150406. lajstromszámú szabadalom • Dörzskapcsoló olajba futó lemezekkel
Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r \> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.406 SZÁM Nemzetközi osztály: F 06 d MA—1009 ALAPSZÁM Magyar osztály: 47 c Dörzskapcsoló olajban futó lemezekkel Maschinenfabrik Heid Aktiengesellschaft cég, Wien (Ausztria) Feltalálók: Sehleese Franz Horst üzemvezető, Stockerau (Ausztria), Kató Alexander főmérnök, ' Wien (Ausztria) A bejelentés napja: 1981. január 21. Ausztriai elsőbbsége: 1960. december 14. Ismert jelenség, hogy dörzskapcsolóknál, különösen ha azok olajban futnak, és dörzsfelületeik ne,m kényszermozgatással vannak vezetve, mint ahogyan ez olyan lemezeknél szokásos, amelyek meniesztőszervre vannak felhúzva, illetőleg ilyenekbe vannak bedugva, kikapcsolt állapotban, úgynevezett üresjárási nyomaték lép fel. Az említett üresjárási nyomaték a kapcsoló konstrukciós kialakításán kívül függ még a kenőolaj viszkozitásától, tehát a felhasznált kenőolaj üzemi hőmérsékletétől:, ezen kenőolaj hozzávezetési módjától és aj mindenkori fordulatszámtól. A lemezes kapcsolóknál az üresjárási nyomaték nagyságát legjobban a súrlódófelületek száma befolyásolja. A lemezek számával nő az átviendő és ezzel együtt a kapcsolható forgatónyomaték, valamint az üresjárati nyomaték is emelkedik. Bár az olajban futój dörzskapcsoló kopása és ezzel az élettartama a hozzávezetett olajmennyiség növelésével kedvező értetemben befolyásolható, azonban a kenőolajmejWiség növelésével az üresjárási nyomaték is emelkedik. Károsan hatnak az üres járási-nyomaték által előidézett jelenségek, így.az a felmelegedés, amely miatt a fordulatszámot korlátozni kell, valamint az üzembentartandó kapcsolóegységeik számai és a kapcsolóval lekapcsolt gépelemek lassítása. Bár a lassítás fék alkalmazásával befolyásolható, és ezzel a dörzsellenállások növekedése megengedett határon belül tartható, mégis ily módon a megnövekedett súrlódóellenállások további járulékos hőt fejlesztenek. A dörzskapesolók (terhelést-átvivő kapcsolók) megítélésénél jelentős tényezőt képez a főforgatónyomaték megszűnési ideje. Ezalatt az az időtartam értendő, melyet a normális üzemi körülmények közt működő kapcsoló igényel a szorítóerő kikapcsolása után, midőn a fő forgatónyomaték az üresjárási-, vagy maradéknyomatékra változik. Ennek az időnek a legtöbb gyakorlati esetben lehetőleg rövidnek kell lenni, hogy ezáltal a hajtott részek utárni utasának nagysága és a túlfedés a hajtóegységben található más kapcsolók bekapcsolásánál csökkenjen. A kapcsolók kapcsolásának valamennyi átfedése a kapcsolási munkából kifolyólag járulékos hőt fejleszt úppúgy, mint a fékezés is, mely a túlfutást meg tudja gátolni azzal, hogy felmelegedést idéz elő. A lemezek súrlódó felületeinek, valamint a súrlódó felületpároknak, azok formakiképzésének már egész sora ismert. Ezeknek az a feladata, hogy az üresjárási nyomatékot és a lekapcsolási időt lerövidítsék. így ismeretes a lemezek oly kiképzése, hogy tányérrugókként hassanak, mint például sinus-lemezek, emyős-lemezek, ék-lemezek stb. Ismeretesek továbbá olyan feszítőrugók, melyek a külső vagy belső lemezek közt vannak elrendezve, vagy olyan lemezek, melyeknek súrlódó felületeiben olajhornyok vannak, mely olajhornyok vagy radiálisán, vagy húrmetszet mentén haladnak. E hornyokkal szemben az ellenlemezben vagy azonos olajhornyok vannak, vagy sima lemezfal van, A lemezekben elhelyezett kerületi hornyok, vagy koncentrikus kör mentén, vagy archimedesi spirál alakjában fejtik ki hatásukat. Ezenkívül ismeretesek olyan lemezek, melyek a súrlódó felületben áttöréseket tartalmaznak a mágneses fluxus elosztása céljából. Valamennyi kiviteli formának az a hátránya, hogy hatásuk az üresjárási nyomatékra csak kismértékű. A lemezek; élettartama tányérrugó-hatás
