149939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ioncserélő műveletekhez

149.939 3 oszlopokat ezután regeneráljuk akként, hogy az 5a vezetéken át a 2 oszlopba alulról vezetünk be előbb 3 m3 , előző regenerálásból maradt, nát­riumhidroxid oldatot, azután 3 m3 friss 1%-os nátriumhidroxid oldatot. A regenerálást tehát a színtelenítéssel ellenáramban végezzük. A re­generáló oldatot a 4a vezetéken vezetjük el. Az ellenáramú dolgozás folytán az eddig használatos eljárásokkal szemben mintegy 20% regeneráló oldatot takarítunk meg. A lúgos regeneráló oldat kimosását a regeneráló oldattal azonos irányban végezzük. A mosási művelet után a Wofatit gyan­tát savval aktiváljuk, melyhez a berendezésen 1,5 m3 1%-os sósavoldatot vezetünk át, a szín­telenítendő cukorlodattal azonos irányban, tehát az 1 oszlopon alul vezetjük be és a 2 oszlopon alul vezetjük ki. A savas regenerálás utáni vizes mosást ugyanígy végezzük. E műveletek után az oszlopot ismét színtelenítésre használjuk. 2. példa: Az 1. és 2. ábrák szerinti berendezésibe a 17 kavicsréteg fölé Wofatit KPS 2O0 kationcserélő gyantát helyezünk, mely a rendelkezésre álló sza­bad térfogatot 1—2% híján kitölti. A 4a veze­téken lágyítandó vizet vezetünk be az 1 oszlopba és a 2 oszlop alján pedig az 5a vezetéken vezet­jük el. 1OO0 1 gyantát tartalmazó oszloppáron óránként 50' m3 vizet vezetünk keresztül. A lá­gyítás során az oszlop elméleti kapacitásának 70%-át kitevő kalciuminennyiséget tudunk meg­kötni a kalciumionok áttöréséig. A regenerálás­kor az 5a vezetéken előbb 1500 1 már használt konyhasóoldatot, azutánt 500 1 friss 5 n konyhasó­oldatot vezetünk be. A konyhasóoldatot azután azonos áramlási irányban mintegy 2500 1 vízzel kimossuk. A mosóoldatat szokásos módon több részletben fogjuk fel és újabb oldáshoz, ill. re­generáláshoz használjuk. Hasonló módon egysze­rűen kezelhető mint az egyoszlopos ioncserélő berendezés, ós azonos gyantamennyiség felhasz­nálása mellett, a regeneráláshoz felhasznált konyhasó 'mennyisége 20—40%-kal csökken. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ioncserélő műveletek foganatosítá­sára, melynél a kezelendő oldatot ioncserélő osz­lopon vezetjük át és az oszlop regenerálását a kezelt oldat áramlási irányával szemben áramol­tatott folyadékkal végezzük, melyre jellemző, hogy az ionosere 'műveletekhez mindig két sorbákapcsolt ioncserélő oszlopot használunk, melyek egymás­sal felül ioncserélő szemcsékkel töltött összekötő­téren át közlekednek, mimellett a kezelendő ol­datot az egyik oszlopon alul vezetjük be és fel­felé áramoltatva az összekötő téren át a másik oszlopban felülről lefelé áramoltatjuk, majd ab­ból alul vezetjük ki, a regeneráló oldatot pedig az utóbbi oszopba alulról vezetjük be és a kezelt oldat áramlási irányával szemben áramoltatva az első helyen említett oszlopon alul vezetjük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód-T: WL_ Alti i i I' 7rllS" ja, melyre jellemző, hogy a két oszlop és az összekötőtér össztérfogatának legalább 95%-át töltjük ki ioncserélő anyaggal, illetve járulékos szűrőanyaggal. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás ki­viteli módja, melyre jellemző, hogy az ioncserélő oszlopok alsó részén járulékos szűrőanyagréteget, pl. kavics, homokréteget alkalmazunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a mosási műveleteknél a mosófolyadékot a felső összekötő térbe vezetjük és mindkét oszlopon azonos irányban felülről lefelé áramoltatjuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy az ioncserélő oszlopokat összekötő térben esetleg összegyűlő gázokat e térből elvezetjük. 6. Berendezés az 1—5. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve két ioncserélő oszlopot felső részükön sorbakapcsoló, célszerűen az oszlopok keresztszelvényénél nem kisebb ke­resztszelvényű, ioncserélő anyagot tartalmazó összekötőtérrel (3). 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a két sorbákap­csolt ioncserélő oszloptér két különböző átmérőjű, egymásba helyezett hasonló idomú oldalfallal, célszerűen koncentrikus hengerpalásttal van ki­alakítva. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az összekötőtérnek a belső ioncserélő oszlop közepe felé lejtő, a fo­lyadékáramot terelő fala (7) van; 9. A 7. vagy 8. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az ioncserélő oszlopok egymásba helyezett oldalfalai között és az össze­kötőtóren haránt irányban végigmenő, az egyes ioncserélő oszlopokat és az összekötőteret meg­osztó, esetenként két ioncserélő oszioppárt léte­sítő egy vagy több válaszfallal (9). 10. A 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy egy vagy több válaszfallal (9) megosztott oszloppárok közül két vagy több oszloppár sorba van kapcsolva. 11. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve fordított U alakú ioncserélő berendezéssel, melynél az U két szárában alkotja az ioncserélő oszlopokat, (1, 2) és az U ívelt része pedig az összekötőtér (3). 12. A 6—11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az össze­kötőtérhez csatlakozó gáztalanító készülékkel (8). 13. A 8—12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az össze­kötőtérhez csatlakozó mosófolyadék vezetékkel (14). 14. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy egy-egy ioncserélő oszlop alján folyadékbeveze­tésre több olyan fúvókát alkalmazunk, melynek több torlasztóbetétje, célszerűen egymással szem­ben eltolt nyílásokkal (16) ellátott torlasztófalai (15) vannak. •jz e> To^i Könyvkiadó igazgatója ! \ ' ^ Báiint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom