150385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítettlen bisz-terciér glikolok előállítására

2 150.385 zékká alakítjuk át (e képlatben X, Y és M jelen­tése megegyezik a fentebbi meghatározás szerin­tivel), maid ez utóbbi vegyületet valamely metil­halogeniddel, különösen metiljodiddal reagáltat­juk. A rajz szerinti (III) általános képletnek meg­felelő fém-acetilidiekkel való reakciót pl. folyé­kony ammóniában, e közeg f orrpontjának meg­felelő hőmérsékleten folytathatjuk le, mimelíett a férn-acetilid pl. „in situ" is előállítható a re­akció előtt, acetilénnek vagy propánnak a folyé­kony ammóniában oldott fémmel való reakciója útján. A fém-acetilid a reakció folyamán is képez­hető „in situ", pl. oly módon, hogy acetilént vagy propint a (II) általános képletnek megfelelő — adott esetben helyettesített —• 2-fen ilate to in­nal valamely vízmentes szerves oldószerben, mint metilálban (dirnetoximetán), dietiléterben vagy ezek elegyében, formaimdban, dimetilformamid­ban vagy dimetilszulfoxidban, valamely finoman szuszipendált alkálihídroxid jelenlétében, közönsé­ges vagy kissé megnövelt, pl. 1—1,33 atm. nyo­más alatt reagáltatunk. A (IV) ál talán os képletnek megfelelő szerves magnéziumhaloganidekiként pl. a H. Normant (Bull. Soc. chim. France 1957, 728), valamint H. E. Ramsdan és munkatársai (J. Org. Oh em. 22, 1602, 1957) által leírt vmilmagnéziurnhalogenidek alkal­mazhatók, amelyek pl. tetrahidrofuránban állít­hatók elő és ugyanebben az oldószerben reagál­tathatok is. A (IV) általános képletű vegyületek további példájaként az acetilén-rnonomagnézmm­bromid említhető, amelynek tetrahidrofurános szuszpenzióját pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy etilmagnéziumbromid tetrahidr of uránnal készített oldatát részletekben hozzáadjuk acetilén telített tetrahidrofurános oldatához, állandó további ace­tilén-bevezetés közben. (Vö.: E. R. H. Jones, L. Skatteböl és M. C. Whiting, J. Chem Soc. 1956, 4765—68.) Ennek során a magnéziumvegyü­let további részletét mindenkor csak az etán­fejlődés befejezte és a reakcióelegy acetilénnel való újbóli telítése után adjuk hozzá a reakció­elegyhez, hogy az acetilén mindenkor felesleg­ben legyen jelen a reakcióelegyben. Az a körülmény, hogy a reagáltatandó keton­vegyület molekulájában egy szabad hidroxil­csoport van jelein, természetszerűen azzal a kö­vetkezménnyel jár, hogy mind a (III) általános képletű fém-acetilidet, mind a szerves magmézium­halogenid-vegyületet legalábbis moláris felesleg­ben kell alkalmazni. A hármaskötést tartalmazó kondenzációs ter­mék kívánt esetben a megfelelő kettőskötéses vegyületté történő redukcióját pl. hidrogénnel, Rsney-nikkel jelenlétében folytathatjuk le, amikor is a reakciót röviddel egy mól hidrogén felvétele előtt meg kell szakítani, és a reakcióterméket fel kell dolgozni. A redukció történhet azonban hid­rogénnel különlegesen elkészített katalizátorok (vö. pl. H. Lindlar, Helv. Chim. Acta 35, 446, 1952, valamint D. J. Cram és mtsai, J. Am. Chem. Soc. 78, 2518, 1956) jelenlétéiben is, amikor is a reakció egy mól hidrogén felvétele után magától megáll. A (II) általános képletnek megfelelő oly kiinduló anyagok, amelyek helyettesi tőként klór- vagy fluoratomot éstvagy trifluormetil--csoportot tar­talmaznak, pl. oly módon állíthatók elő, hogy a megfelelően helyettesített fenilmaginéziumbromi­dot éter-jellegű oldószerekben, mint dietil-éterben vagy tetrahidrofuránban egyenértékű mennyiségű diaeetillel reagáltatjuk. A (II) általános képletű kiinduló anyagok további lehetséges előállítási módja, amely brómmal helyettesített ily vegyü­letek előállítására is alkalmazható, abból áll, hogy az X és Y meghatározásának megfelelően helyet­tesített aeetofenon-szárrnazékot folyékony ammó­niában alkilfém-acetil id ékkel reagáltatjuk, majd az így kapott gyűrűben helyettesített fenil-metil­-etinil-karbinolok molekulái ára vizet addicioná­lunk, pl. higonyoxid és kénsav jelenlétében. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemlél­tetik. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius­fokokban értendők. 1. példa: Egy szárazjeges hűtővel, keverőművel, toluolos hőmérővel, gázbevezetőceővel és csepegtetőtölcsér­rel felszerelt, 2500 ml űrtartalmú keverőlombikba, amelyet acetonos szárazjég-fürdővel —40°-ra hű­töttünk le, nedvesség kizárásával beviszünk 1500 ml vízmentes, ammóniát. Az alábbi reakciókat ammónia-visszafolyatásLsal, vagyis kb. —35° reak­cióhőméfséklet mellett folytatjuk le. Először 1.0 g kristályos vas(III)-nitrátot adunk be a lombikba, majd 2,0 g lém-náriumot. Miután, a kezdetben fellépő mélykék színeződés szürkébe csapott át, kb. fél óra alatt 23,0 g fém-nátriumot adunk részletenként a lombikba, apró kockák alakjában. A kék szín szürkébe történő utolsó átcsapása után negyed órával tisztított acetiléngázt vezetünk be a lombikba, 1 liter/perc áramlási sebességgel. 60 liter acetilén bevezetése után az acetilén be­vezetési sebességét 1 / i liter/percre csökkentjük, majd 4 óra alatt 99,25 g 2-(p~klórfenii)-acetoint csepegtetünk a reakcióelegyhez. Ezután az ace­tiléngáz bevezetését megszakítjuk és a lombik tartalmát ammónia-visszafolyatás mellett egy óra hosszat továbbkeverjük, majd a lombik tartalmát kb. —60° hőmérsékletre hűtjük le és óvatosan hozzáadu.nk 140 g szilárd ammóniumkloridot. Az ammóniát ezután ledesztilláljuk és helyébe 500 ml étert töltünk a lombikba. A reakcióelegyet ezután 500 ml víz1 hozzáadás aval elbontjuk, az éteres réteget különválasztjuk és a vizes oldatot éterrel kimerítően extraháljuk. Az egyesített éte­res kivonatot semlegesre mossuk, nátriumszulfá­ton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot víz­sugár-vákuum alatt desztilláljuk, amikor is 163— 167° forrpontú nyersterméket kapunk, 10 mm Hg-oszlop nyomás esetén. A rektifikálás során színtelen, erősen viszkózus folyadék alakjában kapjuk a 3-metil-4^(p-klórfenil)-í-pentin-3,4-diolt, amely 5 mm Hg-oszlop nyomás alatt 155°~on forr; nD = 1,552. A fentihez hasonló módon állíthatók elő pl. az alábbi további hasonló vegyületek is:

Next

/
Oldalképek
Tartalom