150081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3-fenil-pirrolidineknek és ezeknek az előállítására

2 150.081 hatók oldószerként, mert ezek is reakcióba lép­nek. Ilyen eseteikben célszerűen dioxánt alkal­mazunk közömbös oldószerként. Elektrolitikus redukció esetén célszerű ólom­katódot alkalmazni és legalább 0,1 Amp/cm 2 áramsűrűséggel dolgozni. Az eljárás egyik elő­nyös kiviteli módja esetében elektrolitként 5! 0%-os kénsavat, oldószerként pedig kismolekulájú alko­holokat, pl. metanolt alkalmazunk. Az eljárás kiindulóanyagaként alkalmazásra ke­rülő 1,4-nitrokarbonil-vegyületek előállítása pl. oly módon történhet, hogy benzilidén-ketonokat önmagában ismert módon nitroialkilekkel hozunk reakcióba, A fenti eljárásmód alkalmas kíindulóainyagainak példáiként az l^nitro-2-(p-metoxifenil)-pentainon­-(4) és l-nitro-2-(im,p-dimetoxifenil)-penta'non-(4) említhetők. 2. A rajz szerinti (III) általános képletnek meg­telelő l^ciano-3-oxo-vegyületek redukciója; e kép­letben R2—R4 és Z jelentése megegyezik a fen­tebbi meghatározás szerintivel. Ez az eljárásmód csak olyan (I) általános képletű vegyületeket ad termékként, amelyek képletéiben az Rí, R5 és R6 hidrogénatomot képvisel. Amennyiben a (III) kép­letben R2 hidrogénatom ort jelent, célszerű, ha a reakcióhoz nem magát a szabad aldehidet, hanem annak valamely acetátját alkalmazzuk. A redukció ebben az esetben is katalitikusan vagy elektrolitikusan folytatható le, amint ezt az 1. alatti eljárásmód esetében leírtuk. A kiindulóanyagként alkalmazásra kerülő ciano­ketonok önmagukban ismert eljárásokkal állítha­tók elő, pl. oly módon, hogy benzilcianideket nátriumamid jelenlétében alfa-halogénketonokkal hozunk reakcióba, vagy aiminoketomok (Mannich­íéle bázisok) amimoesoportját kálciumcianid segít­ségével kicseréljük, vagy pedig alkiletilénketonok molekulájára — adott esetben aceitoinciánhidriri segítségével — hidrogéncianidot addicionálunk. A kiindulóanyagként szintén alkalmazható ciano­aldehidek és származékaik szintén önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő. így pl. ben­zilciatnidoknak nátriumamid jeleinlétében alfa­-haloigénaldehid-acetálokkal való reagáltatásia út­ján cianoaldehid^acetálokhoz jutunk. A fenti 2. eljárásmód alkalmas kiindulóanyagai­nak példáiként a béta^p^rnetoxifenil)-leviilinsav­nitril és az alfa-(!m,p^:ioxiimetílénfenil)-béta-fenil­levulinsavnitril említhetők. 3. A rajz szerinti (IV) általános képletnek meg­felelő borostyánkősav-dinitrilek redukciója; e kép­letben R3, R4 és Z jelentése megegyezik a fen­tebbi meghatározás szerintivel. Ez az eljárásmód csak oly (I) képletű vegyületeket ad termékként, amelyek képletében Rí, R2, R5 és Rf, egyaránt hidrogénatomot jelent. A redukció ebben az esetben is katalitikus vagy elektrolitikus úton folytatható le, amint ezt az 1. alatti eljárásimód esetében leírtuk. Az eljárás kiindulóamyagaiként alkalmazásra kerülő dinitrilek önmagukban ismert és a boros­tyáirikősav-dinitril előállítására szokásosan alkal­mazott módszerekkel állíthatók elő. A fenti 3. eljárásmód alkalmas kiindulóanya­gainak példáiként a 2-(p-metoxifeni'l)-3-etil-boros­tyáinkősav-dinitril és a 