150189. lajstromszámú szabadalom • Reaktanciacsöves kapcsolás nagy frekvencialökettel, kis amplitudómodulációval
Megielent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG & -s^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÍLMÁNYI HIVATAL 150.189 SZÁM Nemzetközi osztály: H 03 c ZE—192 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 a4 14—18 Reaktanciacsöves kapcsolás nagy frekvencialökettel, kis amplitúdómodulációval Zentralinstitut für Kernphysik, Kossendorf bei Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Schöps Kurt oki. mérnök, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1961. július 26. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1960. július 27. A találmány tárgya reaktanciacsöves kapcsolás, amellyel nagy frekvencialöketnél csekély amplitúdó-modulációt tehet biztosítani. Az ismert reaktanciacsöves kapcsolásoknál az oszcillátorkörrel a reaktanciacső változó meredekségétől függő komplex ellenállás vasi párhuzamosan, kapcsolva. A reaktanciakomponens a kívánt elhangolást idézi elő, míg, az ohmos komponens nem-kívánatos csillapítást okoz. Ha például annak következtében, hogy a reaktanciacső meredekségét a moduláló feszültséggel változtatják, frekvenciamoduláció áll elő, akkor az oszcíliátorkörre! párhuzamosan képcsőit komplex ellenállásban a reektancia komponenssel az ohmos komponens is változik. Az ohmos komponens az oszcillátorkor csillapítását változtatja és ezzel amplitúdómodulációt okoz. Már maga a tiszta reaktanciafcompdnens is megváltoztat]a az oszcillátorkör L/C viszonyát és ezzel ugyancsak amplitúdómodulációt idéz elő. Az ismert reaktanciacsöves kapcsolásoknál a célként kitűzött és egyes eseteikben elért 90°-os fáziseltolást a reaktanciacső vezérlőráos-feszültsége és anódfeszültsége között feszültségosztőval vagy négypólus-hálózatekkal hozzák létre, amelyek reaktanciák és ohmos ellenállások kombinációjából állnak. Ilyen feszültségosztók alkalmazása mindig nem-kívánatos amplitudómodulációval jár. A reaktanciacső növekvő meredekségével növekszik az oszcillátoirkör csillapodása és ezzel csökken az oszcillátorfeszültség. Az ismert kapcsolások említett hátrányait azáltal kerüljük el, hogy a találmány értelmében valamely ismert járulékos fázisforgató hálózat vagy feszültségosztó alkalmazása nélkül mesterségesen osililapodoitt, jt-rezgőkörös kapcsolásban üzemeltetett oszcillátorhoz oly módon kapcsolunk egy reaktanciacsövet, hogy a reaktanciacső anódja az oszcillátorcső anódiával együtt a rezgőköri tekercs egyik végére van kötve, a reaktanciacső vezériőfészültségét a rezgőköri tekercs •megfelelő helyén, kiképzett leágazásán vesszük le és a rezgőköri tekercs másik vége, amelyhez a csillapító ellenállás csatlakozik, az •oszcillátoreső vezérlőrácsára van kötve. Az új kapcsolás rendkívül egyszerű felépítésű és az az előnye, hogy vele például az alábbi amplitúdó meneteket tudjuk beállítani egyszerűen azáltal hogy egy tekercs leágazás helyét változtatjuk, e 1. Közel konstans amplitúdó. (Például a reaktanciacső S = O és S =• Smű x meredekségénél az amplitúdó azonos és csak a közbenső tartományban adódnak csekély eltérések.) 2. A reaktanciacső meredekségének növekedéséivel növekszik az amplitúdó. 3. A reaktanciacső meredekségének növekedésével csökken az amplitúdó. A találmány szerinti kapcsolás működési módját példák alapján isimertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolás helyettesítő kapcsolását mutatja. A 2. ábra a találmány szerinti kapcsolás egy másik helyettesítő kapcsolása. A 3. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolásifeszültség vektor-diagramja. A 4. ábra példa a reaktanciacső, az oszcillátorcső és a Jt-rezgőkör találmány szerinti összekapcsolására. Az 5. ábra alkalmazási példát mutat a találmány- szerinti kapcsolásinak fűrészrezgés generátorban, ún. vobulátorban való felhasználására.
