149895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására
6 149.895 szuszpendált 22 g o-feniléndiamirihoz. A kapott keveréket szobahőmérsékleten néhány percig keverjük, majd lassan 210 C° hőmérsékletre hevítjük és egy percig e hőfokon tartjuk. A hevítés folyamán a metanol ledesztillál az elegyből. A reakcióelegyet ezután keverés közben tob. 10 C° hőmérsékletre hűtjük le, amikor is a 2-(4'-tiazolil)-benzimidazol kristályosodik. Ezt leszűrjük és éterrel mossuk. A termékben esetleg visszamaradt nitrobenzol eltávolítása céljából a terméket alkoholból átkristályosítjuk. 10. példa: a) 5 g 2~(2'-tiazolil)-benzijrndazolt keverés közben hozzáadunk 100 ml vízmentes, klórhidrogéngázzal telített etanolhoz. További 125 ml etanolt adunk az elegyhez, amikor is sötétbarna színű oldatot kapunk. Az oldatot 5 g aktívszénnel keverjük, majd az aktívszenet kiszűrjük. A tiszta szűredéket háromszoros térfogatú etiléterrel hígítjuk, majd az elegyet lehűtjük. Rövid idő múlva kristályos alakban válik le1 a 2-(2'-tiazolil)-benzimidazol-monohidroklorid, amely 246 C°-on olvad. b) 5 g 2-(4'-tiazolil)-benzimidazolt szobahőmérsékleten hozzáadunk 100 ml száraz; klórhidrogéngázzal telített absz. etanolhoz. További 150 ml etanolt adunk az elegyhez és melegítjük, hogy tiszta oldatot kapjunk. A meleg oldatot 3 g aktívszénnel kezeljük, majd az aktívszenet kiszűrjük. Az így kapott oldatot vízmentes éterrel egy literre hígítjuk. Az oldatot jégfürdőben lehűtjük, amikor is kikristályosodik a 2-(4'-tiazolil)-benzimidazol-hidroklorid. A termék 265 C° körüli hőmérsékleten szublimál. c) 50 mg 2-(4'-tiazolil)-benzimidazolt 5 ml etanolban oldunk és 3 csepp 50%-os kénsavat adunk hozzá. Az elegyet megzavarosodásig hígítjuk éterrel majd lehűtjük, amikor is kiválik a 2^(4'-tiazolil)-benzimidazol-szulfát, 262—,266 C°-on olvadó színtelen só alakjában. 11. példa: 2-(5'~tiazolil)~benz;imidazoL 13,2 g tiazol-5-karboxamid, 11,5 g o-feniléndiamin és 272 g polifoszforsav elegyét az 1. példában leírtakhoz hasonló módon reagáltatjuk. A kapott nyers terméket etilacetátból átkristályosítva nyerjük a lényegileg tiszta 2-(5'-tiazolil)-benzimi~ dazolt, amely 294—295 C°-on olvad. 12. példa: 2-(4'-tiazolil)-5,6-dimetil-benzimidazol 10 g 4,5-dimetil-o-feniléndiamin 200 ml etanol-Ial készített oldatához 8 g 4-tiazolil-aldehid 100 ml etanollal készített oldatát adjuk szobahőmérsékleten. Az elegyet egy óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten, majd kis részletekben hozzáadjuk 16 g réz(II)-acetát 400 ml vízzel készített oldatát. Ha a 2-(4'-tiazolil)-5,6-dimetil-benzimidazol oldhatatlan rézsójának képződése már teljes^ sé vált, a terméket leszűrjük, vízzel mossuk és az 5. példában leírthoz hasonló módon kénJhidro-i génnel kezeljük. Az oldhatatlan rézszulfid kiszűrése után a szűredéket derítőszénnel kezeljük, szűrjük és az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk; a kapott 2-(4'-tiazolil)-5,6-dimetil-benzimid^ ázol további tisztítása etilacetátból való átkristályosítás útján történhet. 13. példa: 2-(4'-izotiazolil)-benzimidazol 11 g o-feniléndiamin és 150 g polifoszforsav elegyéhez szobahőmérsékleten 15 g 4-karbetoxi-izotiazolt adunk. Az elegyet keverjük és a hőmérsékletet 125 C°-ra emeljük, majd 2 óra hoszszat ezen a szinten tartjuk, ezután további 2 óra hosszat 175 C° hőmérsékleten tartjuk az elegyet, majd egy liter jeges vízbe öntjük és kb. pH = 6-ra semlegesítjük nátriumhidroxid hozzáadásával, amikor is kiválik a 2-(4'-izotiazolií)-benzimidazol. A terméket leszűrjük és forró acetonnal extraháljuk. Az acetonos kivonatot, derítőszénnel kezeljük, majd a szén kiszűrése útján kapott szűredéket vákuumban szárazra pároljuk a tisztított termék kinyerése végett. 14. példa: 2-(3'-metil-5'-izotiazolil)-benzimidazol 32 g 3-metil-5-karbometoxi-izotiazolt 22 g o-feniléndiamin és 175 g polifoszforsav elegyével reagáltatunk a 13. példában leírthoz hasonló módon. Ily módon 2-(3'-me1;il-5'-izotiazolil)-| benzimidazolt kapunk. 15. példa: 2-(4'~tiazo]il)-benzimidazol 13 g 4-tiazolil-karbonsavkloridot és 13 g o-nitranilint 35 liter piridinben 12 óra hosszat, keverünk szobahőmérsékleten. Ennek az időnek az elmúltával az elegyet jeges vízzel hirtelen lehűtjük és a szilárd, nitroanilidet szűrés útján elkülönítjük, majd híg nátriumkar'bonátoldattal mossuk. A szilárd terméket 150 ml jégecetben szuszpendáljuk, 80 ml 6 n, sósavoldatot adunk a szuszpenzióhoz, majd kis részletekben 60 g cinkport adunk hozzá. A cink hozzáadásának és a lefolyó reakciónak befejeződése után, ami vizuális megfigyeléssel állapítható meg, a reakcióelegyet leszűrjük és a szűredéket tömény ammóníumhidroxiddal semlegesítjük, amikor is leválik a 2-(4'-tiazolil)-benzimidazoI. Ezt a terméket etilacetátból történő átkristályosítás útján tisztíthatjuk. A kiindulóanyagként alkalmazásra kerülő 4--tiazolü-'karbonsavkloridot oly módon állíthatjuk elő, hogy 4-karboxi-tiazolt ismert módon tionilkloriddal reagáltatunk. 16. példa: 3 g 2-(4'-tiazolil)-benzimidazolt feloldunk néhány csepp fenolftaleinoldatot tartalmazó forró metanolban. Az, oldathoz 15 ml n nátriummetilátoldatot és 2 ml dimetilszulfátot adunk. A gyorsan lefolyó reakció után az oldat már nem mutat al-