149988. lajstromszámú szabadalom • Generátor-elrendezés különféle jel-alakok előállítására

2 149.988 üzemimódok szerinti olyan elrendezésben, hogy a III' egység — és egyben az egész elrendezés — kimenetén, valamint ugyanakkor az elrendezés különböző áraimköri pontjaki az elrendezés különböző célú használatának megfelelő mindkét irányú jel vehető le egyidőben. Az I és II egységek teljesen szimmetrikusaik; így a következőkbon az I egység számjelzéseire való utalás 'mellett, de értelemszerűen, a II egységre is vonatkozóan az egység különböző fokozatainak működését — egyben az egész elrendezés egyik lehető kiviteli alakjaként — az elrendezésnek impulzusgenerátoriként való működése során a Fig. ]. a) jelű ábrán, mutatjuk be; a Fig 1. to) jelű ábra az impulzusjel alakját és jellemzőit tünteti fel. A Fig. 1. a) jelű ábra I egységének 4 fokozata egy bistabil multivibrator, amely a Tro csatolótransziorimatoir szekunderjére csatlakozik és azon keresztül az 1 alapjel-generátor vagy a 2 formálófokozat bemenetére kapcsolt külső szinkronizáló jelforrás jelének a hatására egyik helyzetéből a másikba billen át. A 4 fokozat így előálló feszültség jele — a csatolásra szolgáló 5 kató elkövető fokozaton keresztül — a 6 fokozat fűrészfogfészültségét indítja el. amely jel lineáris szakaszának idejét a 7 komparátorfokozat feszültségszintje határozza meg. A komparátor feszültségjele a 8 hegy ezőf okozaton át a Tri csatoló transzformátoron keresztül a 4 bistabil •mültivibrátorra jut vissza és azt ismét az első helyzetébe billenti át; a Tri csatolótranszformátor 'megosztott szekundertekercsein át azonban ugyanakkor indítójelül szolgál a II egység 9 multivibrátora, valamint a III egység 14 bistabil multivibrátora számára is, amelyek e jel hatására első helyzetükből a második helyzetükbe billennek át. A II egység 9—13 fokozatai teljesen azonosan működnek az I egység 4—8 fokozataival és így a 13 h egyezői okozat kimenetén fellépő jel a Tr2 csatolótransziformátoroin keresztül a III egység 14 bistabil multivibrátora első helyzetét állítja vissza. A III egység bistabil multivibrátorának feszültségjeleit a 1:5—16 erősítői okozatok és — szükség szerint — a 17—18 hajtófokozatok közvetítik a 19 kimenői okozatra, amelyről mindkét értelmű impulzus jel egyidejűleg vehető le. A fentiekben bemutatott impulzusgemeráíormegoldás szerint az elrendezés I egysége a benne helyetfoglaló 4—8 fokozatokat imonostábil multivibrátorként működteti; ugyanez a vele szimmetrikus II egység egyes megfelelő fokozatainak működése is; alkalmazásukat a felhasznált transzformátoros csatolás teszi lehetővé. Az indítójelet és mindkét értelmű impulzusjelet feltüntető Fig. 1. b) jelű ábrára való utalással az I egység a késleltetést — vagy a T periódusú impulzusjel kezdetéig terjedő ti időt, — a II egység pedig az impulzusjel i2 szélességét határozza meg; az A; és A 2 mértékeik az impulzus-amplitúdókra vonatkoznak, az amplitúdók az elrendezésiben tetszés szerint változtathatók. Az I és II egységek, mint monostabil multivibrátorok felépítése az elrendezéssel szemben támasztott specifikációs igényektől függ; az egységek által betöltött munkahelyeken egy fokozatból álló, hagyományos kivitelű rnonostabil niul ti vibrátorok is alkalmazhatók, természetesen megfelelően alacsonyabb szintű teljesítmény mellett; ugyancsak az elérhető eredmény függvényében alkalmazhatók az egyes fokozatokban magukbanvéve ismert vagy új rész-megoldások is. A fenti elrendezés 8 — és még célszerűbben 11 — fokozatáról a fűrészfog-feszültségjel önállóan is levehető'; a jel specifikációs jellemzői ugyancsak a 6, illetve 11 fokozatok felépítésétől függenek. A találmány szerinti elrendezés további alkalmazási esete az, aimidőn — ugyancsak a transz formátoros csatolás adta lehetőség kihasználásával — az ún. kettős-impulzus keltésére használjuk fel. Kettős-impulzusok előállítására többféle 'megoldás ismeretes. így kettős-impulzus vehető le egy kettős kihasználásul olyan pentóda anódjáról, amelynek' árnyékolórácsa mint egy trióda anódja szerepel; második impulzus szolgáltat az a kippgenerátor is, amelynek rács- vagy katódköirében levő RC-tag időállandója nagyobb, mint az anódköri RC-tagé; egyes megoldások művo-nal mentén előállított késleltetést használnak fel a 'második impulzus előállítására; más elrendezésnél az alapimpulzus differenciálásából áll elő az — ellentétes polaritású ~— második impulzus; az elektronikus számlálók különleges céljára a második beérkező impulzus elnyomásával és az első impulzus késleltetésével állít elő pótiimpulzust további megoldás, vagy végül ellenütemű csőpár anódján a vezérlő impulzus elő- és hátfalából is előállítható kettős impulzus —• stb. A találmány szerinti elrendezés, 'mint kettős imipulzust előállító generátor működését a Fig. 2. a) jelű ábrán mutatjuk be; a jel-diagram a Fig 2. b) jelű ábrán látható. Az elrendezés, mint kettős-impulzus generátor működése azon alapul, hogy az összetett 'transzformátoros csatolóhálózat megfelelő átkapcsolásával az I és II egységek, mint monostabil multivibrátorok és a III egység, mint végfok bistabil multivibrátora egyszerre kapnak indítást a Tro csatoló transzf orma tor-részleg megosztott szekundertekercsén keresztül az alap-generátor vagy külső szinkronizáló jelforrás indítójelétől. így az I egység 8 fokozatának kimenőjele a II egység tekintetében nem indítójelül szolgál, mint az elrendezésnek az 1. a) és 1. b) jelű ábrákon bemutatott, egyszerű impulzusgenerátorként való működése esetében, mert hiszent a II egység indítójeléül is a (közös) indítójel egyszerre szerepel. Itt az I egység kimeneti jele a második impulzus ti késleltetését határozza meg olyan értelemben, hogy a kettős-impulzus második impulzusa a T periódusidő tetszés szerinti pontján váltható ki. Természetes, hogy ilyen megoldás mellett a keletkező kettős-impulzus is azokkal a jellemzőkkel rendelkezik, amelyek az elrendezésben alkalmazott fokozat-megoldások függvényei: az elrendezés egészéinek specifikációs szintje itt is az egyes fokozat-megoldások igényességétől függ. A találmány szerinti elrendezés alkalmazáséi négyszögjelek előállítására a Fig. 3. a) jelű ábrán, a kapcsolatos jel-diagramot pedig a Fig. 3. b) jelű ábrán mutatjuk be.