149898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinek polimerizálására, valamint ehhez való katalizátor előállítására

2 149.898 előállítására alkalmazott oldószer térfogata ki­sebb, mint a teljes polimerizációs térfogat. A víz­mentes bázisokkal kapott katalizátorok aktivitá­sához viszonyítva legnagyobb mértékű aktivitás­növekedést abban az esetben érhetünk el, ha (csu­pán a katalizátor előállításálhoz) olyan szénhidro­géneket alkalmazunk oldószerként, amelyek vi­szonylag nagyobb mértékben képesek a vizet ol­dani. Aromás oldószereket, különösen benzolt elő­nyösebb e célra alkalmazni, mint telített paraffin­-szénhidrogéneket. A találmány kiterjed továbbá oly katalizátorok­ra is, amelyek különösen jő hatással alkalmazha­tók alfa-olefinek legalábbis túlnyomórészt izo­taktikus makromolekulákból álló polimerekké tör­ténő polimerizálásának gyorsítására, amely kata­lizátorok az elemek periódusos rendszerének L, II. vagy III. csoportjába tartozó valamely fém szerves fém vegyületéből, legalább egyfajta átme­neti fém oly halogenidjóből, amelyben a fém maximális vegyértékűségénél kisebb vegyérték­számmal .szerepel és egy oly 'komplexvegyületből épülnek fel, amely valamely nitrogéntartalmú szerves bázisnak a bázis mennyiségére számítva 10—100 mól% vízzel való kezelése útján képző­dik. A találmány szerinti katalizátor alkotórészeit előnyösen az alábbi mennyiségi arányokban al­kalmazzuk: a víz mennyisége a szerves bázisra számítva 25—100, előnyösen 50 mól%, a piridin­-titántriklorid aránya '0,125—'.0, előnyösen. 0.5; az átmeneti fémhaiogenid aránya a szerves fémve­gyülethez viszonyítva 0,1—0,5, előnyösen 0,15—0,3. Az ilyen feltétetek mellett lefolytatott polinie­rizáció útján kapott polimerek tulajdonságai gya­korlatilag ugyanolyanok, mint a teljesen vízmen­tes, bázissal aktívált katalizátorokkal kapott poli­mereké. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; meg kell azonban jegyezni, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1—14. példa: Mechanikus keverőművel ellátott és olajkering­tetés útján 75 C° hőmérsékleten tartott hatliteres autoklávba 3,1 liter alumíniumoxidon szárított heptánt viszünk be és az „in vitro" az alábbi mó­don előállított katalizátort adjuk hozzá. Egy lombikba nitrogén-légkörben 25 ml ben­zolt és 1,4 g titánkloridot viszünk be, majd ezek­hez az I. táblázatban megadott mennyiségű víz­mentes vagy hidratizált piridint adunk. Az így kapott eiegyeket kb. 15 percig szobahőmérsékle­ten tartjuk, majd 6,2 g trietilálumíniumot adunk hozzájuk. Az így előállított katalizátorokat benyomatjuk •vi egyes kísérletek lefolytatására szolgáló és a fentebb említett mennyiségű heptánt tartalmazó autoklávokba. Ezután 7 atm nyomásig gáz alakú propilént nyomatunk be, majd az egész, kísérlet folyamán ezen az értéken tartjuk a nyomást, to­vábbi propilén folytonos hozzávezetése útján. 5 óra elteltével az autoklávot ^kiürítjük és a kapott polimert tiszta metanol hozzáadása útján kicsapatjuk. A polimert ezután előbb sósavval megsavanyított metanollal,' majd tiszta metanol­lal mossuk. A fenti módon nyert polimereket vákuum alatt 70 C° hőmérsékleten megszárítjuk, majd megmér­jük az egyes kísérletekben kapott termék súlyát. Ezután tetrahidronaftalinban 135 C° hőmérsékle­ten meghatározzuk a polimer határviszkozitását és meghatározzuk a forrásban levő heptánnal végzett extrakció utáni maradék mennyiségét. Az elvégzett 14 kísérlet eredményeit az alábbi I. táblázatban foglaltuk össze. I. táblázat Propilénpolimerizációs kísérletek 75 C°-on, 7,5 atm propilénnyomás 1,4 g titántriklorid és 6,2-alumíniumtrietil felhasználásával. mellett, 3,1 liter heptánban, Kísérlet sorsz. Piridin TiCl3 mól Víz piridin mól Víz TiCls mól g polimer TiCl3 A heptános extrakció maradéka % Határviszkozitás 1. 0,5 __ 60,0 88,9 4,1 2. — — — 34,5 82,8 3,8 3. — — 0,33 24,0 82,2 3,4 4. — — 0,68 16,5 80,5 2,9 5. — — 1,25 polimer­nyomok — — 8. 0,125 0,25 0,033 54,0 nem határoztuk meg nem határoztuk meg n / . 0,250 "0,25 0,086 80,0 89,0 4,4 8. 0,500 0,25 0,125 98,0 87,5 3,8 9. 0,125 0,50 0,066 43,0 88,1 nem határoztuk meg 10. 0,250 0,50 0,125 71,0 86,3 3,2 11. 0.500 0,50 0,250 102,0 87,5 4,3 12. 0,125 1,00 0,125 26,0 nem határoztuk meg nem határoztuk meg 13. 0,250 1,00 0,250 52,5 86,5 2.4 14. 0,500 1,00 0,500 77,0 85,5 4,3

Next

/
Oldalképek
Tartalom