2-(p^metoxifenil)-3-(p-met­oxi-m-metilfenil)-borostyáriikősav-dinitril említhe­tők. 4. A rajz szerinti (V) általános képletnek meg­felelő 1-nitro- ill. l-amino-4-nitrilek redukciója; e képletben X amino- vagy nitre csoportat jelent, míg Rí—R4 és Z jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. Ez az eljárásmód csak oly (I) képletű vegyületeket ad termékként, ame­lyek képletéiben R5 és Re hidrogénatoimot jelent. A redukció ebben az esetiben is katalitikus vagy elektrolitikus úton folytatható le, amint ezt a fentebbi 1. alatti eljárásmód esetében lieírtuk. Az eljárás kíindulóanyagaiként alkalmazásra Kerülő nitronitrilek előállítása, pl. oly módon tör­ténhet, hogy helyettesített akrilnitrilek moleku­lájára önmagában ismert módon .nitroalkileket addicionálunk. Az eljárás kíindulóanyagaiként ugyancsak fel­használható 1,4-aiminonitrilek előállítása pl. oly módon, hajtható végre, hogy a megfelelő nitro­nitrileket önmagéiban ismert módom, cink és só­sav segítségével redukáljuk, vagy beinzileianide­ket nátriumamid jelenlétében önmagában isimért módon béta-balogénalkilarninekkel vagy ezek hidirokloridjával reagáltatunk. A béta-halogén­alkilamiinek aiminocsioportját ennek során célsze­rűen valamely könnyen eltávolítható csoporttal, pl. benzilcsoiporttal védjük meg átmenetileg. A fenti eljárásmód alkalmas kiindulóainyagai­nak pékiáiként a következő vegyületek említhetők: l-cia)no-l-(m,p-dimetox;ifenil)-2-{m-!meitoxi-p-ben-2iiloxi-fenil)-3^nitro-proipán, l-tda'no-l-^irn-irnetil^p^metoxifeni^-S-íni.p-metilén-dioxi-fenil)-3-Hnitro-pentári, l-ciano-l-(p-metoxifenil)-3-(diibeinzilamino)-propán, l-ciano-l-(m,p-di)metoxifendl)-3-(dibe,nzilaimino)­-propán. 5. A rajz szerinti (VI) általános képletnek meg­felelő butiiIén-l,4-dihalogenidak — e képletben Rí—R6 és Z jelentésié megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel, míg Hal klór-, bróm­vagy jódatomot jelent — reagáltatása ammóniá­val vagy ibenzilaimimnal, majd, ha a reakciót ben­zilaminnal folytatjuk le, a •gyűrűzárás után a benzilcsoport reduktív eltávolítása. E reakció esetében célszerűen alkoholos oldat­ban dolgozunk. 60 C° és 120 C° közötti hőmér­sékleten. Oldószerként előnyösen kismolekulájú alkoholok, mint etanol, izopropanol, glikol vagy glikol-monoetiléter alkalmazhatók, f elhasználha­tunk azonban a reakció szempontjából közömbös egyéb oldószereket, mint pl. benzolt vagy dioxánt is. Ha bázisként ammóniát alkalmazunk, cél­szerű a reakciót autoklávban lefolytatni, a di­klorid és a bázis közötti aránynak 1 :2 felett kell lennie, előnyös azonban, ha ez az arány nem haladja meg az 1 :3,5 értékét. Különösen elő­nyös lehet, ha a reakciót valamely halogénhid­rogén-lekötősizer, mint pl. káliumkarbonát, trietil­amin vagy hasonlók jelenlétében folytatjuk le. A diklorid és az ammónia ill. benzilarnin közötti mennyiségi arány célszerűen 1:1 és 1 :1,5 kö­zött lehet. 6. A rajz szerinti (VII) általános képletnek megfelelő butilén-l,4-diolok ill. ezek diészterei (e képletben Rj—Rr, és Z jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) reagál tatása ammóniával vagy bemzilaiminnal. Amennyiben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom