150207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-heterociklusos vegyületek előállítására
2 150 207 — a képletben Z, X, Y és Am jelentése megegyezik a fentebbi meghatározásokkal — valamely reakcióképes észterével reagálta tunk, és az így kapott tercier bázist kívánt esetben valamely szervetlen vagy szerves savval képezett sóvá, vagy valamely alifás vagy aralifás alkohol reakcióképes észterének addicionálása útján a megfelelő kvaternér ammónium-vegyületté alakítjuk át. Kondenzáló szerként a találmány szerinti eljáráshoz főként nátriumamid, litiumamid, káliumamid, nátrium vagy kálium, butillitium, fenillitium, nátriumhidrid vagy litiumhídrid alkalmazható. A reakció valamely inert szerves oldószer, mint pl. benzol, toluol vagy xilol jelenlétében, vagy ilyen oldószer alkalmazása nélkül foytatható le.° A fenti (III) általános képletnek megfelelő aminoalkohol reakcióképes észtereként elsősorban a megfelelő halogsnidek jöhetnek tekintetbe; ezek példáiként az alábbiak említhetők meg: dimetilamino-atilklorid, clietilamino-etilklorid, metiletiletilamino-etilklorid, ^-dimetilamino-propilklorid, ß-d imetilamino-izopr opilklorid, y-dimetilami no--pr opilkloirid, á-dimetilamino-butilklorid, «-metil-y-dimetilamino-n-amilklorid, ^-(di-n-propilamino)-etiklorid, /5-(metü-izopropila'mino)-etil:klorid, ß-(ß-n-butilamino)-etilklorid, /?-(di-izobuti]a,mino)--etilklorid, pirrolidino-etilklorid, piperidino-etilklorid, y-piperidino-propilklorid, morfolino-etilklorid, /S-(N-metil-pipe-razino)-etükk»rid, #-<4-acetoxietil~ -pipera.zino)-etil! klorid, y-(4-acetoxiet.il-piperazino)-propilklorid és N-metil-piperidil-{2)-.metil:klorid; alkalmazhatók azonban erre a célra a megfelelő broimidok és jodidok is. A reakció kiinduló anyagaként alkalmazható (II) általános képletű vegyületek példáiként a 3-klór, ill. 3-bróm-iminodibenzil és -iminostilbén említhetők. (Az, említett iminodibenziil-származékokat a helyettesátétlen iminodifoenzilből állíthatjuk elő, N-aeilezés, acetilkloriddal Friedel—Crafts szerinti reagáltatás, nitrogénhidrogénsavval Schmidt módszere szerinti kezelés, a kapott 3-acetamido-5-acíl-iminodibeinzil részleges hidrolízise, a S-amino-S-acilvegyület diazotálásia, a diazóniumhalogenid réz (II halogeniddel Sandmeyer szerinti re.agáltatása és az 5-acilgyök hidrolitos lehasítása útján. Az iminostilbén-származéikok a megfelelő 5-acil-iminodibenzil-származéko'kbó:l állíthatók elő, a 10-helyzetbe.n pl. N-bróm-s.zukcinimides balogénézés, halogén-hidrogén-lehasítás és pl. alkálilúgos hideg hidrolízis útján. Az (I) általános képletű tercier aminőkből reakcióképes észtereknek, főként alifás vagy aralifás alkoholok hailogenidjeimek vagy szulfátjainak — mint pl. metiljodid, dimetiiszulfát, etilbromid, etil jodid vagy benzilklorid — addicionálása útján a szokásos módon képezhetők a megfelelő monokvaternér amimóniumvegyületék, amikor is az Am csoport reagál e kvaternérezési reakció során. A tercier bázisok szervetlen vagy szerves savakkal, mint pl. sósavval, brőimhidrogémsavval, kénsavval, foszforsavval, metánszulfonsavval, etándiszulfonsavval, ecetsavval, citromsavval, almasavval, borostyánkősavval, fumársavval, maleineavval, borkősavval, benzoesavval vagy ftálsavval sókat képeznek; e sók egy része vízben oldható vegyület. A találmány szerinti új vegyületek előállítási eljárását közelebbről az alábbi példák szemléltetik.. E példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek, ezek a térfogati*eszekhez oly módon aránylanak, mint a gramm a ml-hez. A példákban megadott hőmérsékletek Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 22,9 rész 3-iklór-imiinodibenzilt 300 térfogatrész xilolban oldunk, majd keverés közben, nitrogénlégkörben 4 rész nátriumamidot adunk hozzá toluoliban porított és szuszpendáit .állapotban. A xilolos oldat azonnal sötétre színeződik, a nátriumsó kikristályosodása közben azonban ismét kivilágosodik. A reakcióelegyet kb. 2 óra hosszat keverjük 80° hőmérsékleten, míg az ammóniafejlődés be nem fejeződik. A nátriumsóhoz y-dímetilamino-pr opilklorid toluolos oldatát adjuk (ezt az oldatot oly módon állítjuk elő, hogy 17,4 rész, tehát kb. 10% feleslegben alkalmazott hidrokloridíból nátronlúggal felszabadítjuk a szabad bázist, ezt toluollal felvesszük és vízmentes nát'riumszulíonátcn 2 óra hosszat szárítjuk), majd az elegyet 15 óra hosszat forraljuk keverés köziben visszacsepegő hűtő alatt, A kivált nátriumkloridotkiszűrjük és a szüredéket kis térfogatra bepároljuk. A maradékot éterrel hígítjuk, majd az oldatból száraz sósav/gáz bevezetése útján lecsapjuk az 5-(y-dimeti,lamino-propil)-3-: klór-iminodibenzil hidrokloridját, A levált terméket szívószűrőn leszűrjük, majd acetcnból többszöri átkristályosítással tisztítjuk; az így kapott tisztított termék olvadáspontja 191,5—192°. A 17,4 rész y-dietilami,no-propilklorid-hidrokloridból felszabadított bázis felhasználásával analóg módon állíthatjuk elő az 5-{y-dietila:m.ino-propil)-3-klór iminodibenzilt, a 2-0,5 rész /5-piperidimo-etilklorid-hidrokloridból felszabadított bázis felhasználásával pedig az 5-(/?-piperídino-etil)-3-klór-iminodibenzilt. Ha viszont 27,4 rész 3-bróm-iminodibenzilből indulunk ki, akkor a fenti példával analóg módon az 5-(y-d.imetilamino-proipil)-3--bróm-iminodibenzilt állíthatjuk elő; olv. p. 185°. Ha 19 rész y-(N'-metii-piperaz.ino)-propilkloridból indulunk ki, analóg módon, a 3-klór-5-ry-(N'-metil-pipe.razino)-propil]-i,miinobe!nzilt kapjuk, mely éter és petroléter elagyéből átkristályosítva 83—84° hőmérsékleten olvad. 2. példa: 23 rész 3-klóir-iminodi'benzilt 190 térfogatrész xilolban oldunk, 4,3 rész nátriurnamidot adunk hozzá (toluol'ban porított és szuszpendáit állapotban), majd nitrogén-légköriben 3 óra hosszat keverjük 80° hőmérsékleten. Az oldat eközben először sötétre színeződik, a nátriumsó kikristályosodásának megkezdődése után azonban, kivilágosodik. A nátriumsóhoz niorfoliínoetiliklorid-oldatot adunk (ezt az oldatot 20,5 rész hidrokloridból állítjuk elő, éspedig a szabad bázist híg nátronlúggal felszabadítjuk és benzollal felvesszük). Ezután a reakcióelegyet 16 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt, állandó keverés közben. Az oldatot
