149994. lajstromszámú szabadalom • Csuklósan kapcsolt hajókból álló hajósor, amely önműködően beáll az egyenes vonalú helyzetbe

4 149.994 ve. Ez utóbbiak természetes vagy mesterséges gumiból készíthetők és így a hajók ennél a kivitelnél egymással közvetlenül n^m érintkezhetnek. A 4. ábra szerinti megoldásnál a különböző feszítőkészülékeket, amelyek rugalmas működésűek és hosszú löketük van, az 5c, 5d, stb. számokkal jelöltük. Ezek mindegyikénél van egy 10c, lOd, stb. munkatér, amelyek a hozzájuk tartozó 11c és lld tartályokkal kapcsolódnak. Ezek a maguk részéről a 19 közös vezetékkel függenek össze, amelyben 19a hajlékony részek vannak a hajósor két-két eleme között. A 19 vezeték végén van a 20 nyomáscsökkentő vagy szabályozó szelep és a 21 feszmérő, amelyek a nyomóközeg 22 edényével vagy más nyomóközegforrással kapcsolódnak, A közös 19 vezeték végénél van -még a 23 visszacsapószelep és a 24 további feszmérő, amely esetleg összefügg a 23 szeleppel. Szükség esetén természetesein további feszmérőket vagy más armatúrákat is alkalmazhatunk. A 20 feszmérő segítségével szabályozni lehet a légnyomást oly módon, hogy egyidejűleg valamennyi légpárna nyomását beállítjuk a hajósor mentén. Ilyen módon az előfeszültség nagyságát könnyen alkalmazhatjuk a viszonyoknak megfelelően és aszerint, hogy mekkora visszatérő nyomatékot akarunk a szomszédos hajók kapcsolatával. Függ az előfeszültség még a hajósorra ható különböző erők nagyságától, amelyek állandóan változnak aszerint, hogy hány hajóból áll a sor, mennyire vannak a hajók megrakva, mekkora a hajók állóvizi sebessége, mekkora a víz sodra és mennyire hullámos a víz. Megemlítendő még, hogy a visszaállító nyomaték nagysága az egyes kapcsolatoknál egyénileg is szabályozható vagy beállítható olyképp, hogy a 11 kisegítő tartályoknál 'megváltoztatjuk a levegő nyomását vagy térfogatát és ezzel kanyarodókban beállíthatjuk azokat a csökkentő nyomatékokat, melyek az egyes kapcsolatoknál keletkeznek. JÖAZ 5. ábra szarint az 1. ábrához hasonló kapcsolatnál a feszítőkészülék — amely rugalmas működésű, hosszú löketű — nem légpárnából, tehát pneumatikus hengerből, 'hanem hosszú löketű mechanikus 25 rugóból áll, amely 26-nál az lf hajóhoz van erősítve. A rugó másik vége a 27 drótkötéllel vagy lánccal függ össze és ezt 28-nál a 2f hajóhoz erősítjük. A kötelet vagy láncot a 29 és 30 görgők vezetik. Egyszerűbb feltüntetés és ismertetés kedvéért a következő ábrákon a rugalmas és hosszú löketű feszítőkészüleket az 5. ábrán látható módon tüntetjük fel és a 31 számmal jelöljük. A 6. ábra szerint a rugalmas és hosszú löketű 31 feszítőkészülék a hátsó 32 hajón van megerősítve, éspedig a hajósor hosszanti szimmetriasíkjában, így jön létre az egyes hajókat visszatérítő nyomaték, amely a 33 lánc vagy más húzóeszköz révén végigvonul a hajósor elejétől annak végéig. A 31 húzóeszköz a hátul levő utolsó 320 hajóhoz 34-nél van erősítve, a közbenső 32, 32a és 32b hajókban pedig a húzóeszköz a 35 vezetőgörgők mentén halad el. Két-két hajó a 35a láncokkal van összekötve, ami a viszonylagos elfordulást korlátozza. Ez a kapcsolószerkezet főleg a sík fedélzettel ellátott hajóknál használható. A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál: a feszítőkészülék két rugalmas és hosszú löketű 31 szerkezetet tartalmaz, ellentétben a 6. ábra szerinti egyetlen szerkezettel. Egyébként itt is 33 húzóeszközöket, pl. kötelet vagy láncot használunk, melyekhez a fedélzeten elhelyezett 35 vezetőeszközök tartoznak. Ezek a vezetőszervek részarányosán helyezkednek el a hosszanti középsíkhoz képest a 32d—32g hajókon, amelyek egymással csuklósan kapcsolódnak. A 8. ábra szerint a szerkezet főleg abban tér el a 7. ábrától, hogy a láncok vagy más 33a húzószervek olyképp helyezkednek el a hajófedélzeten, hogy hátsó végük egyetlen feszítőkészülékkel kapcsolódik, amely rugalmas működésű »és hosszú löketű; a húzószerveik 36 irányító eszközökön áthaladva jutnak kapcsolatba ezzel a 31 feszítőkészülékkel. A 7. és 8. ábra szerinti leírt szerkezet főképpen olyan hajókból álló hajósorhoz alkalmas, amelyek nyitottak, tehát fedélzetük nincsen. A 9. ábra szerinti szerkezet abban tér el az 1. és 2. ábrától, hogy a 3g mellső homlokfal vagy lemez oly 4g homlokfalhoz támaszkodik, amelynek szélessége kisebb, 'mint az lg és 2g hajóknál és e felületek egymáshoz szorulása a 31 feszítőkészülék hatása alatt jön létre, mely szintén rugalmas és hosszú löketű. Úgy mint azt a 10. ábra mutatja, a hajók Ih és 2h mellső lemezei középen 3h és 4h egyenes részekkel vannak ellátva, amelyekhez legömbölyített 37, 38 darabok tartoznak és ezek bütyökfelületeket alkotnak. Ilyen ím ód on a két hajó érintkezési vagy támaszkodási pontja eltávolodik egymástól és a hajósor hosszanti szimmetria középsíkjától akkor, amikor a két hajó egymáshoz képest ferde helyzetet vesz fel, ill. ha az általuk bezárt szög növekszik. Az lh és 2h hajók egymással való érintkezését a rugalmas és hosszú löketű 31 feszítőkészülék biztosítja. A 11. ábra szerint az li és 2i hajók homlokfelületeinek érintkezése teljes szélességében bütyökfelületként működő lemezek mentén történik. Ilyen ni ódon a hajók közötti érintkezés akkor is, »mikor a hajósor egy egyenesben halad, mindig egyetlen pontnál vagy függőleges vonal mentén történik. Ha két szomszédos hajó egymáshoz képest elfordul, az érintkezési pont eltávolodik a középvonaltól, éspedig annál jobban, minél nagyobb lesz a szög. Szélső esetben az érintkezés a hajók szélénél vagy oldalfelületénél történhetik. Az érintkezést két 31 feszítőkészülék tartja fenn, amelyek a fentemlített kivitelűek és amelyeik a középvonaltól oly távolságban vannak, ami biztosítja a kezdeti merevséget és ezzel a szokásos navigációt nem kívánt elfordulások nélkül. Az ilyen elfordulásokat a gyenge zavaró erők okozhatnák. Ezek a 31 szerkezetek nem mint feszítőkészülékek működnek az esetben, ha a hajóval való kapcsolódási pontjaik közötti távolság kisebb, mint a kezdeti távolság. A leírt szerkezetnél, továbbá az 1—3., 5., 9. és 10. ábra szerinti megoldásoknál a homlokfalak közvetlenül érintkeznek és ezek a kivitelek főleg olyan hajók számára alkalmasak, amelyek felül-