149994. lajstromszámú szabadalom • Csuklósan kapcsolt hajókból álló hajósor, amely önműködően beáll az egyenes vonalú helyzetbe

149.994 5 nézetben nagyjában négyszög alakúak és amelyeket speciálisan a találmány céljaira szerkesztettek, a kevéssé hullámos vizek számára. A 12. és 13. ábra szerinti kivitelnél az Íj és 2j hajóik homlokfelületei között 41 görgők vannak, amelyek közös 42 vízszintes tengely körül fordulhatnak el, A tengelyt 43 kötelek vagy láncok függesztik és így a tengely súlya a 44 és 45 konzolokon van, a konzolokhoz pedig 46 és 47 nyúlvány ok tartoznak. Amikor a hajók egy egyenesben haladnak, a 41 görgők átviszik a 31 feszítőkészülék erejét, amely szintéin rugalmas és hosszú löketű: erejét növeli vagy csökkenti a hajósor továbbítására használt húzó- vagy tolóerő. Ha a hajósor kanyarodóban halad, az erő közvetlenül a homlokfalak 37a és 38a szélső részeinél vivődik át. Ezt a rendszert főképp a fentiekben leírt hajósorokhoz oly 'vizeken használjuk, amelyeken erős hullámzással kell számolni. A feszítők észül ék által kifejtett erőt, amelyet a hajtóerő növelhet vagy csökkenthet, nemcsak a hajók homlokfalai vihetik át, amelyek az 1—3., az 5. és 9—13. ábra szerint mint tolóerő hatása alatt álló részek szerepelnek, hanem lehet a 14. ábra szerint két teleszkopikus oldalsó rudat is használni, amelyek nyomókészülőket alkotnak és amelyekben 48, valamint 48a csövek vannak. Ezek a csövek az 50 és 50a csuklók révén függenek össze a 49 hajókkal olyképp, hogy a csövekben a 48b és 48c ütközők között 51 és 51a belső résziek mozoghatnak. A belső részek az 53 és 53a csuklók révén kapcsolódnak az 52 hajóval. Ezek a rudak szükség esetén felszerelhetők oly lökésgátlókkal, amelyek engednek, ill. elmozdulnak, ha a húzó- vagy nyomóerő nagyobb mint a feszítőkészülék által kifejtett szorítás, melyet a húzó vagy nyomó hajtóerő csökkent vagy növel. A rugalmas és hosszúlöketű 31 feszítőkészülék nem csak a feszítőerő kifejtésére alkalmas, hanem ezenkívül a 49 és '52 hajókat egymáshoz viszonyítva központosítja azáltal, hogy az 54 és 55 kapcsoló és vezető pontok közötti távolság kisebb, mint a teleszkopikus rudak 50, 53, továbbá 50a és 53a csuklópontjai közötti távolság. Ez a rendszer pontosabban kifejezve oly csuklós hajósorhoz tartozik, amelyet alkotó hajók végei csúcsosak vagy legömbölyítettek, vagy amelyeket főleg hullámos vízben akarunk használni. . A 15. ábra szerinti kivitelnél a két 56 és 57 hajó oly rugalmas és hosszú löketű 31 feszítőkészülékkel kapcsolódik, amelyekhez még nyomókészülék is tartozik és ez két oldalsó 58 és 58a rúdból áll. Ezek a rudak az 59, 60 és 59a, 60a láncok vagy drótkötelek révén kapcsolódnak a két hajóval. Az említett rudak a hajókon elhelyezett 61, 61a, továbbá 62, 62a görbe felületekre (bütyökfelületekre) támaszkodnak oly módon, hogy ezek az 58 rudak egyrészt a nyomóerőket és másrészt a visszaállító nyomatékot fogják fel, ill. viszik át. A 16. ábra szerinti kivitelnél az egyik 63 hajó a csúcsos 64 résszel végződik, amely azonban legömbölyített alakú is lehet és amelyet a másik 66 hajó 65 mélyedése vesz körül. Ezek az ily módon kialakított