149988. lajstromszámú szabadalom • Generátor-elrendezés különféle jel-alakok előállítására

149.983 3 A négyszögjel-üzemmódnál az előbbiekben is­mertetett elrendezésnek csupán az I egysége csat­lakozik az összetett transzformátoros csatoló­hálózat megfelelő átkapcsolásával a Trrj csatoló­transzformátor megosztott szekundertekerosére, valamint a Tri csatolótranszformátor szekunderén át a III egységre, amely utóbbi ebben az üzem­módban száimláiőkapcsolásban működik, miköz­ben a III egység bemenetére érkező, egymás i azonos idő távolságban követő egyes impulzusok határozzák meg a négyszögjel elő- és hátfalát, ami a .négyszögjel teljes szimmetriáját biztosítja; az így nyert kimenőnégyszög frekvenciája fele az indítójel!orrás frekvenciájának. A találmány szerinti, transzformátoros csatolású elrendezés előnye kétségtelen azzal az ismert megoldással szemben, amely gáztöltésű triódák (thyratrónok) alkalmazása' 'mellett ugyancsak két, külön indított impulzusjelilel határozza meg a cél­impulzus elő- és hátfalát: a gáztöltésű triódák ugyanis nem képesek a négyszögjel teljes szim­metria j át biztosítani. Impulzusvizsgálatckjná], valamint a televíziós technikában kerül alkalmazásra az a különleges szinkronizáló impulzus, amelynek homlok j fala előírt ,,t" időkülönbséggel megelőzi egy adott impulzussorozat tagjainak •homlokfalát; a televí­ziós technikában ezeket az impulzusokat elterjedt megjelölés szerint ,,Vol rlaufifmpuls"-nak „electric advance impulse"-inak nevezik. Az ezekre vonat­kozó irodalmi és találmányi megoldásokban kü­lön áramkörökkel előállított különleges szinkroni­záló, impulzus mint külső vizsgálóeszköz a talál­mányi elrendezésiből szintén kivehető. Az elrendezésinek a fentiekben körülírt, több üzemmódú működése azzal a találmányi meg­oldással függ össze, amely az elrendezés egyes csatoló- és áramköri elemeit a célnak «megfelelő értelemben hozza egymással kapcsolatba. így a B'ig. 1, a) jelű ábrán bemutatott elrendezésben az indítójel csak az I és II egységeket képező monostabil multivibrátorokat vezérli közvetlenül, míg a III egység bistabil multivibrátorát már nem az indítójel, hanem az I és II monostabil multivibrátorok kimenőjele vezérli. Ezzel szem­ben a Fig. 2. a) jelű ábrán bemutatott elren­dezésben, az indítójel mindhárom — I, II, III — egységet egyszerre indítja el amellett, hogy a multivibrátorok egymással is vezérlési kapcsolat­ban állanak. A Fig. 3. a) jelű ábra szerinti el­rendezésben végül csak az I és III egységek ját­szanak aktív áramköri szerepet, a II egység mono­stabil multivibrátora nem működik. Ennek az egymástól eltérő három csatolási helyzetnek az eredménye a kimeneti jel-alak kü­lönbözősége: egyszerű impulzus, — kettős-impul­zus, — illetve négyszögjel. Magának a kombinációs — változtatható —• csatolófaálózataak a kivitele e találmányi meg­cM^s k°-etein Hvü1 esik és többfé 1 eképpen meg­nMhat i col j ">ck br^jn ult a ^ez^ilesi hel\­'et cl > ill ->ua íl1 "ne^/unt^te >io a c=aiolj í n oi tt->] 7ekt naenekeK """lel a e1 ír 1 -i \ 1 o la ) i^t're diói i alo IfcKapCbolis 1 ' i ni n iV 1 u m ni( (In -, T ehe P i v\ 1 c iPl -i ' ] i J Li 1 ) meg a kapcsoló-elrendezés kérdése is. Az elren­dezés eddig ismer te. tett üzemimódjainál alkalma­zásra kerülő, kevésbé összetett egyes jel-alakokat előállító kiviteli formáknál célszerűen kézi-üzemű kapcsoló-elrendezés 'biztosítja a találmány sze­rinti transzformátoros csatolóhálózat kombinációs jellegét. A különböző alakú egyedi jelek előállítására szolgáló, niűködésiieg az előbbiekben körülírt generátor-elrendezés továbbfejlesztését jelenti az az elrendezés, anaely a kombinációs transzformá­toros hálózatra csatlakozó monostabil és bistabil multivibratoros rendszert nemcsak különböző jel­alakú egyedi jelek, hanem olyan jel-sorozatok elő­állítására is alkalmassá teszi, amely sorozatokon belül az egyes jelek alakja és helyzete is elő­írható. A csatolótranszformátor primer- és szekunder­tekercseinek és a reájuk csatlakozó monostabil és bistabil multivibrátorok számának növelésé­vel —, a kombinációs transzformátoros hálózat és a multivibrátorok, valamint ez utóbbiak egy­másközötti vezérlési kapcsolatának olyan bővíté­sével, arnely lehetővé teszi a kapcsolási lehető-Bégek variálását —, a csatolóhálózatba beépített mechanikus vagy elektromos üzemű kapcsoló­eszközökkel és vagy kapu-áramkörökkel, amelyek külső vezérlés, vagy a generátorban előállított belső hullámalak hatására előírt program szerint módosítják a vezérlési utakat —, elérhető az, hogy az elrendezés kimenetén — az egyes: áram­köri pontokon kívánság szerint ugyancsak le­vehető jelek mellett — a beállítással előírt olyan jel-sorozatok legyenek levehetők, amelyek egyes tagjainak alakja és előfordulása tetszés szerinti. A fenti célra szolgáló rész-megoldások kiviteli alakjuk szerint lehetnek újak, de lehetnek akár maguikbanvéve ismertek is. Ez az elrendezés rendkívül összetett számlálás-és vezérlés-technikai feladatok elvégzésére, vala­mint igen gyors időbeli lefolyású jelenségek vizs­gálatára ad lehetőséget. A találmány szerinti elrendezés, fő előnyei: Ugyanazok az elrendezési elérnek az alkalma­zott, sokféle kombinációban kapcsolható transz­formátoros áramkör segítségével az elrendezés végfokozatának kimenetén, valamint egyes áram­köri pontok kivezetésein különféle jel-alakot, illetve ily egyedi jel-alakokat tetszés szerinti elő­fordulásban tartalmazó jel-sorozatokat szolgáltat­nak. Az alkalmazott transzformátoros csatolás, mó­dot ad a beépített áramkörökből levehető indító­jelek kombinációjára; ugyancsak a transzformá­toros csatolás előnye az, hogy nincs szükség nagy jelek átvitelére, az egyes fokozatok meghatározott küszöbérzékenysége s ennek következtében a za­varó jelekkel szemben beállítható érzéketlenségük az áramkörök nagyfokú biztonságát eredményezi. A bi^tabd muli'i "' " itoros megoldás frekvenciá­tól fuggetlenu1 i i -. él-meredekségű jelet biz­tosit ue\ a ^ "• nini a lefutó ágban, impulzus­os ne_,v^zr>« uzemrrcd esetén; ugyanakkor lehe­tov ' l is i mi K" L <' telmű — pozitív és negatív - le1 - l-> ii Ír \ -t lét; e megoldási mód igen i° 1 L ^ az elérhető széles frekven­ii a 1\ — az alkalmazott kaposo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom