vagy észterezett karboxilcsoport, R2 pedig hidrogén, alkil- vagy árucsoport. Ezeknél a vegyületeknél az aromás magon levő helyettesítő csoportok, ill. a karboxilcsoport, valamint ennek észterei, az aiminocsoportra helyzetüknél fogva gátló hatást fejtenek ki az aminoosoport nitrogénjén, történő alkilezéssel szemben, emellett a 12—18 szénatomot tartalmazó alkuvegyületekkel egyébkent sem lehetséges az ilyen típusú vegyületeket ismert eljárásokkal alkilezni. Ezekhez a vegyületekhez tartoznak az aminobenzoesavak, aminoítálsavak, vagy ezek halogén, nitro, alkoxi- vagy ariloxi-ihelyettesített származékai, ill. az aminokarbonsavak alkil- vagy ariiészter származékai. Fenti vegyületek hosszúszénláncú alkilesoportokkal N-alkilezett származékai a színes fényképészeti termékek gyártásánál alkalmazott színképző anyagok fontos közbenső termékei, valamint a gyógyszeripar területén is jól felhasználható közbenső termékek és előállításuknál különösen lényeges az, hogy jó hozam mellett izomérmentes és nagytisztaságú termékeket kapjunk. j Fenti csoportba tartozó vegyületek előállítása at ismert eljárásokkal nem gazdaságos, ill. nem kivitelezhető. Például az aromás aminokarbonsavak alkilhalogenidekkel történő alkilezésénél (Adler, Chem. Soc. 1940, 576. o.) aiz aromás magon levő helyettesítő csoportok miatt mellékreakciók mennek végbe, mint pl. dekarboxileződés, savamid kondenzálás, aromás aminocsoport és aromás halogénvegyület közötti kondenzálás, kátrányosodás stb., valamint harmadrendű aminek keletkezése is lehetséges, emiatt a reakció egyáltalában nem, vagy csak rendkívül rossz hozammal kivitelezhető. Hasonló okok miatt nem vezetnek eredményre azok az alkilezési módszerek sem, amikor hosszúszénláncú alkilaminokat pl. halogénhelyettesített aromás karbonsavakkal reagáltatunk. Aromás aminokarbonsavak alkiiezésére nein bizonyultak megfelelőknek azok az eljárások sem, amelyek az alkilezést a foszforsav, kánsav és szulfonsav származékok hosszúszénláticú alkil-észtereivel végzik el. Ezeknél is lehetséges a harmadrendű aminek keletkezése. (J. Ferns, Chem.. Soc. 101, 281. o. [1912], C. Sekera, Am. Soc. 55, 384. o. [1933], Ullmann, Ann, 327, 120. o. [1903]). Aromás aminokarbonsavak alkilezése nem kivitelezhető azzal az ismert eljárással sem, amelynek során a szulfanilid káliumsóját alkilbromiddel reagáltatjuk. (J. Pope, Chem.'soc. 101, 521. o. [1912]). A szakirodalomban, ismeretes: az aminOiVegyületek alkiiezésére olyan módszer is, amelynek folyamán a toluolszulfainilideket az amíno-csoport monovagy dialkilezése céljából toluolszulfonsav alkilészterével reagáltatják vizes-nátronlúgos közegben. (Klaman, Monatshefte 83, 873 o. [1952]). Az előbbi eljárásmód azonban aminokarbonsavak, ill. ezek helyettesített származékára több okból nem alkalmazható. A hosszúszénláncú alkilszulfonsav•észtérrel történő alkilezásnél ugyanis a reakció