150157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású benzilguanidin származékok előállítására

2 150.157 ká is átalakíthatók. így pl. á hidrojodidokból ezüstkloriddal való reagáltatás vagy metánok® só­savoldattal való melegítés útján hidrokloiidokat állíthatunk elő. Az (I) általános képletű benzilguanidinek és savakkal képezett addíciós sóiknak a gyógyászati alkalmazása valamilyen gyógyszerészeti szempont­ból elfogadható vivőanyaggal készített gyógyszer­készítmény alakjában történhet. E készítmények előállítása a gyógyszerészetben szokásos bármely módszerrel történhet, a készítmény alkotórészei­nek összekeverése útján. Orális alkalmazásra a guanidin vegyület ill. sói finom por alakjában vagy szemesézett alakban kerülhetnek felhaszná­lásra; e por alakú vagy szemesézett készítmények hígítószereket, továbbá diszpergáló és felületaktív szereket is tartalmazhatnak, beadásuk vízben vagy szirupban eloszlatott kanalas orvosság alakjában is történhet. Készíthetünk továbbá orális alkal­mazásra kapszulákban vagy ostyatok okban kisze­relt száraz vagy nem-vizes szuszpenziót képező készítményeket, az utóbbi esetben valamely szusz­pendálószer felhasználásával is; készíthetünk tab­lettákat, amelyek kötő- és kenőanyagokat is tar­talmazhatnak; készíthetők továbbá szuszpenziók vízzel, valamilyen sziruppal vagy olajjal vagy víz-olaj emulzióval, amikor is ízesítő, tartósító, szuszpendáló, sűrítő és emulgáló adalékok is ad­hatók a készítményhez; a szemcsék és a tabletták bevonattal is elláthatók. Parenterális alkalmazás­ra a guanidin-származék ill. sói vizes vagy nem­vizes injekciós oldatok alakjában kerülhetnek be­adásra; az ilyen oldatok oxidációgátlószereket, tompítókat, bakteriosztatikus anyagokat, valamint az oldatot a vérrel izotóniássá tevő oldott adalé­kokat is tartalmazhatnak; alkalmazhatók ilyen célra vizes szuszpenziók is, amelyek szuszpenüáló­szereket és sűrítő adalékokat tartalmazhatnak; készíthetők injekciós oldatok közvetlenül a be­adás előtt is, ilyen célra előállított steril tablet­ták ill. szemesézett készítmények felhasználásával; e készítmények szintén tartalmazhatnak hígító­szereket, diszpergáló és felületaktív szereket, kö­tőanyagokat és kenőanyagokat is. Beadhatók a guanidinvegyületék és sóik végbélkúpok vagy pesszáriumok alakjában is; ezeket valamely erre alkalmas alapanyagba való bekeverés útján ké­szíthetjük el. Az (I) általános képletnek megfelelő benzilgua­nidinek és savakkal képezett addíciós sóik gyó­gyászati adagjának nagysága számos tényezőtől, mint pl. az adott esetben alkalmazásra kerülő guanidinvegyület ill. só hatáserősségétől és toxi­kussági fokától, a beadás módjától és gyakori­ságától, valamint a gyógyszerkészítmény elkészí­tési módjától függ. Az alkalmazandó adag nagy­sága azonban általában 5 mg és 500 mg között lehet. Folyamatos gyógyszeres kezelés céljaira a gyógyszer napi 2—3 adagban történő beadása mu­tatkozik általában előnyösnek. A jelen találmány körébe tartozik az (I) álta­lános képletnek megfelelő benzilguanidineket ill. sóikat hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészít­mények előállítási eljárása is; ennek az eljárás­nak a lényege a hatóanyagnak valamely gyógy­szerészeti szempontból elfogadható hordozóba va­ló bevitele ill. békeverése. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; a hőmérsékleti adatok e példákban Celsius-fokok­ban vannak megadva. 1. példa: a) 12,5 g 2-brómbenzilamin, 10,0 g S-metil-izo­tiouróniumszuli'át és 20 ml víz elegyét egy 100 ml-es Erlenmeyer-lombikban 1 1/2 óra hosszat hevítjük vízfürdőn, elszívással felszerelt fülkéiben; eközben az elegyből metilmerkaptán távozik, amely jellegzetes szagáról könnyen felismerhető. A reakcióelegyet ezután lehűtjük és 100 ml etil­alkohollal hígítjuk. Színtelen szilárd termék vá­lik ki, ezt elkülönítjük és etilalkohollal mossuk. A kapott szilárd termék 230—232°-on olvad; víz­ből történő étkristályosítás után az olvadáspont 247—248°. A termék összetétele pontosan 2-hróm­benzilguanidinszulfátnak felel meg. b) 14,0 g 2-brómbenzilamin, 10,0 g S-metiltio­uróniumszulíát és 30 ml víz elegyét kb. 1/2 óra hosszat melegítjük vízfürdőn, miközben metil­merkaptán fejlődik az elegyből. Fehér szilárd ter­mék alakjában válik ki a 2-brőmbenzilguariidin­szulíát; ezt elkülönítjük, etilalkohollal és éterrel mossuk, majd vízből átkristályosítjuk. Az így ka­pott termék olvadáspontja 244—246°. 2_3. példa: Az alábbi táblázatban felsorolt vegyületeket az 1. példában leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő: Példa sorsz. Kristályosítási oldószer Op. 2. 3. Cl szulfát forró víz 237—240° N02 szulfát etanol/víz 225—228° 4. példa: 0,555 g súlyú tablettákat készítünk N-2-bróm­benzil guanidin-szulfátból, oly módon, hogy 0,25 g hatóanyaghoz, amelyet finom por alakjában alkalmazunk, 0,25 tejcukrot és 0,05 g keményítőt keverünk, a keveréket alkohollal vagy alkoholos polivinilpirrolidonnal, vagy pedig alkohol és víz 1 :1 arányú elegyével szemesésítjük, a kapott szemcséket 40° hőmérsékleten megszárítjuk, kenő­anyagként 0,005 g magnéziumsztearátot adunk hozzá és ezt a keveréket tablettává sajtoljuk. 5. példa: 0,505 g súlyú tablettákat készítünk N-2-bróm­benzilguanidin-szulfátból, oly módon, hogy tab­lettánként 0,5 g hatóanyagot finom por alakjában alkohol és víz 1:1 arányú elegyével szemcsésít­jük, kenőanyagként 0,005 g miagnéziumsztearátot adunk hozzá és a keveréket közvetlenül tablet­tákká sajtoljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom