150338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új indolszármazékok előállítására

150.33R Z _ C —R4 \R-IV. Ark 1 c o K 1 t , c1 , c " brl 1 idc^ tilláljuk. pi (' kJn ti) iziir to \ 3. re-i iti / (- i " III n észtere-Í iái nil /a nu alkil-képletü halogénvegyülettel, — mely képletben R3

, R4

és R

5

jelentése a fent megadott és Z jelentése halogén —CH2

vagy halogén —, .reagáltatunk ; b) valamely I. képletű iindolszanmazefcot, mely a 2, 3-helyzetben és/vagy a benzol magban kettőskötéséket tartalmaz, hidrái ássál alakítunk át a megfelelő oktahidroindolil-vegy Qieitté; c) valamely az I. képletű vegyület atepvázát tartalmazó vegyületbe, amelyből az R1—R

:>

csoportok közül egy vagy'több hiányzik, a hiányzó R1

—R

5

csoportot vagy csoportokat bevisszük, 1)0. az R1

—R

5

csoportok helyén levő .más reaktív csoportokat az R1

—R

5

csoportokká alakítjuk át; d) kívánt esetben, pl. vízoldható származékok előállítására valamely az I. képletnek megfelelő indolvegyületet az. indoligyűrű nitrogén atomján és/vagy valamely más, a molekulában jelenlevő nitrogén atomion kvateroizáljuk, savval való kezelés útján a megfelelő savval képzett addíciós vegyületté alakítjuk, vagy oxidációval a megfelelő amiraoxiddá alakítjuk át. a) Reakció: Az I. képletű vegyületek előállítása, -melyekben Y jelentése —O—CO—, önmagukban ismert észterező eljárásokkal történik. Az indolil komponens X helyettesítője ennél az eljárásnál előnyösem OH, halogén, vagy O-aeil. A III. képletű ecetsavkoítiponens szabad sav, só, anhidrid, savhalogenid vagy átészterezésire alkalmas észter alakjában alkalmazható. Ha az átészterezéíaiél úgy járunk el, amint az az alkoholoknak savval való észterezésénél szokásos, úgy előnyösen vízmegkötő anyagok, mint pl. tömény kénsav, vagy sósav jelenlétében dolgozunk. Ha a II. képletű vegyületet, melyben X jelentése OH-csoport, savhalogeniddel vagy III. képletű savval reagáltatjuk, úgy előnyösen bázíkue anyagot adunk savmegikötőkéot a reakcíóelegybe. Valamely II. képletű indolszarmazeknak, melyben X jelentése OH, a III. képletű sav anhidridjével való észterezése a szokott módszerekkel lörténhet. előnyösen valamely tercier bázis., mint pl. piridin hozzáadása mellett, magasabb hőmérsékleten. Az a) reakciót átészterezésként is véghezvihetjük. Ez az átészterezés három különböző módszer szerint történhet: 1. A II. képletű indotszánmazéikot, melyben X jelentése OH-csoport, a III. képletű sav valamely díszterével reagáltatjuk, vagy 2. a II. képletű indolszármazékot, melyben X jelentése aciloxi-gyök, a III. képletű szabad savval, vagy 3. a III. képletű sav észterével reagáltatjuk. Különösen előnyös, ha az 1. reakció szerinti átésztenezéshez észterként a III. sav alacsony ezéniatomsz'ámú _ alkilészterét használjuk. A reakciót alkalikus anyagok jelenlétében, mint pl. alkoholát, alkálifém, alkálihidroxíd, pl. nátriumhidroxid jelenlétében végezzük el. Az eközben képződött ala.pony szénajtomszámú alifás alkoholt a reakcióelegyből kidesztilláljuk. A 2. reakcióban L Í it 'ai i^ c i ü v / i ^ o1 c i ' n I dekalint. A i u-, ti v ta1