végződések a 67 és 67a láncok vagy kötelek révén vannak összekapcsolva és együttesen nyomókészülóket alkotnak. Az egyik hajó ily módon a másikhoz szorul és 31 feszítőkészülék révén, amely rugalmas és hosszú löketű. Ez a kivitel főleg olyan hajókból álló sorokhoz felel meg, mely hajóknál a továbbítás a leghátul levő hajó segítségével történik és ennek csúcsos eleje van. A 17. ábra szerint a két 68 és 69 hajó egy merev 70 kapcsolőrúd révén, van összekötve és ez a rúd két végénél a 71 és 72 csuklók segítségével függ össze a hajókkal. Ez a rúd tehát nyomókészüléket alkot. A két hajót rugalmas és hosszú löketű 31 feszítőkészülék húzza egymás felé, melyek feszültséget létesítenek a 70 rúdban. Gyenge zavaró erők által okozott lengő mozgások elkerülése végett a 31 készülékek nem fejtenek ki húzóerőt, ha két végük közötti távolság kisebb, mint az eredetileg megállapított távolság, mely célból a húzóelemeken, a vezetőgörgők mellett ütközőket alkalmazhatunk. Úgy, amint a 18. ábrán látható, a két 49a és 52a hajó közötti kapcsolathoz a 14. ábrához hasonlóan két oldalsó teleszkopikus rúd tartozik, melyek 48 és 48a csövei a 49a hajón vannak megerősítve az 50 és 50a csuklókkal. Ezekben a csövekben a 48b és 48c ütközők között az 51 és 51a rudak mozoghatnak, melyek az 53 és 53a csuklók révén az 52a hajón vannak megerősítve. A feszítőkészülék két oly 31 alkatrészt tartalmaz, amelyek 54 és 55 vezető és rögzítő szervei kisebb távolságban vannak, mint a telesakopikus rudak 50, 53, ill. 50a és 53a csuklói közötti távolság. A 19. ábra szerinti kivitel főleg olyan csuklós •orokhoz felel meg, amelyek homogén folyadék belsejében való mozgásra alkalmasak, olyképp, hogy két egymásra merőleges síkban tudnak a részek elfordulni. A két 73 és 74 eleim egymáson felfekszik, éspedig a teljes homlokfelület mentén. Ily módon jön létre a nyomókészülék, melynek szorítását a rugalmas és hosszú löketű 31 feszítőkészülék létesíti. Ez utóbbi az egyvonalban levő két elem hosszanti (középső szirnnietriasíkjában van. Nyilvánvaló, hogy az 1—18. és a 22. ábra szerinti kiviteleknél alkalmazható az a szerkezet, amelynél a csuklós elfordulás két síkban jön létre, mely célból megfelelő számú feszítőkészüléket és nyomákészüléket alkalmazunk és ezek rugalmasak vagy rugalmatlanok lehetnek hosszú lökettel. A 20. ábra szerint az egymás után elhelyezett 75a, 75b, stb. hajók a már említett fajtájú 31 feszítőkészülékakkel vannak ellátva és a mellettük levő 76a, 76b, stb. hajókkal vannak kapcsolva. Ez utóbbiak szintén az említett kivitelű 31 feszítőkészülékek révén kapcsolódnak egymással. Ez utóbbiak a nyoimókészülák munkáját végzik, mert a 77 kötelek vagy láncok segítségével a többi hajóval vannak kapcsolva. A 21. ábra szerinti kivitel csaik abban tér el az előbbi változattól, hogy a 78a, 78b. stb. hajók, melyeken a leírt szerkezetű feszítőkészülékek vannak, két mellettük levő 79, 79a, 80 és 80a hajókkal kapcsolódnak és ezt a kapcsolatot a 81 kötelek vagy láncok létesítik. A 20. és 21. ábra szerint főleg keskeny hajókat, kapcsolunk össze, melyek csatornákon használatosak és amelyek a leírt módon folyókon