149939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ioncserélő műveletekhez

2 149.939 több helyen bevezetett folyadék egyenletes el­osztását egy-egy 'bevezetési hely körzetében nagy­ban elősegítik. A találmány szerinti eljárásnál és berendezésnél külön visszamosási műveletre nin­csen szükség, mert a mosóvíz vagy a regeneráló oldat a szennyezéseket a járulékos szűrőanyag­rétegfoől kimossa. A töltet fellazítása és egyen­letessé tétele szempontjából csak egész minimális, 2—5%-nyi holttérre van szükség, hogy az ion­cserélő szemcsék abban abban az oszlopban, mely­ben az áramlás alulról felfelé történik megfelelő mértékben, egyenletesen átrendeződjeniek, mert arra a telítés, illetve regenerálás egész ideje ren­delkezésre áll. Tekintettel arra, hogy a telítési, ill. tisztítandó oldat és a regeneráló oldatok áram­lási irányai egymással ellentéteseik, minden kö­vetkező művelet során váltakozva az első ill. a második oszlop szemcséi átrendeződnek. Ugyanez áll az oszlopba került gázbuborékokra, melyeket a felfelé áramló folyadék magával visz és azokat az oszlop felső részén elrendezett légtelenítőn keresztül eltávolíthatunk. A visszamosási műve­let kiküszöbölése folytán az oszlop terek 95—98%­át ioncserélő anyaggal tölthetjük ki, ezért az azo­nos mennyiségű töltet befogadására alkalmas be­rendezés az eddigiekkel szemben kisebbre mére­tezhető. Mivel a telítés és regenerálás ellentétes irány­ban történik, a regenerálás kedvezőbb feltételek mellett megy végbe és a meghatározott mértékű regeneráláshoz szükséges regeneráló anyag meny­nyisége lényegesen csökken. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy több ioncserélő oszloppárt kapcsoljunk sorba, úgyhogy igen. alacsony oszílopmagasság mellett igen kedvező hidrodinamikai ellenállás mellett dolgozhatunk. Az egyenletes folyadékelosztás folytán pedig az oszlopok szélességi méreteit tág határok között növelhetjük, melyet az alábbiak­ban ismertetett folyadék-fúvókák kialakítása nagyban elősegít. A találmány szerinti eljárást a rajzokban fel­tüntetett példaként! berendezések kapcsán rész­letesebben magyarázzuk el. Az 1. ábra két sorbakapcsolt oszlopból álló berendezés hosszanti metszete, a 2. ábra: az 1. ábra I—I vonalán vett metszet. A 3. és 4. ábrák az 1—2. ábra szerinti berendezést szerkezeti változ­tatással mutatják. Az 5., 6. és 7. ábrák az ioncserélő berendezés egy másik kivitelét mutatják. Az 5. ábra hosszanti metszet, a 6. ábra az 5. ábra A—A vonala mentén vett metszetnek alulnézete, a 7. ábra pedig az 5. ábra B—B vonala mentén vett metszet. A 8. ábra a folyadékbevezető fúvóka metszete. Az 1—2. ábra szerinti kivitelnél az 1 és 2 ion­cserélő oszlopok egymásba vannak helyezve. Az 1 oszlop körgyűrű keresztmetszetű, a 2 oszlop pedig hengeres. Az 1 -és 2 oszlopok keresztszel­vényei egymással egyenlők. Az 1 és 2 oszlopok egymással a 3 összekötőtéren át közlekednek, mely úgy van kialakítva, hogy az 1 és 2 oszlop közé eső keresztszelvény szintén azonos méretű az oszlopok keresztszelvényével. Az 1 oszlopon alul 4 folyadékfúvókák vannak, a 2 oszlophoz pedig az 5 folyadékfúvókák tartoznak, A 3 össze­kötőtér felső részén 6 folyadékfúvókák vannak, melyeken célszerűen mosófolyadékot vezetünk be. A 3 összekötőtér fedelén 7 bemélyítés van, mely arra való, hogy az 1 és 2 oszlop között áramló folyadékot egyenletesen terelje. A fedélrészhez 8 légtelenítő, ill. gáztalanító készülék csatlakozik. A 3. és 4. ábra szerinti berendezés annyiban különbözik az 1—2. ábrában feltüntetettől, hogy a kétsorba kapcsolt ioncserélő oszlop 9 haránt­fallal meg van osztva, úgyhogy itten 10, 11 és 12, 13, tehát összesen négy ioncserélő oszlop van, melyek közül célszerűen a 10 és 11, továbbá a 12 és 13 oszlopok vannak egymással sorba -kapcsolva, úgyhogy ilyen módon két sorbakap­csolt oszloppár alakítható ki. Kapcsolhatjuk úgy is, hogy a négy oszlop sorba van összekötve. Az 5., 6. és 7. ábrák szerinti kivitelnél az ion­cserélő berendezés fordított U alakú. Az 1 osz­lopot a 2 oszloppal ív alakú 3 összekötőtér köti össze. A mos'ófolyadék bevezetésére való a 14 körvezeték, mely az ívelt rész legfelső részéhez csatlakozik, ami biztosítja, hogy a mosófolyadék mindkét oszlop felé egyenletesen oszlik el. A 8. ábrán feltüntetett folyadékbevezető fúvóka belsejében torlasztó 15 harántfalak vannak, me­lyeknek 16 nyílásai egymáshoz képest el vannak tolva, úgyhogy az abban áramló folyadék az áramlási sebességét és irányát többször változ­tatja. A effajta fúvókáknál a folyadék sebességé­nek növekedésével hatványozott mértékben, álta­lában négyzetes arányban növekszik az ellenállás. Ha tehát valamelyik fúvóka körzetében az ion­cserélő oszlopban csatornák képződése miatt a hidrodinamikai ellenállás csökken, ennek követ­keztében a beáramló nagyobb mennyiségű folya­dék sebessége a fúvókéban növekszik. Mivel azon­ban a fúvóka kialakítása folytán a fúvókában fellépő ellenállás a sebesség növekedésével nagy­mértékben növekszik, a fúvókán keresztül szállí­tott folyadék mennyisége kisebbedik, ami az osz­lop egész keresztmetszete mentén való egyenletes folyadékelosztást elősegíti. Valamennyi oszlop alján 17 kavicsréteget al­kalmazhatunk, mely a folyadék egyenletes elosz­tását elősegíti és mechanikus szűrőrétegként is szerepel. A találmány szerinti eljárásra az alábbi példá­kat adjuk meg. 1. példa: Az 1—2. ábra szerinti berendezésben 30 cm magas 17 kavicsrétegre 1500 1 Wofatit E szín­telenítő gyantát töltünk, mely a rendelkezésre álló szabad teret az 1 és 2 oszlopban és a 3 összekötőtérben 98%-ig kitölti. A színtelenítés­hez a 4a vezetéken át 45% szárazanyagtartalmú 50 C° hőmérsékletű cukocroldiatot vezetünk be a 4 fúvókákon keresztül az 1 oszlopba, mely a 3 összekötőtéren át a 2 oszlopba jut, honnan az 5 fúvókákon és az 5a vezetéken át távozik. 5 óra folyamán 20 m3 cukoroldatot színtelenítünk. A színtelenítési művelet befejezte után a 6a veze­téken át a 6 fúvókákon keresztül vízáramot ve­zetünk, amikor is az 1—2 oszlopokban felülről lefelé egyirányú a folyadékáramlás. A leédesített

Next

/
Oldalképek
Tartalom