z )i í ii ti alkáli -l i í 1 v in»1

ni t n^"t mi mioiK

e+" vagy al -k ilii i n1

a i(- k oc

1

e«\l) A ) n ii icii bt P) i) 1 cgezhetjük, h ,\ \ 1 i íj I ki i ! tu n to it in/t o+, amely: 1 X p^ites hdk in íp1 lloi) t

r III. kép-ki i i^ i \ i y iiin \ danprv .)j« ü (pl. alk A s )] i 1) i i i idv Ipeikoj t u m sen va-1 i) \ ( tu 7t.L i\ p o] t)l bin/ teienlétébu { i t \ I 1 j1 u a ír id A loühk^a i melyben TT i k —^M1^ L )— ktuui i le «.b árasokat i ' i pl tin 1 Pan II krp1 ei iek rnegl Í o t un X itlf ili e l\rH

2

, III. k ) i iti L1

tt i \ ii \ i" utóbbiv dm i Í i it i (L pt s umazéká-H i í A i i ii i \ í 04 lidet alk itii 1 1 K r 1 / J n I0I51 /unk, pl. li z i'b 1 \ i i bui Lk'j

n 1 a hőmért 1 11 íc <.\ ' II d íokepes halomi ii 1 1\ ft 1 1 ' leakciukepes észterek c \ ' t 1I1 1 itk 11

< ni l 1- v 4/ otdésztert, 1 v 1. u i i" iL

b bom is k etni és adott r ti t 1 / 1 t ('c n pc 1 '• ' 1 j/m \ I ^epnb M v'lcl 1 1 ^ikbír Y jelenei O- , _ O—C ti P eteu leállítás b unl\ T 11. T icd zeib f unt eloillíthatók. J An\o ni 1 V7 11 u on- iA r LI zmlezis szerint I u 1 1 c A? (• KO' Jx i\\ dp imizckit (II. kép+ i )i \ O aAd Al i> \ lam j IV képletű i d , 1 \ c \ A+

c J

> en 1 ki 1- Vdgy bróm-1 i íz x kp ""il e c 1 iPdoat •ju1

Előnyös. h J iQ A "> jitit di 1 1 1 > IŰ ti e étben zárt II u 1 u / A la L kuiot Különösen re-K k pc do' 1 k v tli a'1 a/jbu 01 mint pl. vi i/hi inbii 111 ^1 1 t Knmponc i k valan b nitt 1 101 il to uo'b 11 \aló több-1 > ti i si ] hí

ítjiitl j 1 idcbem. Ha 1/ <- c 1 1 1 7

b^/ 11 c ko

1

o'ok-ít «óik, pl. IIIK n i(< k <d k]alcii A-iim //u v előnyösein x 1 ;

iiul n ti ->g\)1c

is ot p n iti íumailkohi L ot 1 .j kahim 1 dioxidul tdago\ nk a reakcióba. 1 ) Ti \' '' •\ l lijett L u t1

dhtc'ia tálaim

1 1 1 1 J 7 1 1 L ] u t ob a \eg>uletekct am A e ^ z nk1 L uo"n 1 231 elvz tVn e \ ^, ip un b i 1c1

">sivot" tkt+ taital 1 7i k 1 1 dl .1 1 A rí; 13, i metanolom )1-ii D n c aJA

l c 1 i^r i

i\ hoz 1 d tvd irga-1 1 iű v i 1 il 11 it ' n,uid ez ut 11 11 mt n-,\

0 i-i T

1

hom lk < pe ' g i 1 iteg> 60 1 <• en j t\ 1 1 1 i m K 1I1 i nők tű pl 1-tn A \ «'it iikd |olf nie eb n c) Reakció. Találmányunk további változata szarint olyan vegyületeket, melyek aiaipváza az I. képletnek felel 'meg, die amelyek az R1—R

;>

csoportokat nem tartalmiazzá'k teljes eizámban, önniagukban ismert ariódszerek seigítségéviel a hiányzó gyökkel helyettesítjük. így pl. az I. képletnek megfelelő valamely észtert, amely a nitrogénen nem tártai-